Rész,  Fezejet

 1     2,  II |           a nő, akit őriz, nagyon szereti a csendet.~– Úgy van. Az
 2     2,  II |       világon történtek iránt, és szereti tudni az apró emberek baját,
 3     3,  IV |     mondani a bárónőnek. Ő nagyon szereti a mendemondát. Ez pedig
 4     3,  IV |     ütni-verni. A nádmézet nagyon szereti, s azt mindennap elveszi
 5     4,  II |           én téged? Ahogy a fakír szereti Brahmáját, ahogy a perzsa
 6     4,  II |            ahogy a perzsa rajongó szereti Hosszeinját, ahogy a karthauzi
 7     4,  II |    Hosszeinját, ahogy a karthauzi szereti Szűz Máriáját: nem szeretlek-e
 8     4,  IV |   kérdésre.~– Most bizonyosan nem szereti őt senki.~És aztán csak
 9     4,  IV |        akkor is úgy, mint a fakír szereti Brahmáját?~      ~Lajos
10     5,  I  |       magának való ember, aki nem szereti az ismeretségkötést, s ettől
11     5,  III|           volt tenni. Ez a nő úgy szereti őt, ahogy csak valaha asszony
12     5,  III| kötelessége is volt tenni. – Ő is szereti azt a nőt.~Nem volt hazugság,
13     7,  IV |        akinek azt mondhatta, hogy szereti! Odadobhatta magát valahára
14     9,  I  |         megcsalni, összetörni: ha szereti? És ha ellenség? ha áruló?
15     9,  I  |    Lehet-e őt elárulni annak, aki szereti?~A hölgy kegyetlenül bűnhődött.
16    10,  IV |         tőle, pedig a disznó csak szereti a sarat, s úszni is tud.