Rész,  Fezejet

 1     1,  III |      önnek a leányát, grófnő, s íme visszahoztam.~Azzal kézen
 2     3,  IV  |         szemrehányó önvád, hogy íme, akit ő lesből le akart
 3     5,  II  |         volt dugva a szájába.~– Íme, itt áll az inszurgens!~
 4     5,  III |     költöző vendég, azt mondá: „Íme, én megtartottam ígéretemet,
 5     5,  III |        előtt, mondá:~– Gróf úr, íme fogadja részemről a legünnepélyesebb
 6     5,  VI  |          azt mondja dicsekedve: íme, ezt én produkáltam; ha
 7     7,  II  |     keresztülgázolt volna; – de íme ezerei meg ezerei a saját
 8     7,  VIII|         akarta neki elhinni. És íme, lám csakugyan a pávák kiabálnak
 9     9,  III |    kuvasz, aztán nem bántott, s íme itt vagyok.~– Derék ember! –
10    10,  IV  | pokolbeli excellenciákkal; mert íme azon a lángba borult bozóton
11    10,  IV  |         erőszakolt kísérletnél.~Íme tehát történnek még csodák
12    11,  IV  |         jó ebéddel sietni kell. Íme alig ülhettek le, már ott
13    11,  VII |         a horvátországi bánnal. Íme most három helyről kapott
14    12,  II  |  elérnek!” – monda De Fervlans.~Íme már meg is fogták martalékukat.~
15    12,  III |         pedig egyedül maradt.~– Íme, itt van önök számára a „
16    13,  I   |       félistennek érezte magát.~Íme, ki tudta vívni elrabolt