Rész,  Fezejet

 1     2,  I |             Aztán úgy ne járjon, tiszteletes úr – tréfálkozik vele az
 2     2,  I |      mondanom: hogy is van csak, tiszteletes úr?~– Catharina…~– No azt
 3     2,  I |     árnyékából a diadalív elé; a tiszteletes utoljára húzza elő zsebéből
 4     2,  I |        vette a bemutatandókat.~– Tiszteletes Mercatoris Tóbiás úr, helységünk
 5     2,  I |       kárpótlást fogok találni a tiszteletes úr vasárnapi prédikációiban.
 6     2,  II|       jobb oldali szomszédjánál, tiszteletes Mercatoris úrnál tökéletesen
 7     2,  II|  diskurzus.~Ami a nevét illeti a tiszteletes úrnak, az valaha „Kalmár”
 8     2,  II|          Várban.~Ezalatt azonban tiszteletes Mercatoris uram is elkészült
 9     3,  I |         kihordója által elküldte tiszteletes Mercatoris uramhoz, visszakövetelve
10     4,  I |         magára. Egy napon a gróf tiszteletes Mercatoris uramtól egy szépen
11     4,  IV|    vitatkozás támadt a gróf és a tiszteletes között: a helyesen vagy
12     5,  I |    divatozó barbár intézménnyel.~Tiszteletes Mercatoris uram aztán felvilágosítá,
13     5,  II|        arról értesült Vavel gróf tiszteletes Mercatoris úr levelezése
14     5,  IV|          asszonynak egyedül csak tiszteletes Mercatoris uram maradt meg
15     5,  VI|          ötszáz forintot küldött tiszteletes Mercatoris uramnak, hogy
16     6,  II| szolgálatokra használható.~Lajos tiszteletes Mercatoris uramat kérte