bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                             grey = Comment text

 6550    11,  III  |            Gyarmatig mehetett, ahol aztán a Győrtől eléje küldött Mecséry tábornok
 6551     2,  II   |                    végét szakította ennek a győzelemnek.~– Ejh, mit tudhat az ilyen
 6552     7,  II   |                 imádkozzék saját nemzetének győzelme ellen, hogy örüljön, mikor
 6553     6,  II   |                közül egyiknek sem kívánja a győzelmet.~Az országgyűlés megszavazta
 6554    10,  V    |            túlszárnyalt.~A halálfejesek ezt győzelmi sikernek vették, s nagy „
 6555     7,  IX   |                annyi jó van, amennyi rossz. Győzhet az egyik; de a küzdelem
 6556     7,  IV   |                 Lajos aztán saját szemeivel győződött meg róla, hogy amit Marie
 6557     3,  IV   |                  akar.~Doktor Tromfszky nem győzte fejét rázni bámulatában,
 6558     4,  I    |                  tábora egymást soha le nem győzve, s munícióból és tartalékokból
 6559     1,  I    |                  kendőbe, elkezdte nyájasan gyügyögtetni: – Ne féljen ön semmit!
 6560     1,  I    |                   bubika!” Azt azután addig gyügyögtette, ölelgette a kebléhez, addig
 6561    11,  V    |                     kezdett bosszankodni. A gyülekezés terén alig volt húsz-huszonöt
 6562     8,  I    |               inszurgenshad minden megyében gyülekezik, s már zászlóaljakká alakul,
 6563    11,  V    |                    Hogy a Duna bal partjain gyülekező ötezer főnyi inszurgens
 6564     2,  III  |                olajfestmények mind tájakat, gyümölcscsoportokat, állatokat ábrázoltak; egy
 6565    13,  I    |                      Megfosztom önt diadala gyümölcseitől. Én egy éjszakával hamarább
 6566     5,  V    |                     vadgesztenyefák lehullt gyümölcsét hárítgatta össze kupacokba,
 6567     2,  I    |                    buzgólkodnivalót talál a gyümölcshordó falusi canephorák informálásában.
 6568     3,  I    |                papírból vágtak ki virág- és gyümölcsmintákat, s a szobafestés elmélete
 6569     3,  II   |                asztalára, amíg éjjel aludt. Gyümölcsöt sohasem ízlelt a leány.
 6570    10,  IV   |                     a maga kenyerét: szódát gyűjt; a síkon alig van valami
 6571     8,  III  |              taposott. Ez a gondolat lángra gyújtá az egész gáztömeget, amelyet
 6572     8,  II   |               felhívásai Németországban nem gyújtanak. Kalt, Dörenberg, Schill,
 6573     3,  I    |                redőnyein. Egész etnográfiai gyűjteménye a macskáknak, amikért a „
 6574     4,  I    |             egyesíté maga körül, könyvtára, gyűjteményei világhírűek voltak. Bármely
 6575    10,  IV   |                Fervlans – a szörnyeteg ránk gyújtja a bozótot. És én magam tanítottam
 6576     7,  II   |                  mint lángba borító siker a gyújtó felhívásra.~Csoda lett volna-e
 6577    10,  II   |                    meg a gyertyát?~– Dehogy gyújtod! Azt akarom, hogy a beteg
 6578     4,  IV   |                helyet, ahol Döbereiner-féle gyújtója állt, annak a platin-taplójánál
 6579     1,  I    |                   zörgése.~Ekkor a vegytani gyújtószer meglobban. A mellékszobában
 6580    10,  II   |                   hozz magaddal gyertyát és gyújtószert; azt tedd ide a kerevet
 6581    10,  II   |              szobában maradni többé.~– Jer. Gyújts gyertyát – monda a fiúnak. –
 6582    10,  II   |                  szögletbe támasztott.~– Ne gyújtsam meg a gyertyát?~– Dehogy
 6583    10,  II   |              kerevet mellé. Künn a folyosón gyújtsd meg az éji lámpát.~– Szabad
 6584     3,  III  |                     erdőtől, se zivatartól: gyújtson ön lámpást, s vegyen egy
 6585    10,  V    |                közepén álló nádkúp föl lett gyújtva.~Ez volt a De Fervlans által
 6586    10,  IV   |                Öt-hat perc múlva tíz helyen gyulladt ki a bozót.~– Ördög és pokol! –
 6587    11,  IV   |                    lett. A vitézek új tűzre gyulladtak.~Fekete József káplár bajtársaival
 6588     5,  I    |                      Akkor a nagy kocsmában gyűlnek össze a dragonyosok és parasztlegények,
 6589     8,  III  |                 nyoszolyájába, akiben egész gyűlölete összpontosult, aki miatt
 6590    13,  I    |                    világban; viszálykodást, gyűlöletet a koronás emberek között. –
 6591     6,  II   |              veszteségénél, az volt annak a gyűlöletnek a szemlélése, mely Európa
 6592     6,  II   |             betöltetlen vágyat elmérgesítse gyűlöletté.~Vavel Lajos arra a következtetésre
 6593     9,  II   |                      Azért, hogy „van”, nem gyűlölne meg, de azért, hogy „volt”,
 6594     5,  VI   |                  annak bimbói.~A férfi csak gyűlölni tudott: – a leány csak szeretni.~
 6595     2,  I    |                   fiatal hölgy. – Szívemből gyűlölök minden szertartást. Idáig
 6596    12,  I    |                    azt kell neki felelnie: „Gyűlölöm!”~– Miért hagytam őt el? –
 6597     6,  II   |              kardjukat felajánlani tulajdon gyűlölt császárjuk ellen. Előre
 6598     1,  IV   |                     ő megölt, anélkül, hogy gyűlölte volna? Mindnyájan az állam
 6599     9,  II   |                 hanem megszabadítottál; nem gyűlöltél, hanem szerettél; s szeretni
 6600    10,  II   |               aggatták; a parketten halomra gyűlt szemét, szalmaalmok, élelmezési
 6601     6,  I    |                    Az öreg szemeibe könnyek gyűltek e szóra.~– Óh, édes, jó
 6602    11,  IV   |               megint felüljön.~Clementis és Gyurikovics Vince hadnagyok és Halász
 6603    11,  V    |               kínált annak, aki őt le tudja gyűrni. A mi nemes legényünk nem
 6604     5,  II   |                magasabbra; az orra ráncokba gyűrődött, az egyik szemét egészen
 6605    10,  V    |                Thémire” felől. Ő is fojtást gyúrt abból, s azt a pisztolyába
 6606     9,  III  |                    a gyűrűjében viseli.~– A gyűrű nincs nálam.~– Hát hová
 6607     3,  III  |                     Eginhart említette avar gyűrű-vár; melyben Nagy Károly gallusai
 6608     1,  I    |                     fejéről a leggyönyörűbb gyűrűkbe szedett aranysárga hajfürtöket
 6609     1,  III  |                  hosszú aranyhaja csodaszép gyűrűkben vállára omolva.~Mikor e
 6610     9,  III  |                   ahová az vezetni fogja. A gyűrűm Sátán Lacinál van.~A hölgy
 6611     5,  II   |             kalapból tizennyolcféle kalapot gyűrve, s ugyanannyi jellemet játszva
 6612    11,  IV(1)|                      Flügel-Adjutant des E. H. Reichs-Palatins und obersten
 6613     4,  I    |               üldözői elől megszabadított – habár titkaik mélyébe be nem hatolhatunk
 6614    13,  I    |                     férfi hatalmasan küzd a habokkal, amik be-becsapnak a dereglyébe,
 6615     1,  I    |                biztosság mellett senkit sem háborgat a hatóság; és ami legfőbb,
 6616     1,  I    |                 nagyon jó a rendőrséget nem háborgatnunk, mikor alszik.~Ez a szó: „
 6617    10,  IV   |                  amit fiaskónak nevezünk! – háborgott De Fervlans. – Előbb a sár
 6618     9,  I    |                 mire majd Lajos visszatér a háborúból (hiszen akikért olyan forrón
 6619     3,  III  |                  súlyos ütése csak a puszta habot érte. A szörny egyszerre
 6620    10,  II   |          eltölthetném? – mondá Marie.~A fiú habozva nézett rá.~– Nem merek magamban
 6621    11,  IV   |                   oszlopokban rohant fedett hadállásaink megostromlására, s a gyalogság
 6622     6,  II   |                  tanácsát; azt a masinalábú hadastyánt fogadta a házhoz, akire
 6623    10,  VI   |                felkelő tábor felszerelve és hadászatilag beosztva lesz, s akkor azzal
 6624     8,  I    |            családból csak egy férfi köteles hadba menni. A kerék nem állt
 6625     8,  I    |                     megőrzését, míg magam a hadban járok.~– Az oltár előtt
 6626    11,  VII  |                      míg az alkirálynak egy hadcsapatja a Marcal mentében sietett
 6627    11,  V    |                     A tiszántúli inszurgens hadcsapatok még útban voltak.~Egy gyalog
 6628    10,  VI   |           összeseregleni; ott alakul rendes hadcsapatokká, minélfogva kétségtelen,
 6629     6,  I    |                    elejbém bűneim, mint egy hadcsoport, ami mustrálásra vár, hogy
 6630     8,  III  |                  Traun hídján Massena egész hadereje ellen tartozott védelmezni
 6631    11,  IV   |                taktikai mozdulata, túlnyomó haderők gyors összpontosítása dönti
 6632     8,  II   |               keresztül; az egész felvidéki haderőt oda kell küldeni. S ugyanakkor
 6633     4,  I    |                 arra kocsizott, hogy a béna hadfi kalapjába hullassa a zárt
 6634     5,  I    |                 világ minden szép hölgye.~A hadfiak pedig egészen hölgyeik szolgálatában
 6635     7,  VII  |                   van húzva a torony fölé a hadfogadási zászló, s holnap megkezdődik
 6636     7,  VI   |                  perctől fogva, amikor ön a hadfogadó zászlót felhúzza a vártornyára,
 6637     5,  I    |                     el vele, hogy azok csak hadgyakorlati jelszavak.~Hanem valami
 6638     1,  IV   |                vállalkozott rá, hogy minden hadihajót átalakít vitorlásból kerekekkel
 6639    11,  IV   |                felállított ágyúütegek körül Hadik altábornagy, Luzsénszky
 6640    12,  I    |                    találta Vavelt kiküldött hadikéme, Mátyás mester.~Lajost az
 6641     7,  II   |                   szekér alatt ott hevert a hadipénztár, akkor két magyar közvitéz
 6642    13,  I    |             elfogadni. Ott álltak már egész hadirendben.~– Hüvelybe a kardot! –
 6643    11,  IV   |              sürgette, hogy ideje volna egy hadirendet kigondolni.~Vállat vontak
 6644    11,  IV   |                     A franciának aztán volt hadirendje.~Amint roppant lovassági
 6645    11,  V    |            Herkulesnek az ordítása. Mars, a hadisten akkorát ordított, mint tízezer
 6646    11,  VII  |                     katonai szolgálatról.~A haditanácsban egyhangúlag elhatározták,
 6647    11,  VII  |               dandár főtisztei összegyűltek haditanácsra. A vezéren kívül ott volt
 6648    11,  IV   |                  meghalt.~A franciának volt haditerve.~Vezérei: Grenier, Colbert,
 6649     7,  VI   |        előkészületeket az én szép Katalinom haditervnek nevezi?~– Ami nem is olyan
 6650     7,  VI   |                 hadvezér is. Nem éri be egy haditervvel. Ég a föld a lába alatt.
 6651    12,  I    |                 tegnapelőtt ítélt fölötte a haditörvényszék, s azt mondta ki, hogy nem
 6652    11,  III  |                     Jánosról jegyzett fel a haditudósítás. Ez a nemesúr közvitéz volt
 6653     4,  II   |                     ő Szent Lajos keresztes hadjáratáról magyaráz neki nagy buzgalommal,
 6654    10,  IV   |                   megtanította arra, hogy a hadjáratnál az embereken kívül még van
 6655    11,  VII  |                      ez nevezetes tényező a hadjáratok eldöntésénél: a láb. Mennyiszer
 6656     4,  I    |                    messze földön folytatott hadjáratokban vannak távol, sokan ellenség
 6657    11,  V    |                  meglátták, s aztán a nádor hadmozdulatokra vezette a lovas tömegeket
 6658    11,  VII  |                franciák közé odatolni, mely hadműveletének korántsem az volt az indoka,
 6659    11,  IV   |              Clementis és Gyurikovics Vince hadnagyok és Halász őrmester Gosztonyi
 6660    11,  II   |              dobrokai majordombig vissza. A hadnagyon kívül még három vitéznek
 6661    11,  IV   |              túlnyomó erővel. Kovács András hadnagyot egy pisztolygolyó holtan
 6662    11,  III  |                    vonásaiból az inszurgens hadnak. Egyike azoknak e visszavonulás
 6663     8,  I    |                idejére hozassék be a nemesi hadnál is a botbüntetés.~– De miért
 6664    11,  IV   |                     az tömegharc, ahol zárt hadoszlopok taktikai mozdulata, túlnyomó
 6665    11,  IV   |                  Senki se hívta ide, mert a hadosztálya valahol hátul feküdt a tartalékban;
 6666    11,  IV   |            lovasságnak: a jászok, nógrádiak hadosztályainak. Itt esett el a somogyiak
 6667    11,  II   |              dobrokai halomig, s ott megint hadrendbe álltak.~Egy hadnagy, Szőke
 6668    13,  I    |                fertőszegi parton sorakozva, hadrendben áll a halálfejes valónok
 6669    10,  IV   |                  őket utolérni.~De Fervlans hadsegédét nyugtalanította ennek a
 6670     8,  I    |                      Az nem lehet. A rendes hadseregben nemesember nem szolgál,
 6671    11,  II   |                    Az út, melyen a főherceg hadseregének minden ágyújával, poggyászos
 6672    10,  I    |                                 I.~Napóleon hadseregénél volt egy hírhedett csapat,
 6673     9,  III  |                  oly zavarban még nem látta hadseregét, mint mikor a nagy Lobau
 6674    11,  III  |               egyesülhetett a nádor felkelő hadseregével.~*~A francia hadsereg zöme
 6675    11,  VII  |                    jutnak vissza a komáromi hadsereghez.~Valami gyönge reménységük
 6676     1,  III  |                  egybekötve? Akarja, hogy a hadseregi szállítás fővállalatát Hoingerlot
 6677     8,  III  |                  ellen tartozott védelmezni hadseregünk visszavonulását. Szurony
 6678     8,  I    |                     emigránsokra, akik a mi hadseregünknél szolgáltak, elég nagy okaink
 6679    11,  VII  |         karabélytüzeléssel üdvözölte tömött hadsoraikat.~A dandár ezalatt átvonult
 6680    11,  IV   |                  tudományát.~Míg ágyúi a mi hadsorainkat tizedelték, gyalogsága tömött
 6681     8,  I    |                megtámadják, túlszárnyalják, hadsorait keresztültörik, gyors mozdulataikkal
 6682    11,  IV   |                   vágtattak neki az öldöklő hadsornak, elszántan… és egyszer aztán
 6683     5,  III  |                    kardot. Végignyargalni a hadsorok előtt, s hangoztatni a büszke
 6684    11,  VII  |                 asszonyok, s nyújtogatták a hadsorokon keresztül a kezeiket, nemcsak
 6685    11,  IV   |                 hősi ellenállás oldja meg a hadtani rejtélyt, hogyan lehetett
 6686    11,  IV   |                 vonni, Károly főherceg nagy hadtestéhez csatlakozzék, s az inszurgens
 6687    11,  VII  |                    a föld színén, egy egész hadtesttel, melyet Tirolból hozott
 6688    11,  IV   |                  látni.~Caffarelli, francia hadügyminiszter, ki történetesen jelen volt
 6689    11,  IV   |                  széles, mély árok. És a mi hadvezéreinknek nem volt egy térképük, mely
 6690     8,  I    |                     a korzikai gárdáival és hadvezéreivel. Most már kívánhatunk egymásnak
 6691    11,  VII  |                  átvonulva, bámulatra méltó hadvezéri talentumot fejtett ki annak
 6692    10,  VI   |                   színhelyévé, miután a két hadvezérnek, kik Olaszországból és Tirolból
 6693     8,  II   |                     lakodalmuk felé.~A nagy hadvezető, a korzikai óriás akkorákat
 6694     7,  I    |               tréfának nem bizonyulna be.~A hadviseléshez legelőször is pénz kell.
 6695    11,  III  |                   volt az inszurrekcionális hadviselésnek az az egymáshoz tartozás,
 6696     9,  III  |          meghátrálnia, mert egy hatalmas új hadviselő fél támadta meg hátulról,
 6697     4,  III  |                 kinyúlik az egész, mint egy hágcsó.~Azt az eszközt a lappangók
 6698     4,  V    |                lehet okvetlenül lelőni. Nem hágy békét, hogy csak jelentsem
 6699     4,  II   |                  látogatójegynek a kapusnál hagyása által. A bárónő ezt is elmulasztá,
 6700     4,  IV   |                   faluba, láss dologhoz, ne hagyd, hogy zsivány legyen belőle.
 6701     1,  I    |                       Itt az utcán csak nem hagyhatjuk ezt a szegény gyermeket.
 6702    11,  III  |               alabárdot, amit valami bakter hagyhatott ott; azt nem is kérte, csak
 6703     9,  I    |                     lép a hajadonkorba. Ott hagyja-e őt a „Cythere dandárának”
 6704     2,  II   |                üdvlövöldözést és rakétázást hagyjanak el. Feje fáj, nem tűrheti.
 6705     1,  III  |                      S most kérem önt, hogy hagyjon magamra.~– Márki úr! – szólt
 6706     3,  IV   |         vérborította szemek kifejezésében a hagymáz rémlátása foszforeszkált.
 6707     6,  I    |             csináltam szolgálót, akit futni hagynak. Hamisítottam keresztlevelet,
 6708     9,  II   |                Katalin!~– Azt, hogy el kell hagynod ezt a házat rögtön. Menj
 6709     1,  IV   |                     vegyem. Akit el szoktam hagyogatni a kapuk alatt, egy rendőrkém
 6710     9,  I    |                    házak kapubejárata alatt hagyogatott el, leskelődni és kémkedni
 6711     1,  IV   |                   vajon a hitelezőit is rám hagyta-e?~De Fervlans úr megnyugtatá,
 6712    11,  IV   |                     magát.~– Ejnye, hát nem hagytok békét annak a szegény párának! –
 6713     1,  II   |                  húsz frankot számítva, itt hagyunk önnek ötszáz frankot, húsz
 6714     7,  IV   |                     szót ki ne szalasszon: „hah, a bitang! – Darvalia! –
 6715    10,  VI   |              melyből az hangzik „hahaha”.~– Hahá! – A Lackó gyerek – fürge
 6716     7,  II   |                  lesztek boldogok? Óh, ez – hahahaha!~Nem tudta befejezni az
 6717    10,  II   |                     én nem őhozzá megyek?~– Hahhó, úrnőm! Ahová az most törekszik,
 6718     3,  III  |                 adott hírt magáról egy-egy „hahó” kiáltással kísérőjének.~
 6719    10,  IV   |                  részéről, amire valami vad hahota, röfögés inkább, volt a
 6720     5,  III  |       lefátyolozottan.~Vavel most egyszerre hahotában tört ki. A legnagyobb dühből
 6721    11,  V    |                  hogy igazat mond.~Rengeteg hahotára buzdítá vele az egész társaságot.~
 6722     7,  IV   |            gombokkal. Egyik sem kell. Hát a hajad milyen zilált! Istenem,
 6723    10,  VI   |                     Győr városa minden árva hajadonát elláthatta volna Katalin
 6724     9,  I    |     tizennégy-tizenöt esztendős. Most lép a hajadonkorba. Ott hagyja-e őt a „Cythere
 6725     4,  I    |              Aggódva látta a serdülő leányt hajadonná fejlődni szemei előtt, megáldva
 6726     4,  V    |                   lénye keresztülment már a hajadonság napfordítóján, ahol a gondtalan
 6727     1,  IV   |                     hogy ezért a szép arany hajáért ennyit adna meg a perruquier,
 6728     1,  I    |               milyen szépen fel van sütve a hajam!~Azzal lehúzva a nagykendőt
 6729     1,  IV   |                játszom tovább!” ezen a szép haján kívül semmi tulajdona sincs.
 6730     2,  III  |                 valamivel világosabb volt a hajánál. A két karja össze volt
 6731    12,  III  |                   rám bízott hölgyeknek egy hajaszála se görbüljön meg.~– Ne legyen
 6732    12,  III  |                  önnek gondja az én leányom hajaszálaira! Intézze el a monsieur le
 6733     5,  VI   |                  környékéről, az már nem is hajaz a mostani alakjához. Új
 6734    11,  III  |                 dolgot találnak abban a kis hajcihőben, hogy még érdemrendeket
 6735     2,  III  |                     mesterkéletlen üstök és hajcsigák szabadon hagytak: erős,
 6736     2,  I    |                       Ami nem más, mint egy hajdankori fövényóra.)~Ezért mindannyian
 6737     4,  V    |                     Igen, de a régi jó álom hajdanta korán is jött; nem váratott
 6738     2,  III  |                Megint a patvarista beszél a hajdúval.~– János, ma itt nem mi
 6739     2,  I    |            semmiféle fejdíszt nem tűrt el a hajfonadékon kívül, mely lehető sok ágba
 6740     1,  III  |            gyöngéden simogatva annak selyem hajfürteit; a kisleány viszont a kis
 6741     1,  III  |               hímzet és brüsszeli csipke, a hajfürtökben igazgyöngyök; a férfiak
 6742     1,  I    |                 gyűrűkbe szedett aranysárga hajfürtöket engedte előomlani, aminőket
 6743     1,  I    |                  mindenféle papírcsomagokat hajigál a tűzbe. Ez még hagyján.
 6744     4,  V    |                    és dalolnak, s virágokat hajigálnak be az udvarra.~A leány elmélázva
 6745    10,  IV   |                abbul ő folyvást új csóvákat hajigált jobbra-balra, s jobban tudott
 6746    10,  III  |                   belépett, s mily szepegve hajigálta a két cerberusnak, hogy
 6747    13,  I    |                   kardját, s a koporsó után hajítá azt is a sírba.~– Adjon
 6748     1,  I    |                    s aztán – azt is a tűzbe hajítja.~Aztán leveti magát a karszékbe:
 6749     2,  I    |                     szanaszét kuszált sárga hajjal s veres karikájú szürke
 6750     8,  III  |                 enyémnél megint, s regényes hajlamok pókszálaival igyekezett
 6751     5,  I    |                 vannak: regényes, demokrata hajlamúak, mint voltak a highwaymanek, –
 6752     4,  I    |           segítsenek. Azoknak az élelmen és hajlékon kívül tanító és felügyelő
 6753     5,  III  |                  volt; fenn hordta a fejét, hajlott sasorrához, simára borotvált
 6754     3,  II   |                    hasadékain átrózsállik a hajnal, odarepül az ágya fejére,
 6755    13,  I    |                 ablakhoz, hadd lássam meg a hajnalcsillagot.~Odagördíték karszékét az
 6756     3,  I    |                 ifjú életerő annál pirosabb hajnalként tör keresztül rajta. Domború
 6757    10,  IV   |             megnyitja előttük.~De már akkor hajnalodik, s ők eltarisznyázták a
 6758     6,  II   |                     Pestről Budára átvezető hajóhíd járdáját. Ott szülemlettek
 6759    11,  V    |                    pesti polgárőrséget, s a hajóhídnál útját állta vele a rémület
 6760    11,  IV   |                  keltek csak át a budapesti hajóhídon, a győri tábor felé igyekezve.~
 6761     9,  III  |                  azt a hidat a mieink tüzes hajói, hogy Napóleon seregének
 6762    11,  IV   |              franciáknak két élelemszállító hajóját tönkre lőtte. E végerőfeszítés
 6763     1,  IV   |                     azt állítja, hogy ezzel hajókat is lehetne hajtani.~A negyedik
 6764     4,  V    |                 támasztva a néma könyv fölé hajol, s egy vonás meg nem mozdul
 6765     5,  III  |              mondani fog, oly közel kellett hajolnia a bárónőnek a grófhoz, hogy
 6766     5,  III  |                   oda a bocsánatkérőnek, az hajolt le odáig, hogy ajkaival
 6767     7,  I    |                   ön azt az adomát az angol hajóskapitányról, akinek egyszer a hajóslegényeit
 6768     7,  I    |          hajóskapitányról, akinek egyszer a hajóslegényeit meg kellett tizedeltetni,
 6769     6,  I    |                   egyetlen barátom, ebben a hajótörés kietlenében.~A szegény öreg
 6770    11,  VII  |                      Azt is elfoglalja egy „hajrá” kiáltás alatt!~Derekabb
 6771    11,  VII  |                     Másnap újra kezdődött a hajsza. Hátul tűz, elöl víz.~A
 6772     3,  I    |                  Marie-nak, ki azokat finom hajszál vonású betűkben, hollótollal
 6773     1,  IV   |                 hanem az üldözöttek még egy hajszállal ügyesebbek. Magukat úgy
 6774     1,  IV   |                összeesküvés miatt, mely egy hajszálon múlt, hogy az államrendet
 6775     7,  IV   |                  kimondta, megbánta. Valami hajszálrugója egy alvó ösztönnek azt a
 6776    10,  IV   |                 Vadásszatok rá!~Késő volt a hajtás!~A fenevadnak nagy előnye
 6777     2,  II   |                     ette: a fiatal sás édes hajtását. Az idegen úr rögtön írt
 6778     9,  I    |                   felülni Marie-val együtt, hajtatni szépen, csendesen az országúton,
 6779    12,  II   |                 bekanyarodva, a templom elé hajtattak.~Az egész faluban nincs
 6780     4,  III  |                      s aztán háborítatlanul hajthassák végre rablási merényletüket.~
 6781     2,  II   |                   kell lenni, aki a lovakat hajtja. A cselédektől csak meg
 6782     3,  I    |                     és a fejeiket negédesen hajtogatják. Egy velencei mozaikasztalkán
 6783     5,  I    |               egymás között mi civilisták a hajtókás urakat.)~A polgári osztály
 6784     1,  IV   |             átalakít vitorlásból kerekekkel hajtottá; amikor aztán tréfa lesz
 6785    13,  I    |                    meggyóntatni.~– Kóroda!– Hajts, postillon!~S azzal eau
 6786     6,  I    |                    hogy egyik térdét meg ne hajtsa arra a székre, melynek támlányára
 6787     7,  I    |               törvénycikk 8-ik paragrafusát hajtsam végre.~– Nem emlékezem rá,
 6788     3,  I    |               összevissza tűzködve bogláros hajtűkkel, miknek gombjai smaragdok
 6789     3,  IV   |                    voltak láthatók: a fehér hajú komornyik, a mogorva úr
 6790     3,  I    |                  hogy mi illik, mi a divat. Hajviselete is erről tanúskodik. Semmi
 6791     4,  IV   |                 éjszakára saját maga is ott hál abban a szobában, ahol a
 6792     1,  III  |                   képpel látszott imádkozni hálaadást az éghez.~A grófné elragadó
 6793     8,  I    |                     perceken mind végig nem halad.~– Isten neki! Tehát első
 6794    11,  V    |                    szekérvonata is gyorsabb haladáshoz kezdett: azt hitték, hogy
 6795     1,  III  |                     Hogyan lehet az, hogy a háladatos grófnő palotájából az elérzékenyült
 6796     7,  IV   |                     ketten, akkor csakugyan háládatos keresetmód lenne rablónak
 6797    12,  II   |                     ahol a társzekerek alig haladhattak. Koroncónál is el kellett
 6798     3,  I    |                     kíváncsi asszonyfő, úgy haladnak a kocsizók, mintha láthatlanok
 6799     7,  VIII |                       Visszaszökött tőlem a halai országába, a háládatlan.
 6800     5,  II   |                 ahol ő az egyedüli király a halak és vidrák között.~A bárónő
 6801     9,  I    |                    szív abban, hogy az igaz hálakönnyeket megismerheté, s nagyobb
 6802     3,  II   |                      körültáncolva vickándó halaktól, akik nem beszélik el senkinek,
 6803     1,  II   |                  szerencsétlen asszonynak a halála napján gyászimára merte
 6804     9,  II   |                   hozta el magával, hanem a halálának spóráit is. Ő is megkapta
 6805     6,  I    |              agyongázolva! Ön már egy madár halálát sem tudja magának megbocsátani!~–
 6806     3,  IV   |                     idegen házban valóságos halálbüntetésre érdemes gonosztett volna,
 6807    10,  V    |                volónok veres csákói a fehér halálfejekkel.~Egy-egy lövés hangzott
 6808    10,  VI   |                    a nagy fennyen feltűzött halálfejnek. Az ellenségnek egyik leghírhedettebb
 6809     2,  II   |               olyanokról, akiknek valóságos halálfejük volt ábrázatuk helyett,
 6810    10,  V    |             élvhajhászó divathölgy-e vagy a halálig hű ara?~Trombitaszó nélkül
 6811     1,  IV   |               Enghien hercegre mondják ki a halálítéletet egy veszedelmes összeesküvés
 6812    13,  I    |                elűzzétek? Hogy aláírjátok a halálítéletét? Vagy rosszabbat annál.
 6813     4,  I    |                    nép gyanúja egyértelmű a halálítélettel. Utoljára a szegény nő idejött
 6814     1,  III  |        megszabadulhattak-e, s a szép grófnő hálálkodásai alatt is az jutott eszébe,
 6815    12,  III  |                    jó, és tartsa fenn ezt a hálálkodási jelenetét akkorra, amikor
 6816     5,  III  |                     nincs önnek semmi oka a hálálkodásra. Azt, hogy egy nő két férfit
 6817     1,  III  |                      könnyekkel szemeikben, hálálkodással ajkaikon, a deli szép hölgyek…~–
 6818     8,  I    |               Istennek!~– Csak nem kell még hálálkodni. Az „akadályozó” a veres
 6819     5,  VI   |                 hosszú idő óta szünetelt.~A hálálkodó válaszban egyúttal előadta
 6820     7,  VII  |                    hátam mögött, az volna a halálom. Nem jön ki énvelem senki.
 6821    11,  IV   |                legdaliásabb vitéze Barkóczy halálosan találva rogyott össze lovával
 6822    11,  IV   |                     bizakodásával, ők meg a halálraszánt kétségbeesésével verekedtek.~
 6823    11,  VI   |             tizenötöt kapott; de ugyanannyi halálsebet adott. S még akkor sem hátrált.
 6824     5,  V    |                  mikor engem megmentettek a haláltól, az én nevemet odaadták
 6825     5,  III  |                   ily áron is” elfordítsa a halálveszélyt egy férfiról, csak egy neve
 6826     6,  I    |                 hogy az igazit megmentsem a halálveszélytől. A magamét hagytam a veszedelembe
 6827     9,  II   |                   hogy én ültessem be az új halálvészt ez ország földébe, mely
 6828     3,  III  |                     gyakran űzött a Fertő a halandókkal.~1737-ben Rusztról Ilmicre
 6829     2,  I    |                   hölgyek a hajukat simán a halántékaikhoz lapítsák, s a füleiket kereken
 6830     4,  II   |                 ragadta meg, és megszorítá, hálasóhajra enyhült hangon suttogva:~–
 6831     3,  III  |                 tóparton, mik nagy dézsmát, halászati haszonbért fizettek valaha.
 6832     3,  II   |                 égbe, versenyt sikongatva a halászmadarakkal, körültáncolva vickándó
 6833     3,  III  |                  toronyban van most is; s a halászok gyakran húznak fel hal helyett
 6834    11,  V    |                       biztaták a bográcsban halászók – mert majd nem marad!~–
 6835     3,  IV   |          megijesztgette, rendeletet adott a halászoknak, hogy álljanak lesbe, és
 6836     3,  III  |                  falunak a harangját nemrég halászták ki Széplak táján a tó fenekéről,
 6837     1,  III  |                alfabetet ismerni; aki engem hálatelten ölelt, csókolt, Alfréd papának
 6838     4,  III  |                 felfegyverzi, és a közelben hálatja.~– Óh, nem, nem! Jövőre
 6839    10,  VI   |                   merő újonc.~Nem is voltak hálátlanok: Sátán Lacit keresztbe fogott
 6840    10,  VI   |                 Laci csapatjához sem szabad hálátlanoknak lenniök; aztán meg ahhoz
 6841     5,  III  |             találkozni.~– Amiért önnek nagy hálával tartozom – monda Lajos,
 6842     4,  V    |            kommandírozni: „Halbe Bataillon, halb links, Baum hinauf Marsch!!!”~
 6843     4,  V    |               kellett volna kommandírozni: „Halbe Bataillon, halb links, Baum
 6844     9,  II   |                 férjét is irtózott megnézni haldoklásában, azt pedig mennyire szerette!
 6845     6,  I    |                 most az én magányos verebem haldoklik. Elveszítjük a szegény Henryt.~–
 6846     6,  I    |                   Lajos levezette Marie-t a haldoklóhoz.~A leány első dolga az volt,
 6847     7,  II   |                merev arcával széttekintve a haldoklók fölött, azt mondja: „jól
 6848     6,  I    |                    mégis elmondom; hisz egy haldoklónak csak szabad elmondani, ha
 6849     6,  I    |                    légy gyermek! – kiálta a haldoklóra haragosan Vavel. – Mit rémíted
 6850     6,  I    |                paradicsomába bebocsásson.~A haldoklót mind nem nyugtatá ez meg.
 6851     1,  IV   |                talán nem fáj a szíve, mikor haldokolni lát egy embertársat, akit
 6852     9,  II   |               ragályt. De a nemes ember még haldokolva is nemes ember! Azt mondá:
 6853     3,  III  |                 szeme nem lát többé, csak a halé. És aztán nem látta őt Lajos
 6854     3,  IV   |                 ember, aki a vízben él: egy halember. Egy elzüllött árvagyermek,
 6855    10,  IV   |                 bizonyosan az én megszökött halemberem.~– Mikor először rákiáltottam,
 6856     1,  II   |                  háromágú villával, meg egy halfarkú kőkisasszony. Na, erről
 6857     3,  III  |                   mondja, hogy talán meg is halhat? Jóságos Isten! Hogy Lajos
 6858     3,  IV   |                   szokatlanul hosszúk, bőre halhéjhoz hasonló merev; csak sírása
 6859    10,  VI   |              engemet tettél és gyermekemet! Halj meg, azzal a képpel a szemed
 6860    13,  I    |                     paripák robogása és még halkabb dobogás, minő egy sír betemetése;
 6861     8,  III  |            vágtatott, ahonnan a jelkiáltást hallák.~Az őrjárat egy fegyveres
 6862     5,  I    |                     s jelt adni a kürttel a hallalira: e büszke mulatságban nevelkedett
 6863    10,  III  |                Grassini istenien énekel! Ha hallanád! Adieu!~Azzal felhörpintve
 6864     6,  I    |                        Talán ha a csatazajt hallanám, az elfojtaná lelki félelmemet;
 6865    11,  V    |                 fiának-nek-nak~Csak nevének hallására-re-ra!~Kibújt a tótból a pára-re-ra!”~–
 6866     9,  II   |                     be. S mikor lónyerítést hallasz, elbújj, s amíg el nem mennek,
 6867     4,  IV   |                  névtelen ijedelem hörgését hallatá. Térdei megrogytak alatta.
 6868     1,  II   |                  ott sajátszerű füttyentést hallatott, s arra nemsokára hallható
 6869     6,  I    |                   bízol-e már bennem többé? Halld csak, öreg barátom, mit
 6870     5,  III  |                gyors keresztvillámlással.~– Hallgassa meg ön az ádáz tervet, amit
 6871    11,  I    |               homlokán keresztüllőve.~*~Ej! hallgasson el a csalogány most, hadd
 6872     5,  V    |                  halál!~Vavel Lajos bámulva hallgatá ez indulatkitörést. A csendes,
 6873     2,  II   |                  vele.~Itt aztán oly hosszú hallgatás támadt, hogy elvégre az
 6874     1,  III  |                    önnek tetszeni fog, hogy hallgatását megtartsa. Azt pedig, hogy
 6875     4,  III  |                mutatva, hogy már elkezdte a hallgatást.~– „Önnek” felfedhetem e
 6876     3,  IV   |              villásreggelire; de ma már nem hallgathatja meg az érdekes közlendőket,
 6877     7,  IV   |            történetét.~Ah, milyen figyelmes hallgatója volt ő annak. A figyelmezéstől
 6878     1,  III  |                dajkamesét mondani a képzelt hallgatónak. Egyedül hagyott gyermekek
 6879     1,  II   |                     Mikor aztán ártalmatlan hallgatóvá lett téve, akkor ugyanarra
 6880     7,  I    |                  szólt széttekintve, ha nem hallgatózik-e valaki. – Lesz gondom rá,
 6881     7,  VII  |                   elfelejtő, kulcslyukon át hallgatózó, pletykahordó, mindenben
 6882     1,  I    |               kezére emelkedve, figyelmesen hallgatózott az ágyfüggönyök mögül, s
 6883     3,  III  |                 azok is álmosak voltak, nem hallgattak rá.~Pedig semmi kedve se
 6884     1,  III  |                    A legmélyebb figyelemmel hallgatták; a kíváncsi hölgyfejecskék
 6885     8,  III  |         jobbra-balra, hanem az ágyú el lett hallgattatva, s perc múlva be volt véve
 6886     7,  VI   |                   suttogá, mire a két hölgy hallgatva figyelt:~– Adjon Isten neked
 6887     5,  II   |                voltak, hogy a hangjukat nem hallhatá. Mindentől félt, ami fölmegy
 6888     1,  III  |                mellett ülő barna szépségnek hallhatólag. – Ugyanolyan öltönyt szerezni
 6889     1,  I    |                óvakodva, hogy lépése meg ne halljék, hanem a parkett kockái
 6890    12,  I    |                    ebugatást, egy kakasszót halljon, ha az érckutyák és a tűzkakasok
 6891    10,  III  |                       Mindjárt ebéd után.~– Hallod-e, én azt sejtem, hogy úrnőd,
 6892     4,  V    |                      Ha pedig valami hangot hallok, a szívem elkezd sebesen
 6893     3,  II   |                   senkinek, mit láttak, mit hallottak: az nekem túlvilági boldogság
 6894     8,  III  |                     dobos”-nak a történetét hallottátok-e már? Igenis, a raszini ütközetben
 6895     4,  I    |                   meg, amit már a doktortól hallottunk. Szerencsétlen szerelem,
 6896     7,  II   |               eleven utcán át, a sebesültek halmazán keresztül; nyomában a nehéz
 6897    11,  IV   |                  helytállani.~A szabadhegyi halmok és a majorépületek körül
 6898     8,  I    |               harmincöt napig a szabadhegyi halmokon, a major és kápolna romjai
 6899    11,  II   |                     eltakarodni a megszállt halmokról, vagy körül lesz kerítve.~
 6900    13,  I    |                    diplomaták és ellenségek halmoznak egy országra, az ő rovására
 6901    11,  V    |                     férfi; rendcsillagokkal halmozott melle. – A király!~A meglepett
 6902     1,  IV   |                      amit seregeink magukra halmoztak, egy kikiáltott jelszóra
 6903    11,  VII  |                     a leányok, s virágokkal halmozták el a várva vártakat.~Maga
 6904     3,  II   |                kezét, hogy csókjaival el ne halmozza; utánaomlott, úgy fogta
 6905     3,  III  |                      hanem a szemei, mint a halnak mereven, karikára kinyílva.
 6906     7,  VI   |               megint felgördíteni, s te itt halnál meg velem együtt.~– Istenem!
 6907     6,  I    |              orvosban. Tudom, hogy meg kell halnom.~Vavel Lajos úgy járt, mint
 6908     1,  IV   |              kerüljön egy célba vett alak a hálóba! Az aztán meg nem menekül.~
 6909     3,  II   |                      Azután megtörülgette a hálóinge felemelt szélével az elalélt
 6910     4,  I    |                    úgy hínak, hogy „élek-e, halok-e?”’~Lajos aggódva figyelt
 6911    11,  II   |                 rendben vonultak a dobrokai halomig, s ott megint hadrendbe
 6912     6,  II   |                    el. Miért? Semmiért? Oly halommal feküdt a hómezőn a hullatömeg,
 6913    11,  IV   |             háromszor leszórta a megmászott halomról.~A zalaiak egészen fedetlen
 6914     4,  III  |                     azt meg.~Vavel átment a hálószobából nyíló kamrácskába, s ott
 6915     7,  VIII |                   No jer; majd elvezetlek a hálószobádba.~Katalin vitte magával a
 6916     2,  II   |                    késő éjszaka is, mikor a hálószobáikba mentek az urak, bőséges
 6917     3,  IV   |                Henry azután egyenesen Lajos hálószobájához vezették a doktort. Elébb
 6918     4,  III  |                    torony lépcsőin, egész a hálószobájáig, s ott jó éjt kívánt neki,
 6919     4,  III  |                   odább eredt, s az az úrnő hálószobáját világítá meg, melynek asztala
 6920     3,  I    |             almocskák vannak megvetve, apró hálótársak számára. Kiegészíti a sajátszerű
 6921     4,  III  |                    midőn a délceg szabadító hálótermébe betoppant: egy hős, aki
 6922    10,  II   |              ármánynak, éjfélre már csendes halottá tette az a rejtélyes lovag,
 6923    11,  IV   |                    felvették sebesülteiket, halottaikat, s szomorúan ügettek vissza
 6924    10,  II   |                    élő leányé s a másik egy halotté, meg egy levelet, amelyben
 6925    11,  IV   |                   magyar hadseregnek csak a halottjai voltak a harcmezőn – és
 6926     8,  I    |                   győzött, mert akkor saját halottjait csak eltemette volna. Kilencszáznyolcvanöt
 6927     6,  I    |                   szomorúsággal tekinte kis halottjára, a földön ülve, s a fejét
 6928     6,  I    |                     Azzal begöngyölgeté kis halottját az öltönye szélébe, s elvitte
 6929    11,  IV   |             lebukott a lováról. Ott hagyták halottul. De nemsokára felocsúdott.
 6930     3,  IV   |                    prímásnak akadt volna is halszálka a torkán, ki nem mozdulnék
 6931     3,  III  |                    közeledni; annak a merev halszemei révedeztek a sötétségen
 6932    10,  III  |                     volt miattuk. Egyszerre haltak meg, mint hűséges házaspár.
 6933     4,  V    |                      Mindig nyitott ajtónál háltam. – Amióta meg zárt ajtónál
 6934    12,  II   |                   fiatalabb hölgy nem tűrte halvány arca előtt a fátyolt, s
 6935     4,  III  |                    nyakáig fölér, s ott van halványsárga szalaggal összehúzva, míg
 6936     3,  IV   |                  tudja mondani ezt a szót: „hám-hám”. Már annyi szófogadásra
 6937     7,  IV   |                     olvadt. – Melyik kezdte hamarabb a sírást, melyiknek volt
 6938     6,  I    |              szolgálót, akit futni hagynak. Hamisítottam keresztlevelet, okmányokat,
 6939     2,  I    |            beledughassa.~A szép selma pedig hamiskás mosollyal mondá neki, megfenyegetve
 6940     3,  IV   |                csupa csatak. Valamint, hogy Hamlet (nem a drámai, hanem a históriai)
 6941     2,  III  |                  itt az ember a pipájából a hamut?”~Már tudniillik majd ha
 6942     9,  III  |               népben megindult, se híre, se hamva. Mintha egy század múlt
 6943     8,  III  |                 vette már észre, hogy a tűz hamvadni kezd, melynél a levelet
 6944     8,  III  |                 dühösen, s vak haragjában a hamvadó zsarátnok közé taposott.
 6945    13,  I    |                ember szenvedett, s akinek a hamvai ott porlanak abban az acélszekrényben;
 6946     3,  IV   |                Legelső dolga volt a gyertya hamvát elkoppantani, aminek a kanóca
 6947    10,  V    |            beszakadt a süppedő talajba, s a hancsikok között lovagjaikkal együtt
 6948     3,  IV   |                      én vagyok!” vékony női hangjából meggyőződött róla, hogy
 6949     3,  III  |                   csak az éjszaka rejtelmes hangjai közé egy éles sikoltás vegyül.~
 6950     2,  III  |            ajtajában; a patvarista és hajdú hangjait ismerte fel.~– Tudja, mi
 6951     5,  I    |              egzekuciók folytak! A jajgatás hangjaitól egész reszketőssé lett. „
 6952     9,  III  |                   messziről a hölgy, hogy a hangjáról elébb megismerjék, mint
 6953     4,  III  |                   Az ilyen a közeledő lépés hangjától is elfut. Aztán csak négyen
 6954     5,  II   |                 olyan messze voltak, hogy a hangjukat nem hallhatá. Mindentől
 6955     5,  III  |                     a bárónő, nagyon furcsa hanglejtéssel, s hátravetette fátyolát,
 6956     5,  III  |                történhetett-e meg, hogy egy hangnemadó fegyverrel, amit összesajtolt
 6957     1,  I    |                     a szó: „nekünk” különös hangnyomattal volt kiejtve.~– No de fel
 6958     5,  II   |                    rohanni. Üvöltött állati hangokon, mikor a röppentyű sisteregve
 6959     7,  I    |                   pedig ez nagyon jó kedvre hangolta.~– De hogyan fog ön engemet
 6960     4,  II   |              kiáltott, az nem jön elé. Most hangosabban felkiált, s a szemlélő fülét
 6961     4,  V    |              csendességben. Ha pedig valami hangot hallok, a szívem elkezd
 6962     5,  III  |          Végignyargalni a hadsorok előtt, s hangoztatni a büszke vezényszót. Elmúlt
 6963     1,  I    |                 elkezdett sírni; keservesen hangoztatta a „mama! óh kedves mama!
 6964    10,  VI   |            védelemre emelte elé.~E névre, e hangra valami istennői düh állta
 6965     2,  I    |                    egy banda cigány pengeti hangszereit, a toronyablakból pedig
 6966     7,  VIII |                      hogy mit lehet azzal a hangszerrel elkövetni. Tökéletes művésznő
 6967     5,  I    |                nagyon izgatta; félt ettől a hangtól. Akit eddig attól is megvédtek,
 6968     6,  II   |              képzelte, hogy az egész nemzet hangulatát tolmácsolja az ifjú tudós;
 6969     6,  II   |                népdal kifejezi az általános hangulatot. Az ágyútöltelék kedv nélkül
 6970     3,  IV   |                    neki a bál, a színház, a hangverseny: a nagyvilág. Ez volt neki
 6971     7,  IV   |                    belejátszani abba a nagy hangversenybe, amit ezúttal a népek rendeznek
 6972     1,  III  |             tizenkét óra. Akkor tartották a hangversenyeket.~Csupa meghívott vendégek
 6973    11,  VII  |                kiemelve találjuk, sok szláv hangzású van: Stipcsics, Antunovics,
 6974     8,  II   |                   gondolna most menyegzőre? Hannibál a kapuk előtt. Ami csak
 6975     3,  III  |                    kiáltásai hangzanak át a Hanságból: a „török récéké”, mik nem
 6976    10,  III  |             keresztül-kasul jártam az egész Hanságot, mikor itt voltam garnizonban,
 6977     6,  I    |                 játszótársaknak kellett egy hantocskát gördíteni elhunyt jó barátjuk
 6978     4,  II   |                     kezébe venni az átadott hantot, amivel néhány holdnyi birtokát
 6979     3,  I    |                 Robinson Crusoe-t, ki tudja hányadszor. Ez még nem volt regény.~
 6980     4,  III  |                 intenzív fényének fokozatos hanyatlását, mint magán a nagy fénytányéron,
 6981     1,  I    |                    karszékbe: feje az ölébe hanyatlik, s úgy marad mozdulatlanul.~ ~~~~
 6982    11,  IV   |                 gróf; az árok tele volt már hanyatt-homlok lezuhant lovasokkal és paripákkal.~
 6983     9,  III  |                    fenekére, s annyi földet hányattam magamra, hogy egészen el
 6984     4,  IV   |                   valami vízi csoda, mint a Hanyi Istók. Ez az én adósságom,
 6985    10,  II   |                     csinál a beteg?~„Nagyon hányja-veti magát” – volt rá a felelet.~
 6986     3,  IV   |                   lázban van, s nyugtalanul hánykolódik a fekhelyén.~Erre aztán
 6987    12,  II   |              felgyújtják a várost, s kardra hánynak minden élő teremtést. Örült
 6988     7,  VII  |         huncutkáikat kikanyarító, csípőiket hányóvető, legényekre hátravigyorgó,
 6989     7,  VI   |                     meghívnom, mert azokkal haragban vagyok. Barátaim száma nem
 6990     3,  III  |                imádkozott, hogy ne legyen e haragból semmi.~S az ég nagyon is
 6991     3,  IV   |                  megteszek, hogy önt meg ne haragítsam.~– Elhagyni a házat! Nálam
 6992    10,  VI   |        kegyetlenkedni azokon, akik felséges haragját lángra lobbantották; oly
 6993    11,  IV   |                  kénytelen volt menekülni a haragjuk elől. Hanem ekkor egyszerre
 6994     8,  I    |                    vérontó vasától, királyi haragnak aranypálcájától, saját nemzetének
 6995     2,  III  |                  jutott egyszerre eszébe. A haragra kelt férfi még egy fejjel
 6996    10,  III  |                     Ha valami baj érte, rám haragszik meg miatta.~– Majd ki tudod
 6997     3,  II   |              ellenség?~– Olyan ember, akire haragszunk.~– Mi az a harag? Én még
 6998     8,  III  |                erkélyén. – (Jocrisse volt a harámbasájuk!) A lovag, ki ezt látta,
 6999     8,  III  |                     meghiúsult azon, hogy a haramia gyáva volt annak kivitelére
 7000     3,  III  |               utánadúdolta a dallamot, mély harangdöngésű hangjával kísérve a leányka
 7001     3,  III  |                  Két ilyen gazdag falunak a harangját nemrég halászták ki Széplak
 7002    10,  II   |                     számlálta az örök időt, harangkongású hangjával hirdetve az óranegyedeket. –
 7003    11,  VII  |             táborhelyükre, ágyúk üdvlövése, harangok zúgása között.~Az volt az
 7004     2,  I    |                   hogy jókor meghúzhassák a harangot.~A falunak csak egy tornya
 7005     3,  III  |                 darvai lármáznak ott; közbe harangoz mély, zúgó hangjával a bölömbika.~
 7006    11,  IV   |                  Fehér Mihály. Nekünk ottan harangoznak!~S azzal megfordultak mind
 7007    11,  IV   |          fantáziákat ébreszt.~– Éppen délre harangoztak: jókor jövünk – mondá Csizmadia
 7008     4,  III  |            szándékát.~– Kérem – monda –, ne harangozza föl cselédeimet. A rablók
 7009     1,  III  |                  hogy a leánya elveszett. A harangütés bim-bam szava hol az egyik,
 7010     3,  I    |                abból szürcsölgetett egy-egy harangvirágnyit, az úr Haute Sauterne-it
 7011     5,  III  |                   fű közül előkandikáló kék harangvirágok és nefelejcsek. Ez is szeretne
 7012     4,  III  |             keresztül: „Lajos! – Vigyázz! – Harap!”~Vajon kiről álmodott?~
 7013     4,  III  |                Vénusz elvesztett, egy friss harapás nyomaival a bársony felszínen.~–
 7014     7,  I    |                  becsületes, zsíros, tömör, harapni való ételek kerültek az
 7015    11,  II   |                Győrt. Pedig az inszurrekció harca se nem kezdődött Győrnél,
 7016     7,  I    |                   Mit rendel az el?~– Ami a harcból elmaradókra van kimondva:
 7017    10,  VI   |               bizonyára a démon-légió csupa harcedzett kegyetlen vitéz volt, a
 7018     7,  VI   |                Várat, s bajlódjanak a maguk harcias vállalatával: mi azalatt
 7019    11,  IV   |               ütközetben, melynek szokatlan harcmodora egészen meglepte a franciákat.~
 7020    11,  IV   |                     Nem látott Európa ilyen harcmodort rég – és sohasem fog többé
 7021    11,  IV   |              franciák maguk a leggyilkosabb harcnak ismerték el ez ütközetet,
 7022    10,  V    |                  ártottak meg annak. A régi harcokban különös, válogatott szerencsétlenség
 7023     8,  I    |                  Gyalogság kezében. De hogy harcoljanak azzal a lovasok?~– Azt én
 7024    11,  IV   |                  fel: „Ne törődjetek velem! Harcoljatok vitézül. Nem fáj a halál!
 7025    11,  VII  |                    is mindennapi dolog volt harcolniok.~Az volt a tervük, hogy
 7026    13,  I    |                     urak” is vannak; „vitéz harcosok” is vannak; de „nemes emberek”
 7027    11,  IV   |                 hozzáfogtak ketten kétfelől harcosokat lelkesíteni szép rímes alexandrinusokban.
 7028     7,  IV   |                     talán? Mitől? A közelgő harctól? Amiért mindig imádkozott.
 7029    11,  IV   |            szaggatva a golyóktól.~Ez állt a harcvonal legszélső pontján, mindenünnen
 7030    11,  IV   |             futhattak. Ők az ellenfél egész harcvonalán keresztül törtek maguknak
 7031    11,  IV   |                   francia gyalogság az első harcvonalat áttörte, s a sorgyalogság
 7032    11,  IV   |                  gyalog zászlóalj a második harcvonalban volt felállítva; mikor a
 7033     1,  IV   |                  amiért úgy megnevettették? Hardy conditorie-jában kapni-e
 7034    13,  I    |                     mintha égtől földig érő hárfahúrok özönében vinnének feketeruhás
 7035     4,  IV   |                Emlékül hoztam ezt azokért a harisnyácskákért, amiket valaki ettől a háztól
 7036    10,  III  |                   cerberusnak, hogy a piros harisnyái immunitását megvédelmezze.~–
 7037     1,  I    |             kisleánynak a cipőit és átázott harisnyáit, megdörzsölgeté a lábait
 7038     2,  III  |                fehér kesztyűk, lábain fehér harisnyák és sarkatlan cipők.~– Itthon
 7039    10,  III  |                 hímzett camisole-lal, piros harisnyával, ami arannyal van hímezve
 7040     5,  III  |                      mely csak szúr, de nem hárít; két golyó, mely egyszerre
 7041     5,  V    |          vadgesztenyefák lehullt gyümölcsét hárítgatta össze kupacokba, s eközben
 7042    11,  IV   |                     jobb kézzel, bal kézzel hárítgatva el kétfelől.~A franciának
 7043     5,  III  |                    fejemről valami veszélyt hárított el?~– Igen. Barthelmy ebben
 7044    13,  I    |                   csapások között; nem hogy hárítsa el azokat Isten; hanem hogy
 7045     5,  I    |                     a szívét.~Ez is el volt hárítva a szép dragonyosezred beszállásolásával.
 7046     5,  VI   |                     meghozatta Erfurtból és Harlemből a legdrágább divatvirágokat,
 7047    11,  IV   |              tusában két lovat lőttek ki, a harmadikat Szalmásy Ferkó káplárja
 7048    10,  IV   |                      a másiké „Rókadomb”, a harmadiké „Földsziget”. Azt a hegedű
 7049    11,  III  |                      akit útközben kilelt a harmadnapos hideg, azért ott kellett
 7050    10,  IV   |                ellenséggel, a ló lába előtt hármasával ugráltak fel az ingovány
 7051    10,  VI   |                  korán reggel, ott ragyog a harmat; csakhogy piros a gyöngye:
 7052     3,  I    |           ruganyosak, mintha tündér járna a harmatos fű felett, akinek a lábnyomása
 7053     3,  I    |                   akinek a lábnyomása még a harmatot se veri le; máskor pedig