Rész, Fezejet
1 1, I | dauphin, XVI. Lajos fia csakugyan meghalt, miután három esztendeig
2 1, III | fognak tudakozódni.~– Ejh, ön csakugyan szeretetreméltó. Ez nekem
3 1, III | nem utcára való öltözetben csakugyan nem mehetünk ki várost járni,
4 1, IV | örömem van?~– De ennek már csakugyan egyedül rajtam keresztül
5 2, II | szabad!~Elmondva azonban már csakugyan el volt, s visszavenni nem
6 2, II | szörnyűség! Egy ilyen gonosztevőt csakugyan nem szabad tovább megtűrni
7 2, II | volt a rejtélyes hölgyön? Csakugyan nem volt-e fejkötő a fején?
8 2, III | komornyik, s erre Bernát úrnak csakugyan fel kellett hagynia a pipanyomozással
9 3, III | megteszem. Hanem hát mármost, ha csakugyan elszánta magát Madame, hogy
10 4, I | engedem, ha kitaszítom, akkor csakugyan az lesz belőle, aminek kikiáltották:
11 4, II | borzalom volt látni, ez már csakugyan a gyanútlanság teljes értékű
12 4, III | amint a szegleten kibukkant, csakugyan az történt, amit ő előre
13 4, IV | a fegyverszekrényéhez, s csakugyan úgy tapasztalá, hogy a fegyverei
14 4, IV | keresztülsajtolhatta magát.~Sátán Laci csakugyan remekelt ma; megmutatta
15 5, II | Ehhez fogható torzalakot csakugyan nem mutogattak még pénzért
16 5, III | nyúlni…~– Akkor meghal!~Csakugyan nem kiáltotta a szót; csak
17 6, I | magát a kardvívásban. Henry csakugyan vívómester volt valaha. –
18 6, I | szakácsnőé mellett. Lizett csakugyan felesége volt neki.~A gróf
19 6, I | s az ebédet készítette. Csakugyan oly szertelenül elhízott
20 6, II | a gondoskodást. Rá nézve csakugyan legalkalmasabb cseléd lehetett
21 7, IV | mint önök ketten, akkor csakugyan háládatos keresetmód lenne
22 7, VIII| A Phryxus és Helle már csakugyan nem tudják maguk megkeresni
23 7, VIII| neki elhinni. És íme, lám csakugyan a pávák kiabálnak úgy. Ezután
24 8, II | azt látta, hogy a zászlót csakugyan nem dobja el Lajos a kezéből,
25 9, III | egyikén látott égvillogás csakugyan földi zivatart jelentett.
26 10, II | Marie visszatért hozzá.~– Ha csakugyan nem hagyja ön kiverni a
27 10, III | a vitnyédi Rába révében csakugyan vesztegelni kell a szekérnek,
28 10, IV | lett volna meglőnöd. Az csakugyan az én elveszett szörnyetegem.
29 10, IV | megriasztá őket.~– No, ez a dolog csakugyan hasonlít ahhoz, amit fiaskónak
30 10, VI | meghalnod!~S Sátán Laci csakugyan jó szófogadó ember volt.
31 10, VI | csodái, akkor a démonok csakugyan ott lepték volna a menekülőt.~
32 11, III | kardját, visszament gyalog, és csakugyan kicsinálta. Akkor azután
33 11, III | megelégedett.~De az már csakugyan a magyar inszurgens humorátul
34 11, IV | hogy Nugent tábornokot csakugyan feltalálták.~– De mármost
35 11, VII | maguk mögött. Most azután csakugyan nem lehetett a legjobb akarat
|