Rész,  Fezejet

 1     1,  III|        is tudhatja még, hogy ön elveszett. Hisz ő azt hiszi, hogy
 2     1,  III|    kellett tudni, hogy a leánya elveszett. A harangütés bim-bam szava
 3     1,  III|        tört ki:~– Az én leányom elveszett?~Az inas pantomimikájából
 4     3,  I  |      valakinek megmondani, hogy elveszett.~Szobája fényűző pompával
 5     4,  V  |  segíthetünk, Mátyás mester; az elveszett – nyugtatá őt meg a gróf –,
 6     7,  V  |         nem lett volna ez év az elveszett napok tárháza rám nézve.~–
 7    10,  IV |   helységen túl aztán egyszerre elveszett az a valami, ami nem szégyenli
 8    10,  IV |    meglőnöd. Az csakugyan az én elveszett szörnyetegem. Én tanítottam
 9    10,  IV | közepéből, ahol a kémlelő lovag elveszett, még most is merültek fel
10    12,  II |        Zirc előtti erdőkben úgy elveszett, hogy hírt se lehetett felőle