Rész,  Fezejet

 1     5,  III |           kikerülni, hogy választ adjon arra a kérdésére, ki az
 2     5,  III |    anélkül is fog mondani. – Nos. Adjon rá kezet. Csináljuk meg
 3     5,  V   |          akarok? Azt akarom, hogy adjon ön nekem anyát! Azt akarom,
 4     5,  V   | megcsókolhassam, ha megfenyített. Adjon ön nekem anyát; én annak
 5     6,  I   |           magának megbocsátani!~– Adjon ön neki életet! – kiálta
 6     7,  II  |    legalább egypár sor commissiót adjon hozzá, gróf úr.~– Azt szívesen –
 7     7,  III |        elhagyott leánynak? – Most adjon már választ.~Válaszul a
 8     7,  VI  |        hölgy hallgatva figyelt:~– Adjon Isten neked jó éjszakát…
 9     7,  VIII|     Szabad már. Én viszonozhatom. Adjon Isten jó napot! Megállítani
10     9,  II  |     eláruljon, ellenségeid kezébe adjon? Hallani akarod-e az én
11     9,  III |          vagy? megállj!” helyett „Adjon Isten jó reggelt!”-tel fogadták
12     9,  III |  tökéletes legyen: egy kérdésemre adjon ön választ. Egy ember, aki
13    10,  II  |    takarva! Nincs, aki gyógyszert adjon. Egy ital vizet sem égő
14    10,  V   |     akarja bevárni, hogy sortüzet adjon rá.~Ennek is tudta Vavel
15    10,  V   |        trombitást, hogy parancsot adjon neki a visszavonulási jeladásra.~
16    10,  VI  |           közé, hogy jobb fekvést adjon a testének; s gyöngéd hangon
17    13,  I   |          hajítá azt is a sírba.~– Adjon az Isten nekünk feledékenységet
18    13,  I   |           azt kívánta Vavel, hogy adjon Isten nekünk feledékenységet