Rész,  Fezejet

 1    10,  V  |          De Fervlans-hoz néhány sebesült érkezett vissza, aki keservesen
 2    10,  VI |        barát-e vagy ellenfél? A sebesült mind felebarát.~– Mindjárt
 3    10,  VI |   könnyen teljesíthette volna a sebesült kívánatát; így azonban még
 4    10,  VI |         nyögés hangját hallá.~A sebesült lovag hanyatt feküdt a fűben,
 5    10,  VI | Odavitte neki, térdére emelte a sebesült fejét, odatartá ajkaihoz
 6    10,  VI |         Köszönöm, hugám!~Arra a sebesült megint le akarta tenni a
 7    10,  VI |     nevelőanyja.~Erre a szóra a sebesült szája valami idétlen nevetésre
 8    10,  VI |      rám! Emelje fel a fejét.~A sebesült karikára felnyitotta a szemeit.
 9    10,  VI |    Zsófia! Hova lett?~E szóra a sebesült egyszerre felkapta a fejét;
10    11,  III|       ötvenhat férfi: halott és sebesült. Soknak a feje volt bekötve,
11    11,  VII|          mellyel a magyar nép a sebesült ellenséget ápolta. A nagybaráti
12    12,  II |      lovamra.~Azzal fölsegíté a sebesült foglyot a saját lovára,
13    12,  II |   feküdtek, szép kettős sorban, sebesült francia katonák, kik a győri
14    13,  I  |     eszi meg a kenyerét? minden sebesült, hogy ő fürdik a vérében?