Rész, Fezejet
1 1, I | nagyobb kérdés az lesz, hogy hová rejtőzni vele. Ellenségeink
2 1, II | bocsánat. Most visszavonulok. Hová vonulok vissza? Vagy a feleségemhez
3 1, II | eltűnt.~– Hát tulajdonképpen hová megyünk? – kérdé a bérkocsis.~–
4 1, II | már tudta a kocsis, hogy hová.~ ~A gyermek
5 1, III | bérkocsiba, arra a kérdésre, hogy hová hajtson, olyan helynevet
6 1, III | megtartsa. Azt pedig, hogy hová lettek az ön szökevényei,
7 2, I | sohase válogasd, öcsém, hová ülj az asztalnál, ahová
8 2, II | anyját elvitték, nem volt hová lenni. Az idegen úr a tornyából
9 2, III | aggodalma az volt, hogy „hová verje majd ki itt az ember
10 3, II | Menni készült.~– Hát most hová akarsz sietni megint? Nem
11 3, III | kincseit vetették prédára, hová lettek? Elnyelte őket a
12 4, IV | nem tudott rájönni, hogy hová lett csodálatos vendége.
13 4, V | könyvecskéje a zsebében, hová a rábízott munkát szakavatott
14 5, III | aki nem fogja tudni, hogy hová forduljon? Kinél keressen
15 5, IV | a nagy úri társaságban, hová esperesi rangjánál fogva
16 5, VI | Egyszer a télikertből, hová a kertész eltávozása után
17 5, VI | fel tudta őt találni.~– Hová tette ön azt a virágot? –
18 6, I | embernek. – Bűnös voltomat hová tagadnám el? Vétkeim sokasága
19 6, I | fel ez őrült agyrémmel! Hová gondolsz? Papot akarnál
20 6, II | nagy idő választaná el. Hová lettek a hős nemesi bandériumok,
21 7, II | maradok én oly egyedül, hová leszek akkor én? Ki lesz,
22 7, II | legkedvesebb.~– Ön tudja, hová kérem, hogy menjen el nevemben?
23 7, VII | Valóban az hiányzik belőle.~– Hová lett?~– Azt nem tudom. Érti
24 7, VII | bontottam ezt a csomagot. Hová lett, ami hiányzik belőle?
25 7, VIII| Hic, Mic, Panni és Miura hová lesznek? No, azok csak megélnek
26 7, VIII| kíváncsi volt megtudni.~– Hová lett az a kis vízi szörnyeteg,
27 8, III | lovával a kapuvári Rábán.~– Hová tettétek?~– Hát biz annak
28 8, III | engem, ahová vezetem.”~– És hová vezessem?~– Készen tartasz
29 9, I | sem tekinteni utána, hogy hová lett?~S ha még csak ő maga
30 9, I | vezeklése! Ön tudja legjobban, hová lehet őt úgy elrejteni,
31 9, II | képed! – szólt Marie. – S hová lett ő?~– Elment a Névtelen
32 9, II | sem tudja, honnan jön, és hová megy, – elvisz magához innen
33 9, III | gyűrű nincs nálam.~– Hát hová tette?~– Odaadtam az ország
34 10, VI | takargatta be a sebeket.~Hová lett a kényes úrhölgy, aki
35 10, VI | elájult az érvágás láttára? Hová lett a szalonok túlfinomult
36 10, VI | leány! Önre volt az bízva. Hová tette ön? Nézzen rám! Emelje
37 11, V | Induljunk! Urak! Induljunk!~– Hová indulnánk most? Alkonyodik
38 11, VII | mehetnek. S ha mehetnek, hová jutnak arra? A Dunától a
39 12, I | közé, amik elől nem volt hová menekülni?~Vagy talán azt
40 13, I | tenni, hogy senki se tudja, hová lett!~Hanem amint ég, föld
|