Rész,  Fezejet

 1     1,  III |    Meglepjük őt.~Cambray úrnak tetszett ez az ötlet. Volt benne
 2     4,  I   |        hidegtől.~Ami legjobban tetszett neki, az volt, hogy a bárónő
 3     4,  III |        nő nem mozdult meg. Úgy tetszett, hogy el van ájulva.~Az
 4     5,  II  |       ő most csinált. Őneki is tetszett. Ez az öröm kifordította
 5     5,  III | olvastam ezt én valahol. Azért tetszett olyan ismerősnek előttem
 6     6,  I   |        rángatózó arcát. Ez már tetszett neki. A kezével nem vonhatta
 7     7,  I   | szólítá meg a házigazdát: „Mit tetszett csak az elébb mondani?”~
 8     7,  I   |    hanem az ötven nehéz márkát tetszett megküldeni.~– Engedelmet
 9     7,  II  |    háta mögött, magának is úgy tetszett, mintha e tündöklő arctól,
10     7,  VIII|       büszkélkedtek. Különösen tetszett neki, mikor a pávák kiabáltak.
11     7,  VIII|     hagyott urak odaát?~Hogyne tetszett volna ez az indítvány Marie-nak?~
12     8,  I   |    akartam rájönni, de elejbém tetszett vágni. A magas Hofkriegspraesidium
13     8,  III |        De Fervlans márki.”~Úgy tetszett, mintha ezt a nevet hallotta
14    10,  V   |      maga alá ne szorítsa.~Úgy tetszett, mintha el volna veszve!~
15    10,  VI  |        bárányfelhők között úgy tetszett neki, mintha egy hófehér
16    11,  VII |   időkben egy örökkévalóságnak tetszett.~De már itt elszakadt az