Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |          hozzá az égő parazsat?~– Ejh, milyen kíváncsi egy kis
 2     1,  I  |       gyermek most sem aludnék.~– Ejh, hisz mit érti az, miről
 3     1,  III|          is fognak tudakozódni.~– Ejh, ön csakugyan szeretetreméltó.
 4     1,  III|  Beethovent is emlegették előtte. Ejh, azt a diszharmóniát, igazi
 5     2,  II | szakította ennek a győzelemnek.~– Ejh, mit tudhat az ilyen fiatalember
 6     3,  II |       születésnapot köszönteni.~– Ejh, nézd: hát az én Miurám
 7     3,  III|      kerülnünk; sárban, vízben.~– Ejh, én nem félek se erdőtől,
 8     4,  III|            s szüksége lehet rá.~– Ejh, uram, milyen hidegvére
 9     5,  III|      levél Katalin bárónőtől jön.~Ejh, tehát már eszébe jutunk?~
10     6,  I  |     munkát az biz elvégezhetné.~– Ejh, mit ház körüli munka! Te
11     7,  IV |           az írással a két ujját. Ejh, milyen szörnyűség ez ilyenkor!
12     7,  IV |        azt helyrehozni gyorsan.~– Ejh, hát ti még mindig bárónőnek,
13     7,  V  |           Lajos vízzel kínálta.~– Ejh, nem kell víz – suttogá –,
14     8,  I  |         hogy szégyenleni fogja.~– Ejh! A verekedéshez nem kell
15     8,  I  |           Isten tudnia engedte.~– Ejh, alispán úr, hát miért kínzott
16     9,  I  |    összetett kézzel könyörgött.~– Ejh – mondta Cambray –, mit
17    11,  V  |         egy perpatvaros atyafi.~– Ejh, kell is puska a franciának!