Rész, Fezejet
1 1, I | szerencsésen elaludtak mind a ketten. (Azazhogy a bubiról jótállhatunk
2 1, I | adott.~– Értem önt.~– Mi ketten ki szoktuk találni egymásnak
3 1, I | vasajtaját, s azzal mind a ketten átmentek egy mellékajtón
4 1, III | ön, hogy a múlt este önök ketten egy eltévedt leánykát szedtek
5 1, III | jól, hogy önök az éjjel ketten egy szökési tervet dolgoztak
6 3, I | beszélgettek is egymással ők ketten. A leány a cicáiról, mopszairól,
7 3, II | volnál. Akkor éjjelenkint ketten együtt még jobban félnénk,
8 3, II | együtt még jobban félnénk, s ketten együtt egymást ijesztgetnők:
9 4, III | azután elküldte aludni. Csak ketten maradtak fenn csillagot
10 4, IV | volt. A leánya rám maradt. Ketten voltunk. Egymáshoz kötöttük
11 5, III | megölték egymást mind a ketten. Két kard, mely csak szúr,
12 5, V | egyedülléttől.~– Nem vagyunk-e ketten? – szólt tompa hangon a
13 6, I | szívecskéje táját. Mind a ketten leültek emellett a padlat-szőnyegre,
14 6, I | ragyogni kezdtek a szemei; – de ketten se maradunk ottan sokáig; –
15 7, II | aztán futottak a világba ketten kétfelé. Három nap múlva
16 7, IV | Azzal futottak le mind a ketten a lépcsőn, egymás kezét
17 7, IV | tavaszi langyos lég.~Ők ketten előresiettek: a vőlegény
18 7, IV | egész lakosság, mint önök ketten, akkor csakugyan háládatos
19 7, VI | haditervet elkészítjük mi ketten.~– Úgy? A menyegzői előkészületeket
20 7, VIII| azt valami cseléd, s ők ketten siettek be a parkba.~Óh,
21 7, VIII| Látod őket?~– Igen. Mind a ketten ott könyökölnek egymás mellett,
22 7, IX | elaludtak szépen mind a ketten.~
23 8, I | bizonyos vagyok felőle, hogy mi ketten találkozni fogunk, s akkor
24 8, II | levélnek mind a két oldalát ketten teleírták neki, s mellékeltek
25 9, III | tudták jól, hogy mind a ketten mit gondoltak. S már öntve
26 10, II | II.~Csak ketten laknak már a Névtelen Várban:
27 10, V | dágványba, s feledve a harcot, ketten kétfelé igyekeztek kimenekülni
28 11, IV | Viczay-ároknál is ott voltak mind a ketten lóháton.~– No páter! – kiáltott
29 11, IV | jobban?~S azzal hozzáfogtak ketten kétfelől harcosokat lelkesíteni
|