Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |         ócska nagykendőt rádobta önre, különben a mamának nem
 2     1,  I  |         meg ön, hogy mi sors vár önre!~– Számot vetettem vele.~–
 3     1,  III|          kedves leányáról maradt önre, aki meghalt.~– Úgy van –
 4     1,  III|          Cambray Alfréd.~– Éppen önre vártunk…~…… Most aztán Cambray
 5     1,  IV |          is megírom önnek. Addig önre ruházom a háziasszonyi tisztet,
 6     4,  I  |      nagylelkű pártfogása alatt. Önre bízom az elhatározást.”~
 7     4,  V  |         elkészítendő munka, amit önre szeretnék bízni. Jöjjön
 8     5,  III|   szoktak sétakocsizni. Ő rá fog önre ott lesni. Maga és több
 9     5,  III|        Barthelmy Léon –, micsoda önre nézve ez úrhölgy?~Vavel
10     5,  III|      kérdem, hogy e rejtélyes nő önre nézve mi. De azt tudom,
11     7,  VII|         nem teszem azt. Most már önre néz ez a hivatal. Nagy kincs:
12     8,  III| Azonkivül egy más föladat is vár önre, amit mindjárt meg fog érteni.
13     9,  I  |     segítettek benne; hanem hogy önre hogyan találtam rá, az nagyon
14     9,  I  |          el az útban: rátaláltam önre.~– Ő nekem levelet küldött
15     9,  I  |       pórnőnek; kösse batyuba az önre bízott acélszekrényt, s
16     9,  III|       itt, e vidéken valahol vár önre, hogy ön egy régi tartozását
17    10,  VI |          kincse volt az a leány! Önre volt az bízva. Hová tette