Rész, Fezejet
1 1, III| ültetve. Nem szabad neki a földön heverni. Philine-nek fogom
2 4, I | sorsát, kiknek apjaik messze földön folytatott hadjáratokban
3 6, I | tekinte kis halottjára, a földön ülve, s a fejét bólingatta
4 6, II | tanulmányoznia kellett, ami azon a földön történik, ahol a lábait
5 7, I | Valamennyi négyszegletű mind a földön fekszik. Ezt fogom én is
6 7, II | szekértábor vágtatva tapos végig a földön, mely jajgat, sír, Istent
7 7, II | melyik legyen a te képmásod e földön! Ah, Marie! Te tégy eleget
8 7, II | senkim sincs kívüled a kerek földön. Nincs olyan árva a világon
9 7, II | násznagyom. Ezen a patriarkális földön az a szemérmetes szokás
10 8, III| Laci már aludt, a puszta földön fekve, csak úgy horkolt.~
11 8, III| hozzám, s engem ha égen, ha földön, ha pokolban, de felkeressz,
12 9, I | megszabadítani. Ha van e földön bűn számára vezeklés: ez
13 10, II | lovag ott feküdt a puszta földön, nyoszolya nélkül, egy pokrócon,
14 10, VI | fekszik panaszatlanul a földön, azt a kezét, mellyel az
15 11, IV | három francia lovas egy földön fekvő osztrák dragonyos
16 11, IV | Akkor azok otthagyják a földön fekvő sebesültet, s nekifordulnak
17 11, IV | támadhassa meg, hanem még a földön kúszva is tovább vonszolja
|