Rész,  Fezejet

 1     3,  II  |       nem kocsizunk ki. Hát nem tudod? Ma születésem napja van.
 2     3,  II  |       tele minden gondolatom.~– Tudod azt, hogy születésem ünnepén
 3     3,  II  |     szoktatott rá valaki. Talán tudod is, ki?~– S ez mindig megtörtént.~–
 4     3,  II  |         kezedben tartasz.~– Hát tudod, hogy én nemrég arra kértelek:
 5     3,  II  |     hoztam el neked a dobozt.~– Tudod, mi az a Melusine-ruha?
 6     3,  II  |       akarsz sietni megint? Nem tudod, hogy ma nem vagy sem azoké
 7     3,  II  |         nagyon jámbor.~– Honnan tudod azt, hogy nagyon jámbor?~–
 8     4,  II  |        megengeded? Ha te hívsz: tudod, csak úgy. – És aztán holnap
 9     4,  III |      merne itt maradni többé, s tudod, hogy mi ide vagyunk kötve.~–
10     6,  I   |    indulatosan Vavel. – Hát nem tudod, hogy neked kötelességed
11     6,  I   |      kettő között esett, azt te tudod!”~– Önnek nagy lelke van,
12     7,  VIII|      ami egy medalionban elfér. Tudod, hogy minek?~– Tudom: Lajos
13     7,  VIII|     boldog lehetsz te, hogy ezt tudod.~– Hát hiszen te is meg
14     7,  VIII|       kiket szeretek. – Aztán – tudod – addig Lajosnak nem szólunk
15    10,  II  |        őrizlek itt egész éjjel. Tudod? Hiszen ágy sincs itt, ahová
16    10,  III |      annál, amit te nem láttál (tudod, a Barthelmy szereplésed
17    10,  III | haragszik meg miatta.~– Majd ki tudod te békíteni. Még olyan kedves
18    12,  I   |     kérdé a tábornok.~– Azt már tudod, hogy Győrt elfoglalta az