Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |          De hol vette ön hozzá az égő parazsat?~– Ejh, milyen
 2     2,  II |        van a számukra felállítva, égő viaszgyertyákkal, s azon
 3     4,  II |         Emez itt pensée, amaz ott égő szerelem. Ez itten tavaszi
 4     4,  IV |         Azzal hirtelen felkapá az égő gyertyát az asztaláról,
 5     5,  II | formaszerűen kicsiholt; azután az égő taplót a pipájába dugta,
 6     5,  III|          arcába. Az, amit ezek az égő szemek mondtak, amiről ez
 7     5,  V  |       felugrott, s odament eléje: égő szemei még könnyeivel teli.~–
 8     7,  II |     sebeire töltögettek volna még égő olajat. A támadó osztrák
 9     7,  II |      egyszerre az utcákat, kik az égő házakból kimenekültek, akik
10     7,  II |       márványarcával, és látja az égő város valamennyi csatornájából
11     7,  IV |          hogy liliomarcát Katalin égő rózsaorcájához szorítva,
12     8,  I  |         Azért, mert nem szokás az égő taplót tenni alul s a dohányt
13     8,  III|    felejtené ki, öcsémuram? Ki az égő lőporos raktárból olyan
14     8,  III|          védelmezte a feje felett égő várost, és nem adta meg
15     9,  II |           elvonta a szégyenpírban égő arcról a rejtegető kezet,
16    10,  II |         adjon. Egy ital vizet sem égő ajkadnak. Óh, eressz magadhoz!
17    10,  IV |          fölött. Közöttük volt az égő bozót, s abbul ő folyvást
18    10,  IV |         bújósdi játszás alatt. Az égő bozótbul seregei a menekvő
19    10,  V  |    rásütötte a pisztolyt.~A levél égő rongyai mint éjlepkék szállongtak
20    11,  V  |       babérral takarták homlokaik égő sebeit…~*~Egy héttel később
21    13,  I  |        Feje még rútabb, amióta az égő bozót leégette a haját,