Rész, Fezejet
1 1, III| nem kerestetett még?~– Nem biz a, kicsikém. Hanem majd
2 2, II | bácsi?~– Nem végeztetett biz az; sőt inkább úgy jártunk,
3 3, III| fantáziáját lelohasztani, hogy biz azon a szigeten semmiféle
4 3, IV | troféumokat, a két mamuszt. Biz abból sohase lett többet
5 4, I | hadastyán.~– Én vagyok biz az, kegyelmes uram – mondta
6 4, III| a vér látásától?~– Félek biz én. De attól mégsem olyan
7 5, I | voltak a legutolsók; hanem biz ez már a jelen században
8 5, III| úr?~– Igen egyszerű dolog biz az, gróf úr. Engem egy sajátszerű
9 6, I | A ház körüli munkát az biz elvégezhetné.~– Ejh, mit
10 6, I | szent kapuőr, hogy „nincs biz az! mert az odalenn van
11 7, I | úr is dohányzik?~– Igen biz én, csakhogy az arra rendeltetett
12 7, III| szép piros szalagra.~– Siet biz az – folytatá Bernát úr –,
13 7, III| bandériumot a csatába!~– Vezet biz a. Itt van a zsebemben az
14 8, II | velük kellett étkeznie; de biz ott alig fenhette meg a
15 8, III| csak huszár teszi meg!~– De biz a bakancsos is megteszi.
16 8, III| Hová tettétek?~– Hát biz annak az egyik pajtásom
17 10, V | másnak az első vágást.~Hanem biz az ő acélja rosszabb volt
18 10, VI | meg adja át Marie-nak; de biz abból az „egy” csókból Győr
19 11, III| sebeit. „Tizenegy!” – „De biz én kicsinálom egész tucatra!” –
20 11, III| maradnia az ispitályban. De biz ő, amint meghallotta, hogy
21 11, III| Bereczky Márton uram. De biz a két keresztfiamat ott
22 11, IV | tábornokot egész éjjel, de biz azt nem találták sehol.
23 12, I | Kezdjen hozzá.~– Hát biz a szegény Sátán Lacit tegnap
24 12, I | megrettenve.~– Guillaume biz az. Annak híják. Igen fain,
25 12, I | Görömbölyi alispán húgai?~– Nem biz azok. Magam olvastam a bilétet,
26 12, I | világba? Mi hárman!~– Hja, biz az úgy van – mondogatá Mátyás
|