Rész,  Fezejet

 1     1,  III|      tulajdona, akinek ő sohase hallotta a nevét. Azon volt, hogy
 2     1,  III|        holdban.~– Tanúnk e szót hallotta az ön szájából, s ön megmutatta
 3     2,  I  |     meghallott felőle; csak azt hallotta meg, hogy lutherana, s minthogy
 4     3,  IV |        húzza.~Ezt a szót sohase hallotta Marie.~– Hát az a forspont
 5     4,  IV |       után.~Lajos persze sohase hallotta ezt a szót.~– Hanem mindez
 6     4,  V  |        ölve, – még a hangját se hallotta!~Henry kezdett már bámulni,
 7     6,  I  |         arrivé.”~Ő „ezt” a dalt hallotta egyszer sok embertől énekeltetni,
 8     8,  II |       nízzenek.~Marie naponként hallotta most már ezt a nótát, ugyan
 9     8,  II |      majd érte jönnek.~Minek is hallotta volna a szerelmi esküvéseket;
10     8,  III|    tetszett, mintha ezt a nevet hallotta volna már valaha.~A levél
11     9,  I  | influenzát”. Ön még a nevét sem hallotta ennek, ugyebár? Majd meghallja.
12    10,  V  |  kedvese. Messze volt az, s nem hallotta a kiáltást. Csak ellenfelével
13    10,  V  |     trombita-jelszóra.~Vavel is hallotta a háta mögött hangzó puskalövéseket,
14    12,  I  |         Hát most ötödnapja. Nem hallotta még a gróf úr? Wagramnál