Rész,  Fezejet

 1     1,  II |        polgártárs – mondta neki nyugodt hangon. – Mert először is
 2     1,  II |         No most, polgár, legyen nyugodt, és ne féljen semmitől –
 3     1,  III|     felelem rá – szólt Cambray, nyugodt mosollyal emelve fel az
 4     1,  III|      karját de Fervlans-éból, s nyugodt szarkazmussal felelt.~–
 5     1,  IV |        comtesse felügyeletéről. Nyugodt lehet.~– Igaz… Rosszabb
 6     2,  III|       görög metszésű orra volt, nyugodt tekintetű tengerszürke szemei,
 7     2,  III|         kandalló párkányához, s nyugodt hangon mondá:~– A nevem
 8    11,  I  |      szíve dolgai iránt egészen nyugodt lehetett Vavel Lajos. Mindennap
 9    11,  II |       és röppentyű-tüzet kiállt nyugodt hidegvérrel.~S a karakói
10    11,  IV |    barsi lovasság állta a tüzet nyugodt lélekkel egész besötétülésig,
11    12,  I  | protestációja – folytatá tovább nyugodt flegmával az ezermester –,