Rész,  Fezejet

 1     1,  III |            Amélie, csókold meg ezt a kezet! Nézd meg jól ezt az arcot.
 2     2,  I   |         ceremonialis csókot, s aztán kezet szorított vele. – No, mármost
 3     3,  II  |               Akkor meg is teszem.~– Kezet rá.~– Egészen a kezedben
 4     3,  II  |            úgy fogta el a visszavont kezet. – Hát ez sem szabad már?~–
 5     3,  II  |            Ily nagy leány nem csókol kezet férfinak.~– Hát tehetek
 6     3,  IV  |          előtte, s megcsókolá a szép kezet: – Meg vagyok érte jutalmazva.~
 7     5,  III |             mondani. – Nos. Adjon rá kezet. Csináljuk meg együtt ezt
 8     5,  III |            Akkor nyújtsunk egymásnak kezet. – Semmi ellenségeskedés. –
 9     6,  I   |             küldve: eredj oda! Mikor kezet adtál nekem, azt mondtad „
10     6,  I   |           azt a tehetetlen, jéghideg kezet.~– Öreg bajtárs! Vén fegyvercimbora!
11     7,  II  |               vici!”~A tekintetes úr kezet szorítván kliensével, még
12     7,  II  |          megragadva azt a szép fehér kezet, odaszorítá azt keményen
13     7,  IV  |         férfi ajkaihoz emelte a szép kezet, és megcsókolá azt.~Hanem
14     7,  VIII|            mind a két cseléd sietett kezet csókolni Marie-nak, amin
15     8,  I   |             nyugodtan aluszom végig.~Kezet szorítottak, s ki-ki ment
16     9,  II  | szégyenpírban égő arcról a rejtegető kezet, s azt mondá a nőnek:~–
17    12,  III |      egymásnak sok szerencsét hozzá.~Kezet szorítottak.~Ezalatt a hölgyek