Rész,  Fezejet

 1     3,  IV |      rögtön el kell mondani a bárónőnek. Ő nagyon szereti a mendemondát.
 2     3,  IV | vagyok?~– Nagy migrénje van a bárónőnek.~– Hát hisz akkor meg éppen
 3     3,  IV |     be Georg, és mondja meg a bárónőnek, hogy most jövök a Névtelen
 4     4,  I  |      hogy e fényes adományt a bárónőnek saját kezűleg írt levélben
 5     4,  I  |      a gróf küldött levelet a bárónőnek, a másik nap a bárónő a
 6     5,  I  |   között. Miért vannak e szép bárónőnek oly szilárd elvei? Az egyik
 7     5,  II |      rá hagyta magát venni. A bárónőnek egy szavára eljátszotta
 8     5,  III|     mi fontos beszéde lehet a bárónőnek őhozzá?~Nem tudta kitalálni.~
 9     5,  III|      olyan levelet, melyben a bárónőnek találkozót ád. Henry igen
10     5,  III|      közel kellett hajolnia a bárónőnek a grófhoz, hogy csaknem
11     5,  IV |       de hatalmas! Ha Katalin bárónőnek csak az kellett, azt megkapta.~
12     5,  IV |  Egypár tisztelője volt még a bárónőnek, aki megkísérté az ellene
13     5,  V  |         Ön Landsknechtsschild bárónőnek akart írni?~– A nevét nem
14     5,  VI |       becsülendő, mivelhogy a bárónőnek tudomása volt róla, hogy
15     5,  VI |  fogja zavarba hozni, pedig a bárónőnek sem tudott rá mit is mondani.
16     6,  II |   hogy köszönje meg nevében a bárónőnek ezt a gondoskodást. Rá nézve
17     7,  IV |          Micsoda? Ti grófnak, bárónőnek címezitek egymást? Fogjátok
18     7,  IV |        Ejh, hát ti még mindig bárónőnek, grófnak nevezitek egymást.