Rész, Fezejet
1 1, III| hazugsággal tartozott a kis grófnő saját rangja méltóságának.
2 1, III| súgva a fülébe, amire a grófnő ez önkénytelen kiáltásba
3 1, III| megtaláltam önnek a leányát, grófnő, s íme visszahoztam.~Azzal
4 1, III| jó, mondja el nekünk, a grófnő barátainak, hogyan történhetett
5 1, III| odament Cambray úrhoz.~– A grófnő óhajt önnel szót váltani.~
6 1, III| az öregurat a budoárba.~A grófnő egy perzsa szövetű ottománon
7 1, III| egyik orvos a fél kezével a grófnő üterét vizsgálta, a másikban
8 1, III| megszabadulhattak-e, s a szép grófnő hálálkodásai alatt is az
9 1, III| Rövid választ adott.~– A kis grófnő igen kedves volt.~Ekkor
10 1, III| kedves volt.~Ekkor a szép grófnő egy nagy elhatározásra vette
11 1, III| nagyszerű ajándék volt. A grófnő azt adta oda, ami saját
12 1, III| ajándékot, megcsókolta a grófnő kezét; azután a kis Amélie
13 1, III| pedig Cambray úr kilépett a grófnő budoárjából a terembe, s
14 1, III| háta mögött, a szenvedő grófnő felugrott a kerevetről,
15 1, III| lehet az, hogy a háladatos grófnő palotájából az elérzékenyült
16 1, IV | A bájos Dealba Thémire grófnő szalonjaiban soha egy szót
17 1, IV | galoppját” a többiekkel.~Dealba grófnő termeiben csak a finom emberszólásnak,
18 1, IV | természetesen a kis Amélie grófnő legfölyül tündökölt.~Nem
19 1, IV | miniatűr delnőt Thémire grófnő odaülteté a saját helyére,
20 1, IV | furorét idézett elő.~Thémire grófnő ezalatt fölkereshette de
21 1, IV | titkukat felfedeztük.~A grófnő vállait vonogatta, és fejét
22 1, IV | igaz! – szólt felsóhajtva a grófnő. – Én már megszokhattam,
23 1, IV | tettem volna.~– Alig hiszem, grófnő. Az erény útja csak azoknak
24 1, IV | Fervlans, kezébe véve a grófnő kezét, s annak a rózsaszín
25 1, IV | részéről megírta az utalványt a grófnő számára százötvenezer frankig
26 3, IV | a szó, hogy a „fátyolos grófnő”, nagyobb hatással volt
27 8, III| Párizsba utaztatni. Dealba grófnő szerepe megszűnik: ő nem
28 10, III| őt már egyszer – Thémire grófnő termeiben. A Cythere dandárához
|