Rész, Fezejet
1 1, III| uram.~– Amikor fel fogjuk egymást váltani a börtönben!~Az
2 2, I | tudja mit? Inkább, hogysem egymást kínozzuk a kimondhatatlan
3 2, I | legyünk per tu, s híjuk egymást a keresztnevén.~– Csakhogy
4 3, II | fogva.~Ezen a napon tegezik egymást Lajossal; miként akkor,
5 3, II | hogy ezen a napon tegezzük egymást. Már most szépen köszönts
6 3, II | haragusznak egymásra?~– Kerülik egymást.~– S ha nagyon haragusznak?~–
7 3, II | haragusznak?~– Akkor megölik egymást.~A leányt bántotta a veszedelmes
8 3, II | félnénk, s ketten együtt egymást ijesztgetnők: míg így… Itt
9 3, III| jó barát volt, ismerték egymást. Ha akarta, hevert rajta,
10 4, I | philosophjainak két tábora egymást soha le nem győzve, s munícióból
11 4, I | hevesen tromfolták vissza egymást. A bárónőhöz írt leveleket
12 5, III| a grófhoz, hogy csaknem egymást érték az arcaik, s szemeik,
13 5, III| mondott. Aztán megölték egymást mind a ketten. Két kard,
14 5, III| azt, hogy ők nem kergetik egymást, hanem mint jó barátok válnak
15 5, III| visszatéret Vavel szívében egymást űzték. Az álmodó valamit
16 5, V | akkor önök hogyne szeretnék egymást?~Csodálatos észjárás!~–
17 6, I | fejében úgy összevissza verték egymást (mert plasztront nem használtak),
18 7, II | látnám, hogyan ölelitek meg egymást? Hogy lesztek boldogok?
19 7, IV | nevetni, s egyszerre tegezte egymást. Hisz az anya is leány volt
20 7, IV | házamba? – szólt Katalin, míg egymást átölelve haladtak fel a
21 7, IV | grófnak, bárónőnek címezitek egymást? Fogjátok mindjárt egymást
22 7, IV | egymást? Fogjátok mindjárt egymást szépen a keresztneveteken
23 7, IV | bárónőnek, grófnak nevezitek egymást. Ez rosszaság! Szépen csókoljátok
24 7, IV | Szépen csókoljátok meg egymást, s aztán szóljatok tegezve.~
25 8, II | csinált belőlük. Megszerették egymást: mind a vitézek, mind a
26 8, II | új foglalkozás váltá föl egymást rá nézve, és ő arra gondolt,
27 8, III| ott is csak azért, hogy egymást keresztezzék.”~„Azt tudta
28 10, I | orvosságát reggelire. Meglopták egymást a bivouacon; hanem aztán
29 10, III| nem lehetett az embernek egymást megérteni az ugatásuktól.
30 10, V | vitézek nevetve biztatták egymást a gúnyos jelszóval: „avanti,
31 10, V | Már messziről megismerték egymást, s egymásra nevettek. Mintha
32 10, V | magát, mely el nem ereszti egymást élve.~A démonok vezetője
33 11, IV | Ferenc. Nagyon szerették egymást, itt sem akartak elválni.
34 11, IV | közmondás, amivel a mai napig is egymást gúnyolja a magyar.~„Kend
35 13, I | olyan nagyon megszerették egymást. S aztán, mikor a vértescsapat
36 13, I | nagyon fogjátok szeretni egymást? – Elmentek innen messze,
37 13, I | hullámsíkon hófehér sávok üldözik egymást.~Az eszterházai jegenyesorok
|