Rész,  Fezejet

 1     3,  I  |     paripát. A férfi fölsegíti a hölgyet a hintóba, maga melléje
 2     3,  I  |         lesegíti a lefátyolozott hölgyet a kocsiból, bal karját nyújtja
 3     3,  IV | megjuhászodása, mikor a fátyolos hölgyet megpillantotta. A kíváncsiság
 4     5,  III|          ajtajához, s a fátyolos hölgyet az angol sétányon át vezette
 5     5,  III|     érzés volt az, mikor Vavel e hölgyet maga mellett látta ülni,
 6     5,  III|         őt védő, miatta szenvedő hölgyet ily meggyalázó gúnytekintet
 7     5,  III|           hogy kövesse meg ezt a hölgyet! – és kérjen őtőle bocsánatot!~– „
 8     5,  III|        fogatát, s ott leemelve a hölgyet, elbocsátotta Henryt a lovakkal
 9     5,  IV |       bizonyos órában a fátyolos hölgyet Vavel gróffal kikocsizni,
10     5,  IV |    inasára, hogy minek engedte a hölgyet hozzám jönni. Félt a felfedezéstől.
11     5,  IV |    elfoghattam volna. A fátyolos hölgyet ott hagytam a beteg mellett.
12     5,  IV |   lehetett többé a lefátyolozott hölgyet látni Vavel gróf mellett.
13     7,  III|     Ekkor megmutatta nekem azt a hölgyet, akiről annyi monda kering
14     8,  II |     többször volt már szó.~A két hölgyet együtt találta, mint mindig.
15     8,  III|        egy megkötözött csodaszép hölgyet, igéző pongyolában, az ő
16     8,  III|        mikor azt a lefátyolozott hölgyet karján vezeti, s megsértett
17     8,  III|    érteni fogja, hogy ily állású hölgyet csak előkelő, disztingvált
18     8,  III|          értesítve lesz már, s a hölgyet átveszi tőled. Azzal visszasietsz
19     9,  I  |        kikötnek egy szép vétkező hölgyet, s lerántva vállairól az
20    10,  VI |    ölelte az örömében felsikoltó hölgyet.~– Óh, milyen asszony vagy
21    12,  II |      tiszt lovagolt, az éltesebb hölgyet mulattatva folyékony elbeszéléseivel,