bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                             grey = Comment text

 7554     4,  III  |                 okát is ki tudjuk találni a hóbortként jelentkező különcködésnek.
 7555     5,  VI   |              ismerte, bátran mehetett volna hóbortszámba; s ott maradt körültekinteni
 7556    12,  II   |                     várt.~Öttevény (németül Hochstrass) felől erős porfelleg jelölte
 7557     3,  III  |                   Egy vidra, vagy talán egy hód, aminek a feje úgy hasonlít
 7558     5,  I    |            asszonyok körül nem kevésbé volt hódításra kész, mint a csatatéren.
 7559     5,  II   |                   bohózatait, amik éppolyan hódítást tettek Európában, mint a „
 7560     7,  VIII |                      A zongorát a gyakorlat hódítja meg.~– Óh, én egész nap
 7561    10,  III  |                 mert csak a hímnemű Európát hódította meg; most nekiindul a másik
 7562     7,  I    |                  magam!”~Bernát úr meg volt hódítva. Ez a gróf nemcsak pipázik,
 7563     9,  I    |                      amivel tartozott neki: hódolatát. Inkább akarta őt királynévá
 7564     5,  III  |            elkövettem. Engedje legőszintébb hódolatomat e vezeklő kézcsókban kifejeznem.~
 7565     7,  II   |                    minden magas rang iránti hódolatról, s megragadva azt a szép
 7566    11,  VII  |                     ki már annyira meg volt hökkenve, hogy minden poggyászát
 7567     5,  III  |                    lovag lakik, egyedül egy hölggyel, akinek az arcát még nem
 7568    12,  II   |               cserébe az én hölgyeimet az ő hölgyeiért. Egyéb kívánságom nincsen.
 7569     5,  I    |                     A hadfiak pedig egészen hölgyeik szolgálatában állnak. Némelyiknek
 7570     5,  I    |                     az, hogy discretusok, s hölgyeiket nem kompromittálják.~Máskor
 7571    12,  III  |                    fog eljönni Győrbe, hogy hölgyeit elhozza?~– S azt még ma
 7572    12,  II   |                     lovagolva, társalgott a hölgyekkel.~Guillaume tábornokné asszony
 7573     1,  III  |          figyelemmel hallgatták; a kíváncsi hölgyfejecskék egymás vállain keresztül
 7574     2,  II   |                Milyen ruha volt a rejtélyes hölgyön? Csakugyan nem volt-e fejkötő
 7575     5,  III  |                   fogom önt elszakítani egy hölgytől, akihez ön hozzá van láncolva.
 7576     5,  V    |             járkálok az udvaron, s csinálok hóembert, ahogy a parasztgyerekek
 7577     9,  III  |               mellett.~– A márki mellett! – hördült fel rémülten Vavel, s fegyvere
 7578     4,  IV   |                   Lajos a névtelen ijedelem hörgését hallatá. Térdei megrogytak
 7579     1,  I    |                 hogy a párizsi nem szeret a hóesésben kóborolni. Lehet, hogy még
 7580     1,  III  |               divatvirágja.~Ennek a szirmai hófehérek voltak rózsaszín heggyel,
 7581     8,  I    |            inszurrekció felül: addig nem. A Hofkriegsmontur-commissio addig nem ád az inszurrekciónak
 7582     8,  I    |                   Az elég szép öltözet.~– A Hofkriegsrath azt írta le arra, hogy annyi
 7583     1,  III  |                   aki dideregve kucorgott a hófúvat között kapunk szegletében;
 7584     1,  II   |             tovaúszó fejek kardala? Mikor a hófuvatban elrekedt a kocsi az előtt
 7585     5,  II   |                        Miért nincs most egy Hogarth közöttünk, hogy ezt az alakot
 7586    11,  V    |                     termel.~Ha ez a rémület hógörgetege átszabadulhat a Dunán, ez
 7587     4,  III  |                 kicsúszik, sokkal fényesebb hóhalom, mint maga az Aristarchus!~
 7588    11,  IV(1)|               obersten Landeskapitäns K. K. Hoheit. Erste Periode. Von dem
 7589    11,  IV   |                    két gyönge lovasezred, a Hohenlohe dragonyosok és az Ott huszárok
 7590    10,  V    |                   vártál, legényt hoztam!~– Hohó, csillagvizsgáló uram! –
 7591     1,  III  |            hadseregi szállítás fővállalatát Hoingerlot bankártól elvegyék, s önnek
 7592     5,  III  |                   Barthelmy Léon meglepetve hőkölt vissza, s hirtelen a szájához
 7593     7,  II   |               bánsági földesúrnak a kétezer holdas búzavetésére, hogy „az izs
 7594     4,  III  |                      ő és a gróf. Ő nézte a holdat, a gróf meg őtet.~A bárónő,
 7595     4,  III  |                   Vajon milyenek lehetnek a holdbeli emberek?” Lajosnak az jutott
 7596     4,  III  |                 éjszakára ritka szép teljes holdelsötétülést jelzett, ami este tíz órakor
 7597     3,  IV   |              kilépett öltöző-kunyhójából. A holdfényt egész odáig hozta a lábaihoz
 7598     5,  VI   |                     életvágy, a világ utáni holdkór. Az ilyen holdkórosra nagyon
 7599     5,  VI   |                     utáni holdkór. Az ilyen holdkórosra nagyon vigyázni kell, mert
 7600     4,  IV   |                csillagászatban elfoglalta a holdnak a helyét, a classica literaturában
 7601     4,  II   |               átadott hantot, amivel néhány holdnyi birtokát tulajdonába bocsátá
 7602     4,  III  |               századbeli természettudósok a holdplanétán tettek. Ez legalább érdekes
 7603     3,  III  |                     fel a víz felszínére, a holdsugarakon arcaikat fehéríteni.~Szegény
 7604     3,  III  |                  látszott a mélyen áttetsző holdsugárittas hullámban, hogyan szökellt
 7605     4,  III  |                 visszament a csillagdába.~A holdtányér félig elsötétült már, a
 7606     9,  III  |                    még jó magasan állt, s a holdvilágra is lehetett számítani fél
 7607    10,  V    |                    tréfálózni is ráértek.~– Holla hó! Marquis de fer blanc! (
 7608     6,  II   |              bízhatta a titkát. Vavel Lajos hollandi bankárja által nyerhetett
 7609     7,  IV   |                      Tirolban, Helvéciában, Hollandiában és Franciaországban. Ah,
 7610     2,  II   |                    meglepetve a bárónő. – A hollandiak szólítják így a macskákat.~–
 7611     8,  II   |              szigetet elfoglalni maguknak a hollandiaktól. Gentz és Schlegel hazafias
 7612     1,  III  |                 mondott a kocsisnak, aminek hollétéről az semmit se tudott, valami
 7613    10,  VI   |                  már egész serege ülte el a hollóknak, varjúknak. – Arra gondolt,
 7614     3,  I    |                    hajszál vonású betűkben, hollótollal leírta, s az ilyen levélkét
 7615     2,  III  |                  Fogatok! Küldje a hajdút a holmiaimért. Nekem gróf uram nem parancsol.
 7616     7,  II   |                     a véres kardot, s mától holnapig az egész magyar nemzet fegyverben
 7617     5,  III  |                     ön parancsolt velem. De holnaptól kezdve megszűnök önnek vendége
 7618    13,  I    |                     Botta Zsófia holnap is, holnapután is, és örökké, míg az emlékezet
 7619     8,  II   |                itthon?” Nem mondod-e neki: „holnaputánra van kitűzve menyegzőnk napja:
 7620     1,  IV   |                   ilyen dolgokban tanácsot, holott ön miniszter lehetne és
 7621    13,  I    |                 annál az örök élőfánál, ami holta után kővé válik.~Mit is
 7622     3,  III  |                    emberéhez: valami csoda, holttenger korcsszülötte, mely Szodomából
 7623     4,  II   |                 lépett egyik király a másik holttestén keresztül a trónra? Hogyan
 7624     6,  II   |                     nem akartak nekimenni a holttestgarmadáknak.~S volt egy francia tábornok (
 7625     3,  III  |                      s eltűnve a vízmélység homályában, hol ember szeme nem lát
 7626     8,  III  |                      kilépett a titokteljes homályból, maga alakított egy lovas
 7627     3,  I    |                  ellenféllel, játszhatott l’hombre-t és tarokkot, s gyönyörködhetett
 7628     6,  II   |                  kell még festeni az északi hómezőket is. Az eylaui ütközetben
 7629     6,  II   |             Semmiért? Oly halommal feküdt a hómezőn a hullatömeg, hogy a lovassági
 7630     4,  I    |                     kettőnek igaza van – ad hominem.~A gróf válaszábul tehát
 7631     4,  V    |                  nem mozdul rajta. Mintha e homlok domborodásai, e szemöldökök
 7632    11,  V    |        vezértábornokát, s babérral takarták homlokaik égő sebeit…~*~Egy héttel
 7633     2,  III  |                     arccal; magas, előreülő homlokkal, melyet a mesterkéletlen
 7634     6,  I    |                     Nekem kell valami jel a homlokomra, amiről rám ismerjenek a
 7635     8,  II   |                 szép az a halálfő. Ha ilyen homlokra van feltűzve. Olyan vígság
 7636     6,  I    |            torzvonások az arcról, a redők a homlokról elsimultak – egészen.~
 7637     4,  V    |                     felgöngyölődött a fülke homlokzatába.~A leány elbámult rajta.~–
 7638     3,  III  |                     oldalába volt építve, s homlokzatával az is a tó felé fordult.~
 7639     2,  I    |                  lehet; mert a postalovak a homokban csak lépést jöhettek.~S
 7640    11,  VI   |                alkirály jött el az újszőnyi homokdombokig, s ott két (!) nyolcfontos
 7641    10,  VI   |                összecsikorgatva, s sarkával homokot rúgott a haldokló szeme
 7642    11,  VI   |                    A lovasezred az újszőnyi homokpartok s az ácsi erdők oltalma
 7643     3,  IV   |                  ahol lakol: s akárki vagy, homunculus, triton vagy csodaszörny:
 7644     4,  II   |               szörnyetegnek, az neki csak a hónaljáig ér, s úgy sétáltatja magával,
 7645    11,  III  |                hadsorban azokat, akiket egy hónap előtt búcsúcsókjaikkal bocsátottak
 7646     5,  III  |                  elhistorizálni, hogy ő két hónapig lakott egy szép asszonynak
 7647    11,  I    |                 melyben két szerető szívnek hónapokon keresztül nem lehetett egymással
 7648     5,  III  |               kárhoztassam, ki tudja mennyi hónapon keresztül, szobafogságra:
 7649    11,  III  |                   vonult végig, amelyen egy hónappal elébb a csatamezőre indult.
 7650     7,  II   |                    ki a lángok között saját honfiai vérében csülökig gázoltatja
 7651    10,  III  |                      Tirolban hogy öldöklik honfiainkat, s Párizs valamennyi szalonjában
 7652     7,  I    |                   áldozatokat követel: igaz honfinak kötelessége azokat meghozni;
 7653     7,  II   |                     rakjanak össze rokonai, honfitársai tetemeiből, hogy őt arra
 7654     9,  III  |                   mindenütt leverik a saját honfitársaik. Napóleon nagy armadájának
 7655    12,  III  |               búcsút venni, – meg azoktól a honfitársaitól is, akik a templomban feküdtek
 7656    11,  VI   |             kalapját, táskáját s a légion d’honneur-rend csillagát, úgy tért vissza
 7657     1,  IV   |                     ő vigye a háziasszonyi „honneurs”-t. Az a méltóságos applomb,
 7658     4,  II   |                    érvényben maradt. Csak a honosítás kieszközlésére volt tehát
 7659     2,  III  |                     vízzel?~– Úgy, hogy aki honosítva van ez országban, annak
 7660     8,  II   |                    hogy a nép ajkán meg nem honosulhat, s magyar melódiára nem
 7661     1,  I    |                 minden hazafi és becsületes honpolgár, aki a St. Martin negyedben
 7662    11,  VII  |                 lovasszakasz: turóciak vagy hontiak, utánuk a gyalog zászlóaljak,
 7663    11,  VII  |                    inszurgenseket, a stájer honvédeket, három gyalog sorezred katonáit,
 7664    11,  IV   |               ötödfélezer stájer és osztrák honvédségből, kétezer-kétszáz lovasból
 7665     1,  I    |                betakarja.~Egyszer-egyszer a hópelyhek ködfátyolából egy durva
 7666     2,  I    |                  kastélyban az előreküldött hopmester fogadta a földesasszonyt.
 7667     4,  III  |               kastélyba rablók törtek be.~– Hopp! Azok a gazemberek ugyancsak
 7668     5,  VI   |                  növény ágait kihajította a hóra.~Marie visszasompolyodott
 7669     3,  IV   |                  Dantéval, Shakespeare-rel, Horáccal. Közben egy-egy tudományos
 7670     8,  II   |              megtartogassa, csakhogy az meg horáci óda mintájára van öntve.~
 7671    11,  VII  |                     út hosszában, s ott egy Horatius Cocles sokat ér. És minden
 7672     8,  III  |                 Dorogházi János, egy káplár Horbál Boldis biztatására, ráadja
 7673    10,  II   |                   az a rejtélyes lovag, aki hordatja magát egyik országból a
 7674     8,  III  |                 raktárból olyan hidegvérrel hordatta ki a lőporos hordókat, mintha
 7675     8,  III  |           hidegvérrel hordatta ki a lőporos hordókat, mintha csak sereshordók
 7676    11,  V    |                 felvette két kézzel a gönci hordót, s úgy ivott belőle, mint
 7677     2,  I    |                   amit a tiszttartó hajdúja hordozgat fel a hűtőbűl. Három egymásnak
 7678     4,  V    |                  tudni? Találtam fel én egy hordozható sáncot, vaspléhbül: azt
 7679     4,  IV   |                      Azokat kellett sétálni hordoznom a faluban. A medvéknek a
 7680     1,  I    |                  Tisztességes ember magával hordozta a kapukulcsot, s maga nyitotta
 7681     9,  I    |                 híven megőriztem, keblemben hordoztam; látja-e? Önnek visszahoztam.~
 7682     9,  I    |                   futni a világban, magával hordozva a halálos méreg incubatióját.
 7683     9,  I    |             ötmillió frankot ígérő kötvényt hordozza keblén, mint valami talizmánt,
 7684    11,  VI   |                  szállíták vissza Komáromba hordszekéren. Aligha el nem érte azt,
 7685     1,  IV   |               növénynek a drága főtt gumóit hordták körül az ezüst vállzsinóros
 7686    13,  I    |                    a járást. Az ostromágyúk hordtávolán kívül volt egy kis nyári
 7687     2,  II   |                    a véleménycserét ide-oda hordva, s ugyanaznap elmentünk
 7688    11,  III  |                   tisztjeiket, Béky István, Horgát Péter, Papanek János odaveték
 7689     1,  II   |                 rögtön felnyílt, s azon egy hórihorgas, csontos, vállas férfi lépett
 7690    10,  II   |                   alvó: az egyik rémségesen horkol, a másik rémségesen hallgat.
 7691    10,  II   |                    fújtatóval: úgy harsog a horkolása végig az egész földszinten.~–
 7692    10,  II   |                szakítá félbe azt a rémséges horkolást, mint nem szakítaná félbe
 7693     7,  VII  |               kellemetes. Mikor alszom, úgy horkolok, hogy két falon keresztülharsog.
 7694     8,  III  |               puszta földön fekve, csak úgy horkolt.~Azt felrázta álmából.~–
 7695     1,  III  |                   összeesküvőt kerített már horogra! – egészíté ki diadalmas
 7696    10,  III  |                     tárgyat, amitől annak a horpaszai úgy felduzzadtak, s letette
 7697     5,  VI   |                    lett minden üvegháznak: „Hortensia” név alatt, nem akart helyet
 7698    12,  I    |                 tábornokkal, s keresd fel a horvát bánust.~Még nevettek is,
 7699    11,  IV   |                 közül, kiket már elnyomtak, Horváthot és Sárközyt.~Miskey Ferenc
 7700    11,  VII  |                  egy másik francia hadsereg Horvátország felől fog bejönni, s a Rába
 7701    11,  VII  |                főhercegekkel és azonkívül a horvátországi bánnal. Íme most három helyről
 7702    11,  VII  |                 cseréppé száradt az afrikai hőségben; azon végigballagni mezítláb,
 7703    11,  V    |                   nap alatt az inszurrekció hősei a diadalmas ellenséget saját
 7704    11,  V    |                  volt ez. A király az egyes hősfiakat, kik a csatában kitűntek,
 7705     8,  II   |                   Dörenberg, Schill, Lützow hősies kísérletei elvesznek a nép
 7706    11,  VI   |                 Ferencért bosszút állni s a hősiesen küzdő Szapáry Vincét kiszabadítani.~
 7707     7,  IV   |                    odaadás, a szerelem és a hősiesség egy csodálatos harmóniában
 7708    10,  V    |                 démon-csapat a kétségbeesés hősiességével védte magát; de ezúttal
 7709    11,  VI   |                  itt elkövettek, az már nem hősköltemény, az tündérmese. Így csak
 7710    11,  III  |                viadaloknak, aminőket csak a hőskölteményekben találunk.~Hunyady József
 7711    10,  VI   |                    ennek, mint a saragossai hősleánynak, vagy Spatár Eudoxiának,
 7712     6,  II   |                 emberénél.~A hajdani magyar hősmondakör úgy el tudott múlni, mintha
 7713     8,  III  |               fegyvert, a magyar nemesek!~A hősmondakört félbeszakítá az előőrsök
 7714    11,  III  |               Lehet-e rossz néven venni egy hősnek, ha megállítja olyan helyen
 7715     9,  II   |                   betegeket ápolva mint egy hősnő, mint egy szent. Jól járt!
 7716    10,  VI   |           menyasszonya is ritkítja párját a hősnők között. Nagyobb híre lesz
 7717    11,  V    |                 névtelenek”~De hát ha csupa hősökből és vitézekből állt az inszurrekció,
 7718     6,  II   |               tábora.~A század óriását csak hősökkel és hazafiakkal lehet leküzdeni
 7719    10,  V    |                     Erre felhagyott azzal a hősregei babonával, hogy az ellenfél
 7720    11,  IV   |                 felkelő nemességet! Amint a hősregék költőjétől ezt a szózatot
 7721     4,  V    |                   meg.~Ebédnél és ebéd után hosszabb időt töltöttek együtt. Lajos
 7722     1,  I    |                 Hosszú redingot-ja alól még hosszabban kinyúlik a sarkát verő frakk
 7723     8,  III  |                 voltam Thémire finomabb, de hosszadalmasabb cselszövényét elfogadni.”~„
 7724     4,  V    |                    kiméregette a tudni való hosszakat és széleket, s miután jól
 7725     8,  III  |                    tudós, egy juhászbundára hosszant fekve, jegyezi plajbásszal
 7726    11,  IV   |                  daliás férfi volt; komoly, hosszúdad arcának magyaros jelleget
 7727     3,  IV   |                 kéz- s lábujjai szokatlanul hosszúk, bőre halhéjhoz hasonló
 7728     9,  III  |                  Láttam a kétszáznegyven öl hosszúságú hidat, amit egy darabban
 7729    11,  IV   |                keserű elégtétele volt annak hőstetteiben. A nádor kíséretében levő
 7730    11,  IV   |         visszavonulás fedezése alkalmával a hőstetteit a jobbszárnyról előkerülő
 7731    11,  VII  |                   az inszurrekciót jellemző hőstettek legfényesebbike. Itt már
 7732     4,  II   |               nagyon hallgat azokra a dicső hőstettekre, amiket ő Szent Lajos keresztes
 7733     1,  I    |              Nyújtsa ön a kezét. Ön nagyobb hőstettre szánja el magát, mint a
 7734    13,  I    |                    megírtak. – Te vagy a mi hősünk, a mi Szent György lovagunk. –
 7735     1,  III  |                  eddig annyit nyert, hogy a hotel Thelussont megvehette hétmillió
 7736     8,  I    |                     hogy a felkelés idejére hozassék be a nemesi hadnál is a
 7737     8,  III  |                gyalog, hol úszva.~– Mi hírt hozasz?~– A vitnyédi bozótban egy
 7738    13,  I    |               hajadon tündéri menedéke. Ide hozatták a gyermekjátékszereket,
 7739    10,  II   |                   nem tér, Cambray-t ki nem hozhatják a magára zárt rejtekből.
 7740     6,  I    |               rögtön visszatérek. Papot nem hozhatok hozzád; de hozok ide egy
 7741     4,  V    |                     álmomat. S ahelyett nem hozhatsz nekem újat se Bécsből, se
 7742     9,  I    |               Megnőtt? Óh, mondja ön. – Nem hozhatta ön el egy arcképét?~– De
 7743     7,  I    |                   belőle! A nemesurak maguk hoznak hazulról puskát, kardot.
 7744    10,  II   |               Szabad a puskámat is magammal hoznom?~– Puskát? Minek?~– Akkor
 7745    12,  III  |            odasietett megszorítani e jó hír hozójának kezét.~Az pedig még jobban
 7746    11,  V    |                     a fringiája becsületét. Hozzácsapott a feltartott kardhoz; a
 7747     5,  I    |                zárkózva, ilyenkor nem lehet hozzáférni. – Barthelmy Léon átadta
 7748     2,  II   |                  házakhoz, hát ezen a tájon hozzáfogtam mogyorót szedni a park bokrairól:
 7749    11,  II   |                költői képzelet, szépítgetés hozzájárulása nélkül. Maga a táborkari
 7750     4,  II   |                    ezekből aztán a képzelem hozzájárultával alkotott magának egy kiegészített
 7751     7,  II   |                   megittasultak, hogy én is hozzájok hasonló legyek valaha. Óh,
 7752     7,  IV   |               elmondom én azt, csak egyszer hozzájussunk, úgy ahogy történt – szólt
 7753     7,  II   |                meghal tőle, s aztán egyszer hozzájuthat egy egész tele kanna üde,
 7754    12,  I    |               erőtetett.~– S hogy tudott ön hozzájutni a halott rejtekéhez, amit
 7755     2,  I    |                prédikálni kell is. Ha pedig hozzákezdett, akkor egy Demosthenes.~–
 7756     4,  III  |         függönyzsinórokkal a szék karjaihoz hozzákötve.~Meglepő szépség. Termetének
 7757     1,  I    |                 elvágta a saját lábát, hogy hozzáláncolt fejedelme futását lehetővé
 7758     9,  III  |                    a maga heroizmusa!~Aztán hozzálátott, hogy a kapott választ kibetűzze.~
 7759     7,  III  |              emberül.~– Tehát igen?~– Igen. Hozzámegyek. Tiszta szívből. Igaz lelkem
 7760     8,  I    |                  kulacs az inszurgenseknek, hozzanak magukkal.~– Remélem, ezen
 7761    12,  II   |                  azon, hogy a kentaur nincs hozzánőve a lóhoz, s talán másodsorban
 7762     7,  II   |                    kétfejű sas még habozott hozzányúlni, azt nem félt felragadni
 7763     7,  VIII |                 neki, hogy az „fortepiano”.~Hozzányúlt, s ijedten kapta vissza
 7764     9,  I    |                   odalopózik az ő ágyába, s hozzásimulva kéri, hogy meséljen neki
 7765     7,  II   |                    kezét. A napsugárhoz már hozzászokott az arca, de még az idegen
 7766     2,  II   |                   fogaival, s most már ő is hozzászólhatott a napirenden levő tárgyhoz.~–
 7767     1,  III  |               egyedül lakott benne: maga és hozzátartozói.~A forradalom e palotát
 7768     2,  II   |                    legyen szabad rajta és a hozzátartozókon kívül járni. Ezt nevezik
 7769     1,  IV   |                   is rám hagyta. – S rögtön hozzátevé naiv szarkazmussal: De vajon
 7770     8,  III  |                   igen vékony cérnával volt hozzávarva a bőréhez a lelke.~– Azt
 7771     7,  II   |                 katona, tehénre paraszt!”~– Hübele Balázs, lovat ád Istók! –
 7772     4,  I    |                    azt a térde közé fogni s Hübnert, Kátét, Kis Tükört tanítani
 7773     3,  III  |               orvosért, majd elmegyek én!~– Hüh! Madame! Még csak gondolni
 7774     2,  I    |             asszonyok utaztak.~Az általános hüledezésnek a hátul jövő hintóban érkező
 7775     7,  I    |                  torony alatt! Szó sem volt hüllőkről és nyáladék kagylókról:
 7776     5,  III  |                     kardjai visszazörrentek hüvelyeikbe.~– Akkor sietek a megkövetéssel –
 7777     8,  III  |                       nesze, húzd fel a bal hüvelykedre) s így szólsz hozzá: „Az,
 7778     4,  V    |                      s aközben az előhúzott hüvelykmérővel kiméregette a tudni való
 7779    10,  VI   |                   meglátta ennek a kéznek a hüvelykujján azt az acélgyűrűt, azzal
 7780     8,  II   |                acélgyűrűt felhúzta bal keze hüvelykujjára.~Katalin a rábízott kincset
 7781     8,  II   |                  pecsétnyomó gyűrűt vont le hüvelykujjáról. Annak a címerlapját félretolva,
 7782    12,  I    |                     Mint Görömbölyi alispán húgai?~– Nem biz azok. Magam olvastam
 7783    12,  I    |                    adta ki őket, mint saját húgait.~– Az alispán is ott van?~–
 7784    10,  VI   |                  amíg az ivott.~– Köszönöm, hugám!~Arra a sebesült megint
 7785     7,  IV   |                    érinti kolostorba kísért húgát, a zárdaszüzet.~Marie aztán
 7786     8,  III  |                    a császári koronát Capet Hugo koronájával egyesítené,
 7787     2,  II   |                  színről színre megláthatja húgomasszony. Az egy vadászkastély, amit
 7788     2,  II   |                    hogy van-e kedve Katinka húgomnak egy ilyen „tilalmast” a
 7789     3,  III  |                 sötét erdei úton keresztül! Huh, be szörnyű lehet ott most.
 7790     6,  I    |                  sötétben eltévedt, s rémek huhogását hallja. Óh, én nagy, nehéz
 7791     3,  I    |                     elütik az órát; a kakuk huhukol, s a réz alabárdos tiszteleg.
 7792     7,  III  |                     kettétöröm, csupa arany hull a markomba. Ezt nem az aerarium
 7793     9,  I    |                     betemette francia ifjak hulláival, még a hazatérőknek is a
 7794     3,  II   |                    hölgyek a tengeri fürdők hullámaival szoktak enyelegni. A Melusine:
 7795     3,  III  |                     áttetsző holdsugárittas hullámban, hogyan szökellt tova, nem
 7796     3,  IV   |                 támaszkodva lehajtá arcát a hullámhoz, és megcsókolta azt. – Az
 7797     3,  II   |                  fölött! Barátságban élni a hullámmal, a halállal. Szárnyat csinálni
 7798    13,  I    |                    s a sötétzölddé elboruló hullámsíkon hófehér sávok üldözik egymást.~
 7799    13,  I    |               el-eltűnve, meg kiemelkedve a hullámtorkolatok között: egy dereglye. Hat
 7800     3,  III  |               tanyák megint eltűntek a zöld hullámtükör alatt; csak egy-egy gőzmalom
 7801     3,  III  |            pillantást vetve a megaranyozott hullámtükörre, az ő tündérálomi paradicsomára,
 7802     3,  IV   |                    az egyetlen öröme még; a hullámvilág. Ez volt neki a bál, a színház,
 7803     3,  III  |                messze elcsapongjon a szabad hullámvilágban, csak koronkint adott hírt
 7804     4,  I    |                 hogy a béna hadfi kalapjába hullassa a zárt hintó ablakából.~
 7805     6,  II   |                 halommal feküdt a hómezőn a hullatömeg, hogy a lovassági rohamokat
 7806     6,  I    |                 megkapaszkodjam, hogy le ne hulljak a mélységbe. Nekem kell
 7807     7,  VIII |          bearanyozva az alkonysugártól, s a hulló virágbarkák hímporából arany
 7808    10,  III  |                    s mire Fertőszegre érek, hűlt helyét találom a madaramnak.
 7809    11,  III  |               csakugyan a magyar inszurgens humorátul telik ki csupán, amit Ferenczy
 7810     2,  I    |                    csigába van csavarítva a huncutka, s takarja a főt egy hatalmas
 7811     7,  VII  |               minden ételbe beletorkoskodó, huncutkáikat kikanyarító, csípőiket hányóvető,
 7812     4,  IV   |               magyar munka (latin nyelven) „Hungaria in parabolis” – az felvilágosításokat
 7813     8,  II   |                   címere, másikra a patrona Hungariae volt festve, két keze közé
 7814     2,  I    |                    illusztrációja az „extra Hungariam non est vita” örök igazságának,
 7815    11,  IV   |                    megélt, és kigyógyult! S Hunkárt is megmenté, az is kiépült
 7816    11,  III  |                 hőskölteményekben találunk.~Hunyady József az ezred zászlóját
 7817    10,  VI   |                   kedves, jó Laci bácsi! Ne hunyja be a szemeit; csak egy pindurka
 7818     4,  IV   |                     mondott: görbe szájjal, hunyorgó szemmel, hogy utóbb Lajos
 7819     4,  IV   |                 görbe volna, s a fél szemem hunyorogna, akkor azt mondaná minden
 7820     5,  VI   |                    Katalinról mendemondákat hurcolnak szét a világban: olyan mendemondákat,
 7821     9,  I    |                 tudom. Nem fogom már messze hurcolni magamat. Nincs is miért!
 7822    10,  II   |                  vállára, mint egy lovag, s hurcoltatta magát hegyeken-völgyeken,
 7823    10,  IV   |                     spirálformán tekeredett húrjait, azoknak a végén vannak
 7824     2,  I    |                      elöl a fül mellett két hurkányi csigába van csavarítva a
 7825    11,  IV   |                    alkatrész, a kenyér és a hús.~A veszprémi és pesti ezredek
 7826    11,  IV   |                    azalatt, és főzte a maga húsait, mint akire ez az egész
 7827     3,  III  |              szakadó zápor elől, s egy öles husánggal támogatta a lépteit, hogy
 7828     7,  VIII |                   egy egészet, csak a fehér húsát, amit Lizett leszelt a számára.~
 7829    13,  I    |             megköszönte a vitézeknek eddigi hűségüket, hősi bátorságukat; maga
 7830    11,  V    |                   kínlódó, jajgató, vonagló hústömeg, lőportól fekete és vértől
 7831     7,  VIII |                 lelkük, ami az Istené; csak húsuk, és az a mienk!)~– Azt pedig
 7832     2,  II   |                     hogy igaz keresztyének. Húsvét napján páskabárány, mindszent
 7833    11,  V    |                  gyülekezés terén alig volt húsz-huszonöt ember még. Maga indult neki
 7834     6,  II   |              tenyerébe belecsapott, mikor a huszárcsákót fel hagyta tenni a fejére
 7835    12,  II   |                 beszélték, hogy milyen szép huszárcsapat ment végig trombitaszóval
 7836     8,  III  |                  Zrínyi Miklós!~– Hát Jaskó huszárkáplárt ne jegyezné-e mellé, öcsémuram?
 7837     6,  II   |                Éjjel-nappal sirathatja.”~– „Huszárnak állottam, bakancsosnak tettek,~
 7838    11,  II   |                     a vezényszó, s a rendes huszárság és a veszprémi inszurgens
 7839    11,  II   |            inszurgens lovast és két osztály huszárt küldött a megtámadottak
 7840     3,  II   |                     voltak, a fehérek ezüst húszasok, azok a nagy veresek pedig
 7841     3,  IV   |              felismerte a szép fényes ezüst húszasokat. – Ezek nem bolond emberek! –
 7842     6,  I    |               szolgáltam le a katonaságnál, húszat az én uraimnál, huszonöt
 7843    12,  I    |                    hogy a mieink vesztettek huszonháromezer halottat meg sebesültet,
 7844     1,  I    |                    leszek.~– Bohó fiú! Alig huszonhat esztendős még! Aztán ki
 7845    12,  II   |               Aspernnél húszezer, Wagramnál huszonkétezer francia feküdt sebesülten.
 7846     6,  II   |                    is. Az eylaui ütközetben huszonnyolcezer francia esett el. Miért?
 7847     5,  I    |              vitéznek a revers felére olyan huszonötöket rovogatott le, hogy a megtisztelt
 7848     4,  II   |                   az ő Lajosa ide feljár. A hűtelen!~Lajos mondani akart neki
 7849     3,  IV   |                   Hogyne? Mikor a szeretője hűtlen lett hozzá? Hogyne, mikor
 7850     5,  V    |                 mikor összejött a leánnyal. Hűtlenség tudata bántotta lelkiismeretét.
 7851     2,  I    |                     hajdúja hordozgat fel a hűtőbűl. Három egymásnak szögellő
 7852    13,  I    |                    dereglye hosszú barázdát húz a víz színén, s úgy tetszik,
 7853    11,  III  |                    egyiket a másik után úgy húzgálta ki a sáros halálból a partra –
 7854     3,  III  |                    is; s a halászok gyakran húznak fel hal helyett tört sírkeresztek
 7855     2,  I    |                    egyik szemöldöke feljebb húzódik, mint a másik, s mikor beszél,
 7856     8,  III  |                  Fertő déli partja felé fog húzódni, s elzárja a menekülés útját
 7857    11,  IV   |                      Rendben, zárt sorokban húzódtak vissza a gyalogezredek,
 7858     3,  III  |             beburkolom magamat, és sárcipőt húzok. – No menjen, jó Henry,
 7859    10,  IV   |                 volt, ott erős cölöptöltést húztak keresztbe. Az idén, hogy
 7860     7,  II   |                küzdenek; – mi, akik éretted húztuk ki a kardot, győzni fogunk,
 7861    12,  II   |                 negédesen biztatgatá:~– No, húzz belőle egyet, kamerád, ne
 7862     5,  VI   |                    igazi tudományos névvel „hydrangeának nem keresztelték.~Egyszer
 7863     3,  III  |                    igen jó tanítvány volt a hydrioták iskolájában. Már a negyedik
 7864     5,  III  |                  csak retorikai szabadság. „Hysteron proteron.”~Az nem csupán
 7865     8,  III  |                Guillaume tábornoknak szólt: ibi-ubi.~Hogy Guillaume egyike az
 7866    10,  III  |                     A katonák vígak! Il y a ici du vin. Itt van bor. Porte-toi
 7867     1,  I    |                  egy olyan hely, ami „extra ictum” esik: lőtávolon kívül.~–
 7868     5,  I    |                 leányok. Eleinte kedélyesen iddogálnak, táncolnak, utoljára összeverekesznek.
 7869     2,  II   |                     között a véleménycserét ide-oda hordva, s ugyanaznap elmentünk
 7870     8,  I    |                  kardot, tizenhat ágyút, és ideadta az egész magyar testőrségét,
 7871     2,  II   |                 megoldáshoz az inzsellér úr ideájával! – szólt bele a doktor –
 7872     8,  III  |                tervvel, hogy magam, mint ez ideális nőrablás negatív hőse, e
 7873     4,  IV   |                   classica literaturában az ideálnak a helyét, s a metafizikában
 7874     1,  IV   |                  meg soha a béke és hatalom idebenn? Hogy mindaz a fényes diadal,
 7875     1,  IV   |                     és a túlfinom úrhölgyek idegbántalmain kívül még azt a könnyű,
 7876    11,  VII  |                  inszurgensek türelmének az idege. Mind felzúdultak, hogy
 7877     3,  III  |                 elem visszaadta azt az erőt idegeinek, amit a mostoha föld elvett
 7878     2,  II   |                    csak elő szabad kérni az idegennek?~– Útlevelét? Hiszen mindjárt
 7879     3,  III  |                     többet.~Lajosnak minden idegét megzsibbasztá a rémület
 7880    10,  VI   |                 lett a szalonok túlfinomult idegzetű komédiásnéja; aki különbséget
 7881     7,  II   |              gyermek volt.~– Te azt tennéd? Idehoznád őt? Vagy engem őhozzá? Igen!
 7882     4,  II   |                     Istent, hogy engem most idehozott. Ugye Lajos, máskor is feljöhetek
 7883    10,  VI   |                      Egyedüli eszméje, mely idehozta, az volt, hogy felkeresse
 7884     1,  III  |                     a torzképeit, akik őket idehozták; a guillotine is ott szerepelt
 7885     2,  I    |                 leány volt, s Mária Terézia idejében ment férjhez egy morva kapitányhoz;
 7886    10,  IV   |               terjedő sár zavarta fel éjnek idején nyugodalmas fészkeikből.~
 7887     4,  II   |                     kertészeket, azalatt ön idejöhet aggodalmatlanul. A palánkot
 7888     7,  IV   |                   földre.~– Ő jön! Ő jön! Ő idejön mihozzánk.~– De ki jön ide,
 7889     6,  I    |                        De az nem mer többet idejönni. Nincs is nekem rá többet
 7890    11,  IV   |                     Példa a többieknek, kik idejöttek, megmutatni, hogy készek
 7891     5,  III  |                     szólt Katalin –, amiért idejöttem. – S azzal kalapja fátyolát
 7892     5,  III  |                 egyedül; senkinek se szabad idejöttömrül tudni. – Nem lát meg bennünket
 7893    11,  VII  |                 ment olyan gyorsan, mint az idejövetel.~Verekedniök kellett minden
 7894     2,  III  |                     hiba nélkül elmondta.~– Idejövetelemnek oka…~– Azt is tudom. A fertőszegi
 7895    10,  IV   |              féljenek! Még pihenni is marad idejük. De Fervlans megint ott
 7896     4,  III  |            ugyancsak jól választották ki az idejüket: amikor a hold elsötétül.
 7897     5,  I    |                  lett, amióta a dragonyosok idekerültek.~A közkatonák is mulatnak,
 7898     1,  I    |                  Alszik-e a gyermek?~– „Ez” idekinn alszik; hanem „az” odabenn
 7899     2,  I    |        földesasszonyt. Azt egy héttel előbb ideküldték, hogy a lakást rendezze
 7900    10,  VI   |                     a sebesült szája valami idétlen nevetésre nyílt fel. Egy
 7901    11,  IV   |               elnézni. Az egész két dandárt idevonni a főhadsereghez már nem
 7902    11,  VII  |                    felmenteni; a főhercegek idézik Komárom alá, a bánus pedig
 7903     4,  I    |                     az a rablókat ide fogja idézni, éjszaka bebocsátja őket,
 7904     4,  III  |                Ezeket a Sátán Laci felesége idézte oda; annak az ura volt az!
 7905     7,  VIII |                   zongorázni: így nem marad időd énvelem beszélni. Hát még
 7906    10,  IV   |                   kell kifeledni. Nevezzük „időjárásnak”.~Így azután, ha minden
 7907     3,  IV   |               természettudományi iratokban. Időközben folyt a levelezés közte
 7908     6,  II   |                Ugyanaz volt Vavel Lajos is. Időközönként a bankár küldözött Vavel
 7909     1,  I    |                     tartogassa meg nehezebb időkre. Az jó helyre van elhelyezve:
 7910     9,  I    |                     volt az, megsárgulva az időktől, hanem a benne foglalt kép
 7911     4,  III  |                szépség. Termetének gyönyörű idomait elárulja a tapadó éji köntös,
 7912     5,  II   |                  fickóból. Oh, én hírhedett idomár vagyok. Lovat egy hét alatt,
 7913     5,  II   |                ahogy megteszi a figuráit az idomározott orángutáng. Úgy is hítták
 7914     7,  IV   |           válthassák föl. Én szabadcsapatot idomítanék belőlök.~– De hát hogy tudja
 7915     4,  V    |               ködmönné vagy köpönyeggé volt idomítható: ha akarta, ujja is volt,
 7916     1,  I    |                    kétfelől félhold alakúra idomított pofaszakáll vág be. Fején
 7917     5,  II   |                   megfogadtam, egész embert idomítottam a fickóból. Oh, én hírhedett
 7918     3,  IV   |                  elfogatta, s emberi lénnyé idomíttatni törekszik. Mennyivel nemesebb
 7919    13,  I    |               mentén fel-felbuknék néha egy idomtalan gömbölyű fő, s a vihar fütyülésébe
 7920     5,  III  |                  meg, otthon marad.~Amíg az időpont eljött, nyugtalanítá a kíváncsiság.
 7921     7,  I    |                    abbul állt, hogy arra az időre, amit e célból a Névtelen
 7922     1,  III  |                    Csupán egy volt közöttük idősebb úr, de az is délceg alak:
 7923     3,  I    |                   egy leánynak az is kedves időtöltés az egyedüllétben. Ennek
 7924     3,  IV   |                   szeptember gyönyörű meleg idővel köszöntött be; Magyarországon
 7925     6,  I    |               jöttem önhöz. Az ön látása őt idvezítené. Hozza el az imádságoskönyvét.
 7926     9,  II   |                     Áldj meg minket, s légy idvezült!” Nem akarod-e, hogy én
 7927    11,  II   |                  volt Zichy Ferenc gróf, az ifjabbik. Mert két Zichy Ferenc szerzett
 7928     1,  III  |                    fenn, szép hölgyek, deli ifjakból és ártatlan gyermekekből;
 7929     5,  V    |           elátkozott sorsom miatt elevenen; ifjan, erővel, lélekkel gazdagon;
 7930     1,  III  |                  Nekem se a leányhoz, se az ifjúhoz semmi közöm – szólt nyugalmát
 7931    11,  V    |                 róla egy akkori tudósunknak ifjúkori naplója, melyben a futók
 7932     7,  II   |              ragyogásává. Nyakába borult az ifjúnak, nevetett, sikoltott, gyermek
 7933     8,  III  |                    az első.~– De aztán mind igazak ezek a történetek, spectabilis?~–
 7934    13,  I    |                mozdulatairól.~– Rettenetes! Igazam volt, mikor azt mondám,
 7935    10,  VI   |            vigasztaló szókért a delnő, hogy igazgatta a köteléket sebzett homlokán,
 7936     8,  I    |                    magyar kommandószavakkal igazgattassék, s magyar hadiszabályzatot
 7937     1,  III  |            brüsszeli csipke, a hajfürtökben igazgyöngyök; a férfiak is csupa szalonöltözékben:
 7938     4,  IV   |                  Azok a minapiak nem voltak igaziak, hanem csak pernahajderek.~
 7939     6,  I    |                   leányuk ruhájába, hogy az igazit megmentsem a halálveszélytől.
 7940     6,  I    |                 öreg szolga mosolyra akarta igazítani eltorzult arcát.~– Nem is
 7941    12,  II   |                magyar huszárokat a nyomukba igazítja, akkor mind a négy végén
 7942    11,  V    |                     a rémület. Hogy futását igazolja, rémségeket gondol ki. Sámsonverő,
 7943     1,  III  |                senki se látott?~– Vannak rá igazoló gyanús körülmények – mondá
 7944     7,  IV   |                     fognak harcolni a maguk igazságáért! – Ez már a valódi korszak,
 7945     2,  I    |                Hungariam non est vita” örök igazságának, melyet pirosra hízott arca
 7946    13,  I    |               csókoltad, nem engem! – Olyan igazságos voltál, mint egy Isten! –
 7947     7,  VIII |                     nereidaalakját. A másik igazságot választotta. Azért nem hazudott.~–
 7948     3,  IV   |               kellene mondani, ami eltér az igazságtól. Nem boldogult vele. Nem
 7949     6,  I    |               dadogta utána a malasztteljes igéket.~Azután még egy Úr imáját:
 7950     2,  III  |                   mely teljes egy órát vett igénybe, az úrivendégek búcsút vettek
 7951     8,  III  |                   mint tudom, oly szép, oly igénytelen, oly lemondó és oly semmiről
 7952     9,  I    |                    vár reá, mely kárpótlást ígér a gyönyör minden mámorában,
 7953     5,  III  |                mondá: „Íme, én megtartottam ígéretemet, nehéz volt, de megálltam,
 7954     7,  II   |                        Elöljáróm előtt tett ígéretemmel nem űzhetek tréfát.~– Úgy
 7955     7,  VIII |             zongorából adni.~Marie ezért az ígéretért megölelte Fräulein Lottit.~–
 7956     4,  I    |                   tartani!” Meg is tartotta ígéretét – a maga részéről; de ám
 7957     3,  IV   |            öltönyeit, és feküdjék le. Aztán ígérje meg, hogy többet nem tesz
 7958     9,  I    |                 melyben az ötmillió frankot ígérő kötvényt hordozza keblén,
 7959     7,  IV   |                     korszak, mit a jóslatok ígértek.~Ünnepélyes érzések átalakító
 7960     7,  IV   |                    az, akit te nekem anyául ígértél: az a te szép tündérasszonyod.~–
 7961     8,  III  |               veszni a fényes vagyont, amit ígértünk neki, s fényesebbnek találta
 7962     9,  I    |                   födelét, kitépte abból az ígérvényt, s apró darabokra szaggatva,
 7963     5,  III  |                     hogy szép arcának egész igézetével hathasson Vavel grófra.
 7964     8,  III  |              megkötözött csodaszép hölgyet, igéző pongyolában, az ő szabadító
 7965     8,  II   |                    néma varázsától meg volt igézve, mely annál jobban vonzotta
 7966    11,  V    |             esküdtségből! Gyere, jobb lesz, igyál velünk egyet.~S a százados
 7967     3,  II   |                     állat orrocskáját, hogy igyék szegényke: utoljára szétnézett,
 7968    11,  V    |                  mészárlásból. De a nyomába igyekező sokaság már egész bizonyosan
 7969    11,  IV   |               hajóhídon, a győri tábor felé igyekezve.~A rendes hadsereg halálra
 7970     3,  III  |                    rémület kétségbeesésével igyekszik a csónakot elérni. Mikor
 7971    10,  VI   |                     száját, s azt mondta:~– Ihatnám!~Katalin sietett neki friss
 7972    13,  I    |            lecsendesült szépen, tündérregei ihlett éjszaka szállt le, csak
 7973     8,  II   |                   lelkesültek a „Sie sollen ihn nicht haben, de freien deutschen
 7974     7,  I    |                   ismerem, az ugyan meg nem ijed a dohányfüsttől: láttam
 7975     2,  III  |                duellálni. Hát hiszen én nem ijedek meg az ő pisztolyától. Nekem
 7976    10,  II   |                     Most végre magához tért ijedelméből Marie; egy még erősebb ijedelem
 7977     1,  III  |       hebehurgyaságával okozta ezt az egész ijedelmet, míg az bűnbánó képpel látszott
 7978     7,  VI   |                  Hát még tőlem is meg tudsz ijedni? Ne félj. Most mindjárt
 7979     3,  III  |                     ezáltal. Nem volt olyan ijedős, olyan könnyen sírva fakadó:
 7980    12,  II   |                   nagy porban s arra a nagy ijedségre nem árt egy korty abból
 7981    13,  I    |                   feldühödött gróf.~E három ijedt arc kifejezéséből egy villámgyors
 7982     7,  I    |                   első kérdésem miatt, hogy ijedtemben a kapufélfától vettem búcsút. –
 7983     5,  III  |                  látta az arcát.~Katalin az ijedtség, a kétségbeesés kifejezésével
 7984     7,  VI   |                 velem együtt.~– Istenem! Ne ijessz meg!~– Haha! Te bohó! Hát
 7985     3,  IV   |                    fogok, hogy semmi meg ne ijessze. Aztán nem megyünk messze,
 7986    10,  II   |                   Csak egy felriadt denevér ijeszté meg őket odáig. A vitéz
 7987     3,  III  |                  találkozik, s az meg fogja ijeszteni.~Hanem hát lehet egy leánynak
 7988     7,  I    |                compossessor urak a nyulakat ijesztgetik a tarlón, a francia bajonettekkel
 7989     3,  II   |                     s ketten együtt egymást ijesztgetnők: míg így… Itt megakadt.~–
 7990     8,  II   |             kézművesnek: a nemes fiút azzal ijeszti az apja, hogy „ha jól nem
 7991    10,  VI   |                  ápolta olyan nagyon azt az ijesztő pofájú rablót.~Hisz megfoghatatlan
 7992     8,  III  |                   hír az én költeményem: én iktattam be azt egy vidéki hírlapba,
 7993    10,  III  |              szedett rózsalevelekkel. Olyan illatot hordott magával, mint egy
 7994     4,  III  |                    az egyszer elájul, holmi illatszerektől föl nem ébred. Ennek érvágás
 7995     4,  II   |                     japáni flóra pompás, de illattalan kegyencei: akkor egy szép
 7996     5,  VI   |                     az inzsellérnek magának illenék instálni; de őkelme érezvén,
 7997     2,  III  |                 pofákkal s az orra hegyéhez illesztett tenyere billegetésével adott
 7998     1,  II   |         nyakravalóját, s aztán farkasgúzsba illesztették, s úgy ültették fel az ágyra.~
 7999     1,  III  |                   jog és kötelesség engemet illet. Lehessek olyan szerencsés,
 8000     7,  IV   |                     rossz embereket szokták illetni ebben az országban.)~Hanem
 8001     4,  II   |                   annak tudomásul vétele az illetőkre nézve alkalmatlan.~Mind
 8002     7,  I    |                  saját becses személyeik és illetőleg lovaik helyett a „birsagium”-
 8003     2,  II   |           telescopiummal oly közel viszi az illetőt magához, hogy az odamutogatónak
 8004     6,  I    |                     csepegtetett a szájába, illó-olajjal kenegette be a szívecskéje
 8005     2,  I    |                dohányfüstöt. Termete eleven illusztrációja az „extra Hungariam non
 8006     1,  III  |              guillotine is ott szerepelt az illusztrációk között. (A halál ekevasa.)~
 8007     4,  I    |                      a világ tökéletességét illusztráló háromláb!). A gróf mindig
 8008     5,  VI   |                   annak a Bertuch-féle szép illusztrált műnek, amit ő már könyv
 8009     4,  V    |                    dugdosta, s nagy gyorsan illusztrálta vele az előadását, a tenyerébe
 8010     3,  III  |              halandókkal.~1737-ben Rusztról Ilmicre gyalog gázoltak át a tavon
 8011     5,  I    |           specialitás, mint a medve.~Aki az ilyenben gyönyörködik, annak még
 8012     5,  I    |                  neki is nagy kedve telt az ilyenekben. Szenvedélyes versenyfuttató
 8013     4,  IV   |                     szomszédságban, aki tud ilyeneket készíteni. Annak majd én
 8014     1,  II   |          futársarukban. – Legfeljebb holnap ilyenkorig visszakapja ön a kocsiját,
 8015     2,  II   |                 falusi papnak nemigen telik ilyesmire. Később a könyvtárából is
 8016     2,  II   |                   féltékeny társalkodónő. – Ilyesmit nem lett volna szabad doktor
 8017     2,  I    |                   mert azon kezdődik, hogy „ím e zöld fáknak kies árnyékában”.~–
 8018     6,  II   |                 találta megtestesülését, az imádásig emelkedő földöntúli szerelmet
 8019     8,  I    |                   Hanem ugyebár alispán úr, imádásra méltó hölgy az én Katalinom?~–
 8020     9,  I    |                mennyire megérdemli, hogy az imádat kölcsönbe essék!~Ha akarta
 8021     3,  II   |                    Ők is ugyanazt az Istent imádják, akit mi.~– Hát akkor miért
 8022    12,  II   |                    neki! Menjünk innen. Nem imádkozhatnám.~– De hátha Napóleon parancsa
 8023     4,  IV   |                    kezeit, mintha valamiért imádkoznék.~Lajos pedagógi józansággal
 8024     7,  IX   |                 szeretlek.~– Én is téged. – Imádkoztál már? Nem még? No hát add
 8025     7,  II   |                   eleget a te jó szívednek, imádkozzál azokért, akik ellened küzdenek; –
 8026     6,  I    |                      jó Henry. Akarod, hogy imádkozzam veled?~Azzal odatérdelt
 8027     7,  II   |                sorsa odakényszerített, hogy imádkozzék saját nemzetének győzelme
 8028    13,  I    |                  nemzetét még üldözőiben is imádni; – akinek nincs más vágya,
 8029     9,  I    |                    kezetekbe adni azt, akit imádok… én csak megcsókolom őt,
 8030     7,  II   |                   az én kardom jogát. Én is imádom az én nemzetemet. Jobban
 8031     4,  V    |                    alig mondhattam végig az imádságomat az ágyban, s ha nem siettem
 8032     6,  I    |                     idvezítené. Hozza el az imádságoskönyvét. Keresse ki benne a haldokló
 8033     5,  V    |                     még apám, anyám, akiket imádtam, még őket sem bocsáthatnám
 8034     7,  VI   |               őrködjenek fölötted angyalok… Imáid előtt nyíljon meg az ég…
 8035    11,  I    |             mulatságuk, vigasztalásuk. Az ő imájuk védni fogja az ő egyetlenüket.~
 8036     6,  I    |                tudhatja, hogy lesz-e mindig imakönyv a közelében!~– Kitől tanul
 8037     6,  I    |                imádkoznak.~„Amen.”~Mikor az imakönyvből föltekintett Marie, már
 8038     5,  VI   |                     neki:~– Lenyomtattam az imakönyvembe.~A férfi fogait csikorgatta,
 8039     6,  I    |                   az ágya elé, s kinyitá az imakönyvét, nem azért, hogy olvassa
 8040    10,  II   |               csendesen lefeküdt, két kezét imára kulcsolva mellén.~Marie
 8041     4,  III  |               hasztalan beszélt neki a Mare imbrium, meg az Aristarchus hegy
 8042     2,  I    |                    Euer Majestät haben noch immer sehr schönes Leder”.~– Ah
 8043    10,  III  |                      hogy a piros harisnyái immunitását megvédelmezze.~– De sokkal
 8044     5,  VI   |                  miatt elnevezte „Napoleona imperialis”-nak.~Most már tudta Marie,
 8045     1,  III  |                     álló bérkocsist először impertinens ravaszsággal, azután meg
 8046    11,  III  |                 megsokallta egy chasseur az impertinenskedéseit, rajta hajtott, megszorította,
 8047     2,  I    |               stante pede olyan prédikációt improvizált, hogy bámult rajta a presbitérium!~–
 8048    11,  IV   |                 kiküldte az őrnagyát, Ihász Imrét, hogy az ágyúkat mentse
 8049     4,  IV   |              saskeselyűnek a combjai: csupa ín és csont. A gróf fiatal
 8050     9,  I    |                 park kéjlakába, s azt mondá inasának, hogy senkit se vezessen
 8051     5,  IV   |                   beteghez. Az dühbe jön az inasára, hogy minek engedte a hölgyet
 8052     7,  VIII |                    néhány szót suttogott az inasával, – Marie-nak azt mondta,
 8053     1,  III  |          szemrehányásokat látszott tenni az inasnak, ki hebehurgyaságával okozta