Rész,  Fezejet

 1     2,  I   |           birtokot az unokahúgának, Katalinnak. Hiszen láthatta a bárót,
 2     7,  VI  |        szólt a meglepetten rábámuló Katalinnak. – Ha én most ellenséged
 3     7,  VIII|           hogyan fejik a teheneket. Katalinnak el kellett őt vezetni a
 4     7,  VIII|        kívánna enni, és semmi mást.~Katalinnak egész anyai tekintélyét
 5     7,  VIII|             szólongatnia kellett őt Katalinnak, hogy ne köszöngessen előre
 6     7,  VIII|           egyszerre átadta a helyét Katalinnak. Érezte, hogy annak több
 7     8,  II  |             a táborból, futár által Katalinnak. Megírta, hogy semmi baja
 8     8,  II  | Meglephetnők őt a táborban – mondta Katalinnak – ha olyan közel lesz hozzánk.~–
 9    10,  VI  |        embernek adni.~Eszébe jutott Katalinnak az a monda, hogy a hansági
10    10,  VI  |             az acélgyűrűt.~Az ugyan Katalinnak minden ujjára nagy volt,