Rész,  Fezejet

 1     3,  II  | ünnepnapomon pénzt szoktam küldeni. Jer ide csak: vedd át. Melyikből
 2     6,  I   |           egy ostoba boszorkánynak: jer ide, segíts; én nem tudok
 3     7,  IV  |     hintóval? Ha nem hiszesz nekem, jer oda az ablakhoz, és nézd
 4     7,  IV  |             menni? Ilyen szürkében? Jer, hadd választok számodra
 5     7,  VIII|            a távcső itt van. – Most jer, toroljuk vissza a kölcsönt:
 6     7,  VIII|           Lajos nem pipázik soha.~– Jer ide; nézd meg.~Katalin odaereszté
 7     7,  VIII|            aludni, kicsi mama.~– No jer; majd elvezetlek a hálószobádba.~
 8     7,  IX  |             a lábadnál.”~„Nem! Nem! Jer ide mellém. Tedd a fejedet
 9     8,  II  |          olasz hegyen;~Hív az anya: Jer Baranya!~      A nemes kar
10     8,  III |           meg a nevét elfogóinak.~– Jer utánam – mondta Vavel a
11    10,  II  |         aztán a kisfiúhoz fordult – jer velem Lackó, keressük őt.~
12    10,  II  |           szobában maradni többé.~– Jer. Gyújts gyertyát – monda
13    10,  II  |             iszonyítá e gondolat.~– Jer, menjünk le Lizetthez.~A
14    10,  II  |            te vitéz puskás! No, hát jer utánam, ha olyan derék legény
15    10,  V   |  Harminchárom embert öltem már meg! Jer! Hadd legyen ma a nevem