Rész,  Fezejet

 1     1,  II |              mamánál leszünk!~Erre a szóra a beburkolt elkezdett sírni.~–
 2     1,  III|                 Nárcisz.~A gyermek a szóra felugrott helyéből örömre
 3     1,  III|              barátja?~Az öregember e szóra felállt helyéről büszkén;
 4     1,  III|            szemeibe.~– Tudom…~Erre a szóra csupa finom nyájasság lett
 5     2,  I  |          hippocraticájára nyúlt el e szóra. Csak a kezében levő bádog
 6     2,  I  |              háború.~A szittya hős e szóra komolyan megrettent. Az
 7     2,  III|         családi nevét?~De már erre a szóra elővette a gróf a háta mögül
 8     3,  II |         találja a kisleányát!~Erre a szóra csak úgy potyogtak a könnyei
 9     3,  IV |              kiáltá:~– Louis!~Erre a szóra elereszté kezeiből azt a
10     4,  II |              sem. Egyedül vagyunk.~E szóra a leány lerántotta fejéről
11     4,  IV |             az idegen halk hangon. E szóra a gróf egyszerre odaszökött
12     4,  IV |              asztal mellé.~– Még egy szóra. Most én akarok önnek valami
13     5,  III|            csupa tűzláng lett erre a szóra.~– Annak szeretném ismerni
14     5,  III|        Valaki mélyen elpirult erre a szóra – kettejük közül. Az Vavel
15     6,  I  |           szemeibe könnyek gyűltek e szóra.~– Óh, édes, jó uram. Ugyan
16     6,  II |           hallgatott a szép, biztató szóra, azt körülölelgették, jó
17     7,  II |            egy általam rég kimondott szóra.~– Csak bízza ön ezt rám.
18     7,  III| bandériumának az élén.~De már erre a szóra megszúrta az a gonosz hímzőtű
19     7,  III|     elsötétült.~– Nem emlékezik ön e szóra?~– Emlékezem. – Hanem e
20     7,  III|         szemei milyet villámlottak e szóra! – Azután odasimult Bernát
21     7,  IV |             Ez volt a felelet arra a szóra, amit Lajos mondott az erdőben: „
22     7,  IV |            az nem várathat magára.~E szóra a két gyönyörű alak egymásba
23     7,  IV |              attól piros.~Lajosnak e szóra nem lehetett megtagadni
24    10,  II |             itt a kastélyból.~Erre a szóra meg éppen becsapta a konyhaajtót
25    10,  II |          vissza. – Jöjjön vissza egy szóra!~Marie visszatért hozzá.~–
26    10,  VI |           gyerek nevelőanyja.~Erre a szóra a sebesült szája valami
27    10,  VI |           Botta Zsófia! Hova lett?~E szóra a sebesült egyszerre felkapta
28    11,  III|               hogy meg ne álljon egy szóra.~Öreg apósa, felesége, két
29    11,  VII|              tartják az utat.~Erre a szóra mindenki elfeledte a fáradságát,
30    11,  VII|               hogy jöjjön vissza egy szóra, valami fennakadás van!~