Rész,  Fezejet

 1     1,  III|              soha el ne felejtsd. Ő téged az életben a legnagyobb
 2     3,  II |                Hát nem szabad nekem téged megcsókolni? Tavaly még
 3     4,  I  |      szívjósággal. Lehetetlen, hogy téged meg ne szeressen, akihez
 4     4,  II |              Hát nem szeretlek-e én téged? Ahogy a fakír szereti Brahmáját,
 5     4,  II |        Máriáját: nem szeretlek-e én téged olyan nagyon?~– Hát akkor
 6     4,  V  |       folytatom a munkámat itt, ami téged nem fog zavarni. Itt ez
 7     6,  I  |              mi lenne Marie-ból, ha téged elvesztenénk?~– Azon búslakodom
 8     7,  IV | megszabadított a rablóktól.~– Lajos téged a rablóktól szabadított
 9     7,  IX |           Nagyon szeretlek.~– Én is téged. – Imádkoztál már? Nem még?
10     9,  II |          ahogy meg fognak gyilkolni téged, ha hozzám közel maradsz.
11     9,  II |             tán, hogy Lajos nem fog téged szeretni, ha megtudja, hogy
12     9,  II |   megszabadítson, és megoltalmazzon téged.~– S hol van ő?~– Amiért
13     9,  II |      ocsmány vérdíjjal, azért, hogy téged elveszítsen, eláruljon,
14     9,  II |       ezután is, ahogy én szeretlek téged.~S meg akarta csókolni Katalint.~
15    10,  II |              majd én is kijátszalak téged!”)~Fennhangon elkezdett