bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                             grey = Comment text

 8554     6,  II   |                  volt a sasos zászlójára, s jobbnak tartotta magát a világ minden
 8555    11,  VI   |                   vezetése alatt, a másik a jobbszárnyon Horváth Kristóf századossal,
 8556    11,  IV   |                   alkalmával a hőstetteit a jobbszárnyról előkerülő Bars, Somogy,
 8557     1,  IV   |                 csalán hogy tud már csípni!~Jocriss úr de Fervlans urat is megkínálta
 8558     9,  I    |                   lepecsételé, s azt átadta Jocrisse-nek, aki még abban a percben
 8559     9,  I    |               volt-e az, hogy Katalin éppen Jocrisse-tól küldte el azt a levelet?
 8560     2,  I    |           postalovak a homokban csak lépést jöhettek.~S ezzel az egész nagy parádé
 8561    11,  IV   |                      parancsot kaptak, hogy jöjjenek, csakhogy későn kapták.~
 8562     7,  VI   |             mindennap meg szoktál adni. Egy jóéjszakakívánást a függönyön keresztül.~–
 8563     7,  I    |             legközelebb avégett kellene ide jönnöm, hogy a II. törvénycikk
 8564     1,  IV   |                játékhoz!~– De hát nem tőlük jött-e a példa? Hát az nem rettenetes
 8565    12,  II   |                    vajon talyigát vásárolni jöttek-e azok ide, vagy mészre van
 8566    13,  I    |                     te itt vagy. Hogy értem jöttél. Hogy megszabadítottál.
 8567     7,  I    |                   3000 forinton felül van a jövedelme, lovas lesz, akinek azon
 8568     8,  III  |              forintért a birtokot, aminek a jövedelmeire az csak ráfizetett, oly
 8569     1,  IV   |                együtt!~– De egy igen szépen jövedelmező mesterségbe, Madame. Valljuk
 8570     1,  IV   |                      melyet a rendőrközegek jövet-menet feljegyeztek, s aztán magára
 8571     2,  III  |                     van a gróf úr uraságtok jöveteléről, s szívesen látja magánál.~
 8572     7,  I    |                 mondani.~Elszánta rá magát.~Jövetelét megelőzőleg levelet írt
 8573    10,  III  |               mutogatni a virtusaikat, hogy jövetelüknek híre ne futamodjék. De Fervlans
 8574     1,  III  |             kötelességének tartotta magát a jövevénnyel megismertetni. „Én de Fervlans
 8575     5,  III  |                  itt kellett várni az utána jövőket, hogy üdvözleteiket kicserélhessék
 8576     1,  II   |                    utat engedjen a szemközt jövőnek. Azonban az is a falhoz
 8577     2,  I    |                nyílt szívű. Minden szemközt jövővel egyszerre megbarátkozó.
 8578     5,  V    |                mondhatta idáig, még a levél jóformán a kertészlegény kezében
 8579     1,  III  |                     tekintetű márki. – Ez a jog és kötelesség engemet illet.
 8580     4,  II   |                    a másik meg a férfiasság jogait foglalja el magának. Ez
 8581     4,  II   |                 egyik a nőiség minden dicső jogáról lemond, a másik meg a férfiasság
 8582     7,  II   |                  törvényesíted az én kardom jogát. Én is imádom az én nemzetemet.
 8583     8,  III  |                    nőrablás negatív hőse, e jogcím alatt fogom keresni a magam
 8584     2,  II   |              legkülönösebb – mondá a fiatal joggyakorló – az, hogy nem azzal a szóval
 8585     1,  II   |               nyakravalóját és minden egyéb jogos tulajdonát; amiknek a használatáért,
 8586     5,  I    |                 perhorreskálni, aminek igen jogosult magyarázata az, hogy a katonatiszt
 8587     5,  III  |                 tréfa által gyanúja egészen jogosulttá válik. S akkor aztán egész
 8588    10,  V    |                   élve elfogják: ez a levél jogot ád Vavel Lajosnak, hogy
 8589     2,  III  |             fejbólintással üdvözlé a fiatal jogtudóst, s azt sem kérdezte tőle,
 8590     4,  II   |                   tudósítást attól a fiatal jogtudóstól, akit az alispán kelletlen
 8591     6,  II   |               lekötelezve. Különben is igen jóindulatú, okos fiú volt és nagyon
 8592     7,  VIII |                     Marie mindent rendkívül jóízűnek talált. Természetesen: egész
 8593     5,  III  |                     dühből a legféktelenebb jókedvbe esett át. A bárónő együtt
 8594     5,  VI   |                   oltalmazójául küldött ide jókedvében: őnagysága Landsknechtsschild
 8595     1,  III  |              rázkódásával jelezve elfojtott jókedvét; maga a gyógykezelő ordinárius
 8596     4,  V    |                   lett az arca az elfojtott jókedvtől.~– Mind elhiszem – szólt
 8597     7,  II   |                 Marie azzal, hogy gyermeteg jókedvvel eléje lépett:~– Ah, aki
 8598    11,  V    |              szikrát adott, s a Sámsonverőé jókora csorbát kapott. De nem olyan
 8599     1,  I    |              szedett elő zsebeiből, engedte jólesni. Később nyűgösködött, hogy
 8600     2,  III  |                   vidék szegényeinek valódi jóltevője. Ennélfogva az eddigi bérletnek
 8601     2,  II   |                   farkasfiúval. Ha megnő, a jóltevőjét eszi meg.~– Ah, ah, ne szóljon
 8602     4,  IV   |                   adni. Én önnek a lelkében jóravaló indulatokat fedeztem fel.
 8603     3,  I    |                 jókor fölébredjen, hogy egy jóreggelt kívánhasson neki, de amint
 8604     7,  II   |             tekintet, ennyi szeretet, ennyi jóság, minden őserénye az istenkézből
 8605     7,  III  |                  számára.~– Igen köszönöm a jóságát, kedves Bernát bácsi; de
 8606     3,  III  |                   hogy talán meg is halhat? Jóságos Isten! Hogy Lajos meghaljon? –
 8607    10,  III  |                     is irigylett. Nemsokára Joséphine-t féltékennyé tették a szép
 8608     8,  III  |                   már, hogy a császár válik Joséphine-től. A kreolnő skartba lesz
 8609    11,  IV   |               sebesültet, s nekifordulnak a Jóskának, s azt kezdik vagdalni.
 8610     4,  I    |                     annak az öregembernek a jóslatát: „A gyermekbül hajadon lesz:
 8611     7,  IV   |                     a valódi korszak, mit a jóslatok ígértek.~Ünnepélyes érzések
 8612     8,  III  |                 mert éppen holdfogyatkozást jósolt meg a naptár, Thémire egészen
 8613     5,  IV   |         kimagyarázható, hogy a bárónő már a jószág megvétele előtt is itt volt,
 8614     2,  I    |                schein forintért vette meg a jószágot a baronesse, minden regaléval
 8615    11,  IV   |                    tettek egyszer – a maguk jószántából – egy kísérletet az alkalmatlan
 8616     1,  I    |                 ketten. (Azazhogy a bubiról jótállhatunk egész bizonysággal, hogy
 8617     2,  I    |                      Már hiszen én magamról jótállok, mert sohasem szoktam pletykázni;
 8618     3,  IV   |                   magából a pokolanyagot, a jótékony krízis előállt, önkénytesen
 8619     8,  III  |                   világtól elvonultat. Csak jótékonyságaik terén találkoztak a szándékaik,
 8620     6,  II   |                      akire nézve bizonyosan jótétemény lehetett, favágás és koldulás
 8621     6,  I    |                    enfants de la patrie!~Le jour de gloire est arrivé.”~Ő „
 8622     7,  V    |                     segíteni akart rajta, s joviális tréfával szólt közbe:~–
 8623     5,  III  |                eszébe jut, akkor elveszti a józanságát. Mindenütt szikrát fog a
 8624     4,  IV   |                  imádkoznék.~Lajos pedagógi józansággal monda Marie-nak:~– Ha ön
 8625    11,  IV   |                melyet az előőrsön feledtek, Józsa Imre káplár mentette meg,
 8626    11,  IV   |                     káplár volt, de azért a József-huszároknak három tisztjét, meg két
 8627    11,  III  |                Varga István is ott van ám a József-huszároktól. Hát azt se lehetett otthagyni:
 8628    11,  VI   |                   századosát elveszté, de a József-huszárságot és két elfogott ágyút kiszabadította
 8629    11,  IV   |             Földváry Gábor és Antal, Szeles Józseffel, Zsámbokrétyvel a mély árokba
 8630     5,  VI   |                legdrágább divatvirágokat, s Józsefnek, kit kertésszé tett a virágházban,
 8631    11,  III  |                  csak előkerül ám Gasparics Józsi, s szép jó estét kíván az
 8632    11,  III  |               gazdáját. – Szegény Gasparics Józsit sajnálták is nagyon az ismerősei,
 8633     9,  I    |                 posso…” Ez nem elég. Ennyit Júdás is megtett. „Én nem tudom
 8634     9,  III  |                   levele; másik az ellenség júdás-izenete. Egyszer a menyasszonyét
 8635     7,  VIII |                    megtanulja. Az udvaron a juhászbojtár tilinkózott: Marie arra
 8636     8,  III  |              bebútorozva szénakötegekkel és juhászbundákkal.~Két régi ismerősre talált
 8637     8,  III  |                hírét.~S a fiatal tudós, egy juhászbundára hosszant fekve, jegyezi
 8638    10,  III  |                    a chien de Vienne magyar juhászkutya – mondta De Fervlans –,
 8639    11,  IV(1)|                   Waffenstillstandes am 20. Juli sich in die Cantonirung
 8640    11,  VII  |               Strassoldo, Eszterházy, Saint Julien ezredekéit, azok közt harminchat
 8641     4,  III  |                    csillagászati naptár egy júliusi éjszakára ritka szép teljes
 8642    11,  II   |               ostromlókra.~Hosszú nap volt! Júniusban olyan soká akar megjelenni
 8643    11,  VII  |           lovasezred Eszterházyval.~A forró júniusi nap kegyetlenül égette az
 8644    10,  VI   |                     dühöngenek, hanem ahogy Juno, ahogy Minerva, ahogy Diana
 8645     2,  III  |                 kell ahhoz?~– Egy esztendei jurátusság; meg egy arany a diplomáért.~–
 8646     9,  I    |                    légy becsületes, s aztán jussak néha eszedbe.”~Öreg barátnéd
 8647    12,  III  |                   engedte neki, hogy szóhoz jusson.~– Tudom, mit akar ön. Elismervényt
 8648     3,  III  |              maradványai voltak. (Livius és Justin szerint a mai Narbonne-ból
 8649    11,  IV   |                     halottat.~S lett érte a jutalma egy csúfos közmondás, amivel
 8650     5,  I    |                     hőseinek a megérdemlett jutalmakat el nem engedik.~Vavel gróf
 8651    11,  IV(1)|                  2473.~9. Az érdemrendek és jutalmazások kiosztását intéző ítélőszék
 8652     8,  III  |                 utána, hogy utasítsa, merre juthat ki a táborhelyból leghamarabb,
 8653     2,  II   |                tudom is: csakhogy eddig nem juthattam szóhoz – a mérnök úrtól. (
 8654     2,  II   |                 tudja az esetet: a Rakoncza Jutka; a Sátánné.~– Hogyne tudnám?
 8655    10,  III  |               dugták a folyamodásaikat, úgy juttaták legmagasabb kezekbe.~– Joséphine
 8656    11,  VII  |                  nádor kezébe is el kellett juttatni.~Széchenyi Pál gróf vállalkozott
 8657     4,  I    |               helyeselte a gróf. Ő is bőven juttatott segélyt a lelkész által,
 8658     5,  III  |                  jön.~Ejh, tehát már eszébe jutunk?~De jobban meglepte Lajost
 8659     5,  III  |                   fenyőkkel körített helyre jutva, megállt a hölgy, és elkezdé:~–
 8660    11,  IV(1)|               Ungarn verfasst von Major von K-y. (Kisfaludy Sándor – a szerző),
 8661     4,  V    |                    között senki se visel. A kabátja tetszés szerint ködmönné
 8662     4,  III  |                 hanem add elő! Hozd a felső kabátomat is, s tedd a zsebébe az
 8663    10,  IV   |                   is tud. A fekete iszapból kábító gáz párolog ki. Az égés
 8664     4,  IV   |                     ajtó nyitva volt.~Lajos kábult rémülettel rohant az alkoven
 8665     7,  I    |                  felraknom a dolmányomra és kacagányomra?~– Egyéb okot nem tudok
 8666     1,  III  |                  kollegájának, ki elfojtott kacagás hangján magába befelé nevetett.~–
 8667     1,  II   |                  meg a játszó-gyermektársak kacagása? – S mikor az előtt a kis
 8668     5,  II   |                    egész társaság általános kacagásba tört ki.~A jókedv forgószele
 8669     2,  II   |                     igaz! – szólt általános kacagásban részt véve a bárónő. – Hiszen
 8670     7,  VIII |                     lehet fogni.~Óh, mennyi kacagnivaló volt ezen!~Katalin alig
 8671     7,  VI   |                    az alispán.)~Ezzel aztán kacagva futott ki a szobából a szép
 8672     1,  III  |                  kórusban tört ki a jókedvű kacaj.~Belépett a parancsoló tekintetű
 8673     2,  II   |                 szólt Bernát bácsi, amint a kacajhullám kissé elsimult. – Gyermekkoromban
 8674     5,  IV   |                     bárónő egy kifinomított kacér nő, s világtól elvonulásának
 8675     1,  III  |                  egy virágot, s azt gyermek kacérkodással az inge szalagcsokrába tűzte.~–
 8676     4,  II   |                 férfi előtt lehet szándékos kacérság is; hanem amit ezután tett,
 8677     7,  IV   |                    bársonyt. Nem, az nagyon kackiás lesz. A kék frakkot a gyöngyház
 8678     5,  II   |            posztószél tarisznyával a hátán; kacskaringós nagy bajusz volt neki ragasztva
 8679     4,  II   |        elültetésével, hogy azokat a vénuszi kacsókat borzalom volt látni, ez
 8680    13,  I    |                 pázsit fölé azokból a fehér kagylókból.~Azután megint eltűnt a
 8681    13,  I    |                     markait azokkal a fehér kagylókkal, amik kővé váltan hevernek
 8682     7,  I    |                  volt hüllőkről és nyáladék kagylókról: becsületes, zsíros, tömör,
 8683    11,  IV(1)|                      Für Seine Majestät den Kaiser und König von Ungarn verfasst
 8684     3,  III  |                     ott is vademberek? Vagy kajmánok, nagy teknősbékák és tengeri
 8685     2,  I    |                   virágos mellény, a fölött kajszi barackszín kanca-mente,
 8686     1,  III  |                   volt senki, egy rikácsoló kakadun s egy orrfintorgató kapucinus
 8687     4,  III  |               minden gazdának azért, hogy a kakasát tegye kosár alá, a kutyáját
 8688     7,  VIII |                     neki, hogy azok tyúkok, kakasok és pulykák. – Hát ilyen
 8689    12,  I    |                  éjszaka egy ebugatást, egy kakasszót halljon, ha az érckutyák
 8690    12,  II   |                dandára, s az, ha megkapja a kakastollas süvegeit az álfranciáknak,
 8691    12,  II   |               madara, Kinek fején a farka!” Kakastollbokrétás süvegű, kék köpönyeges franciák,
 8692     3,  I    |             rézküklopszok elütik az órát; a kakuk huhukol, s a réz alabárdos
 8693     3,  I    |                  szolgáltatik, beleaprított kalácsdarabkákkal. Egymásra morogni mindvalamennyinek
 8694     3,  II   |                     hideg tejet ittak, apró kalácskákkal, amiket valaki rendesen
 8695     4,  V    |               másikban a pisztolyokat meg a kalamárist, a hóna alatt könyvet és
 8696     2,  II   |                    regényes asszonyszöktető kalandhős, de még nem is világgyűlölő
 8697     8,  III  |                       Csigavér! – dörmögé a kalandor. – Ma csak Kapuvárról jövök,
 8698    11,  I    |                    futár Győrből, akármerre kalandozott, azzal a kedves levéllel,
 8699     5,  II   |            ugyanannyi jellemet játszva el e kalap alatt.~(Híres két művész
 8700     5,  I    |                 házszerte, s este a káplári kalapácsverés a jeladó kis táblákon már
 8701     5,  II   |            bravúrját is tudta utánozni, egy kalapból tizennyolcféle kalapot gyűrve,
 8702     4,  I    |                kocsizott, hogy a béna hadfi kalapjába hullassa a zárt hintó ablakából.~
 8703     5,  II   |                 szörnyeteg az egyik kezével kalapjához kapott, a másikkal pedig
 8704     5,  III  |                     hirtelen hátravetette a kalapjáról a fátyolát, s közbeszólt.~–
 8705    11,  V    |                   hadvezérek, lobogó tollas kalapokkal. A csoport élén egy férfi;
 8706     3,  III  |                  úszáshoz nem volt szüksége kalapra; hosszú haja szabadon úszott
 8707    10,  IV   |               sásnemű növényzet, felmagasló kalászokkal, mint egy virágkád, a környéke
 8708    10,  III  |              figyelmezteté őt Jocrisse. – S kalauzt nem kapni e között a nép
 8709    11,  IV   |                     előtt. De az időt nem a kalendárium és a klepsidra után, hanem
 8710     4,  III  |                     teleholdat, amelyet ő a kalendáriumi arcképe szerint egy becsületes
 8711     5,  V    |                     az az orgonabokrok közé kalimpázott, másik kezével a leány kezét
 8712     6,  II   |                ezeket olvasta Vavel, mint a kalitkába zárt tigris, járt-kelt magányos
 8713     6,  I    |       kalácsdarabkákat… üresen fog állani a kalitkája.~– Majd szerzek önnek másik
 8714     7,  II   |                háború.~De ez a Névtelen Vár kalitkájába bezárt tigrisnek csak még
 8715    10,  III  |                      konzul” nem így tudott kalligrafiázni a szép kreolnőhöz! Hát még
 8716     5,  I    |                 bíró háza előtt felállított kalodába zárattak.~A gróf nem késett
 8717     5,  II   |                      fapuskával; darutollas kalpaggal, kulaccsal az oldalán, posztószél
 8718     7,  II   |                  azt a sok aranytekercset a kalpagjából átrakni a Zrínyi-dolmánya
 8719    12,  II   |                   franciáktól elvett tollas kalpagokat, s a kék köpönyeget felölték
 8720     8,  II   |               Németországban nem gyújtanak. Kalt, Dörenberg, Schill, Lützow
 8721     2,  II   |              kalappal, térdig gomboló fehér kamáslit; télen karbonari-köpönyeget.
 8722     1,  I    |                    helyre van elhelyezve: a kamat növelni fogja a tőkét. –
 8723    10,  II   |                  sekrestyebeli illat, ami a kámfor-, tömjén- és fenyőmag-füstölésből
 8724     9,  I    |                  lehet, nem akarja Ön elébb kámforfüstre tartani?~– Mit törődöm én
 8725     9,  I    |                     parázst és valami kevés kámfort?~– Minek az?~– Annak is
 8726    10,  V    |                 könnyen kiállja, de a fokos kampója lyukat üt rajta, és csúffá
 8727    11,  III  |                  nemes lebukott, az alabárd kampóját beleakasztá a vízben fuldokló
 8728     4,  III  |                 átment a hálószobából nyíló kamrácskába, s ott meglátott az ágyon
 8729     3,  II   |                 olyanformán, mint az álmodó kanári. Az rögtön elkezdett a menhelyén
 8730     2,  I    |                     az ölébe: azt gondolta, kanárimadarak, amiért nagy vitája támadt
 8731     2,  I    |                    fölött kajszi barackszín kanca-mente, quekker szabású, de körülprémes
 8732     2,  I    |                  teendők elvégzése végett a kancelláriába.~
 8733     4,  IV   |             elvetélt, rám fogta, hogy az én kancsal szemem rontotta meg az emséjét.
 8734     6,  I    |              asszonynak, ki csodaszerekkel, kancsérolással kigyógyított sok gutaütöttet.
 8735     1,  I    |                      aztán összegöngyölve a kandallóba dobálja. Szép, drága szövetű
 8736     1,  I    |                   vissza. Utoljára odalép a kandallóhoz, kirántja azt a selyemharisnya
 8737     1,  I    |                  maradt úr felhúzza ismét a kandallórul az ajtót, s újra tüzet szít
 8738     1,  I    |            visszatért az ifjabb úrhoz, ki a kandallót szítá fel ezalatt, s a tüzet
 8739     3,  I    |                    előlük, s az ablakon nem kandikál ki utánuk kíváncsi asszonyfő,
 8740     2,  I    |              toronyablakból pedig gyerekfők kandikálnak elő, lesve a földesuraság
 8741    11,  IV   |                     meg a zempléni lovasság Kandó ezredes vezetése alatt.~
 8742     7,  II   |                  hozzájuthat egy egész tele kanna üde, kristálytiszta vízhez,
 8743    12,  II   |                  ebben az országban, akiben kannibáli szenvedélyek laknak, aki
 8744    12,  II   |                     nevét. – Ilyenek azok a kannibálok, akik ezt az országot lakják! –
 8745    11,  IV   |                akkor sem ereszti el annak a kantárát, hogy a letaszított ellenfél
 8746    10,  IV   |                 kellett a leszállt lovasnak kantáron vezetni a paripáját maga
 8747     3,  I    |                  mellé, föl hagyják magukat kantároztatni; a négy cica elfoglalja
 8748     9,  III  |                    felkelési idő.~S azzal a kantárszárat a lova nyakára dobva, míg
 8749    11,  IV   |               sűrűben, megkapta a hóka lova kantárszárát, átszökött annak a nyergébe: „
 8750     2,  I    |                virágkosárkák a kezeikben, a kántor felügyelete alatt, ki igen
 8751     4,  III  |                   repülősós flakonnal, amit kantusa zsebéből elővett, s az alélt
 8752    10,  IV   |                     rózsaszínűre festi, s a kanyargó fekete iszapfolyót vérveresre.~
 8753     1,  II   |                   jutni.~Az pedig egy szűk, kanyargós utca volt: a Rue des Blancs
 8754    10,  II   |                távozó szekérnek, amint az a kanyarodónál eltűnt előle, sípjába fújt,
 8755    10,  IV   |                   sár mint egy fekete kígyó kanyarog rajta végig, a völgyeket
 8756    11,  VII  |             folyónak egy félszigetet képező kanyarulatában; s annak, ki a világtól
 8757    10,  I    |                    lazarétum gyógyszertárát kaparintották el, s megitták a felcsernek
 8758     6,  I    |                  már, hogy húsz lépésnyiről kapásra kilőtte a coeur-ászból a
 8759    13,  I    |                    Aztán majd a karjaitokba kapaszkodom, s elsétálok veletek az
 8760     7,  VIII |                     a leányok kezéből a kis kapát, amivel azok a virágágyakat
 8761     5,  IV   |                  felett, ha csak tetten nem kapattak, mind fölmenté őket. – Görömbölyi
 8762     1,  III  |             selyemhajának érintésétől, hogy kapcsolatba hozza Cambray úr fekete
 8763     5,  III  |                      végrevalahára szemközt kaphatom, s egy jó karddöfés vagy
 8764     1,  III  |                   mert egyéb úton ugyan nem kaphatott felőlük tudósítást.~
 8765     5,  III  |                 bárónő. Én csak olyan sebet kaphattam vala az esetleges összeütközésnél,
 8766     2,  I    |               mellékszobába.~– Ez már aztán kapitális egy menyecske! – mondá az
 8767     3,  IV   |           pletykauzsorát lehet majd ebből a kapitálisból kiverni! Eddig is nagy kelete
 8768     9,  III  |                     helyben maradó csapatot kapitányára bízta, s ő a kiválasztottakkal
 8769    11,  IV   |                     fogott fel a testével a kapitányáról. S a huszonnégy sebbel még
 8770     2,  I    |             idejében ment férjhez egy morva kapitányhoz; ez most zálogba adta a
 8771    11,  V    |                       meg „három a tánc”. A kapitánynak inni kellett, meg táncolni,
 8772    11,  III  |                 elkiáltá magát: „Barátim, a kapitányunkat elfogta az ellenség!”, visszafordultak,
 8773    12,  III  |                  monsieur le catzique-kal a kapituláció föltételeit: én majd addig
 8774    10,  III  |                    mert bennünket föltétlen kapitulációra kényszerítettek vele, s
 8775     4,  I    |                   Vavel gróf kénytelen volt kapitulálni. Az az eszme, hogy a bárónő
 8776    12,  I    |                     ott van?~– Ott ám. Ő is kapitulált, de az asszonyságok kedvéért
 8777     5,  III  |               mintha féltené, hogy majd nem kapja vissza.~A levélben ez állt:~„
 8778     4,  V    |                    mind világosságot eleget kapjon, és maga mégis hozzájárulhatlan
 8779    10,  V    |            nyeregből, ki még a pisztolyához kapkodott.~– Nem úgy verik a cigányt! –
 8780    11,  II   |                    őrmesteré, Csikász János kápláré és Kovács János közvitézé.~
 8781     5,  I    |               gazdákhoz házszerte, s este a káplári kalapácsverés a jeladó kis
 8782    11,  IV   |                   harmadikat Szalmásy Ferkó káplárja adta át neki, s maga gyalog
 8783     5,  III  |               visszavenni?” – „Brrrr!” hogy kapná sarkantyúba a lovát, s nyargalna
 8784     1,  IV   |                      Hardy conditorie-jában kapni-e a legjobb fagylaltot, vagy
 8785    10,  IV   |               ugyancsak sarkantyúba kellett kapniok a lovaikat, hogy kimeneküljenek
 8786     7,  VIII |         pávatollakat, amiket ily alkalommal kapogattak.)~Óh, de ami mindennél nagyobb
 8787     8,  I    |            szabadhegyi halmokon, a major és kápolna romjai körül az Isten ege
 8788     1,  I    |                  temették el a Szent Margit kápolnában.~– No a „Monsieur”iránt
 8789    11,  IV   |                     főhercegek a kismegyeri kápolnához vitették ki maguk után a
 8790     1,  IV   |                  napig rejtőzött a Mi Urunk kápolnájának kriptaboltjában; de úgy
 8791     8,  III  |                     addig, amíg azt meg nem kapom” – mondá a dobverő hős a
 8792     5,  III  |                    magunktól megtagadni, ha kapóra jön. Az igazi „hecc” bécsi
 8793    11,  V    |                  meg lehet azt ölni töltött káposztával.~Ez már igazán odatalált.~–
 8794     4,  IV   |                 mert az én feleségem volt. (Kápsáló barát eskettetett bennünket
 8795     1,  I    |                   Valaki elszökött innen.~A kapuajtó nyílik és csukódik; bármily
 8796     9,  I    |                  akit az anyja idegen házak kapubejárata alatt hagyogatott el, leskelődni
 8797     1,  II   |                  vitték, aminek az ajtaja a kapubejáratra nyílt: ott megkötözték,
 8798     1,  III  |                 kakadun s egy orrfintorgató kapucinus majmon kívül.~Hanem az innen
 8799     1,  III  |                  lármáznak.~Amint azonban a kapudörej jelenté, hogy az öregúr
 8800     4,  IV   |             vigyázott jobban a szomszéd ház kapuira, mint ő. A hálószobájában
 8801     8,  II   |                 Vavel Lajos, amint kastélya kapuit megnyitá a külvilág előtt,
 8802     5,  III  |             beszállásolva lenni, amelynek a kapujáig ön és még valaki mindennap
 8803     5,  III  |                   gróf ismét a park hátulsó kapujánál állítá meg a fogatát, s
 8804     5,  I    |                     katonát; a Névtelen Vár kapujára egy nagy kétfejű sas volt
 8805     5,  VI   |         megoltalmaztatni; volt módja benne. Kapuját csak úgy ostromolta a sok
 8806    11,  III  |                 sebek. Úgy vonultak végig a kapukban álló ismerősök, jó barátok,
 8807     1,  I    |                    ember magával hordozta a kapukulcsot, s maga nyitotta ki a kaput.~
 8808     2,  II   |                 Zeitung”-ját, amit reggel a kapum alá bedugva találok; s azonkívül
 8809     1,  I    |                 reszketve húzza meg magát a kapumélyedésben. Egész alakja egy durva,
 8810     1,  III  |                  kucorgott a hófúvat között kapunk szegletében; aki azt beszélte,
 8811     6,  I    |                     arra azt mondja a szent kapuőr, hogy „nincs biz az! mert
 8812    13,  I    |                  akinek éppen nincs kedve a kapura kerülni. Mátyás mester sohase
 8813     1,  III  |                 észrevétlenül vezette fel a kapus által felnyittatott rejteklépcsőn
 8814     5,  I    |                    szegletét, s átadta az a kapusnak.~Ezt már végtére csak megértette
 8815     1,  I    |               gályarabok feltalálva, akiket kapusoknak nevezünk; legfeljebb az
 8816     5,  I    |                   gátolta meg abban, hogy a kapust felzavarja. Az boglyos fejét
 8817     3,  IV   |               doktor.~– Vegye fel frissen a kaputrokkját! A fátyolos grófné van itt
 8818     3,  IV   |                felkapva a fényes acélgombos kaputrokkot. – A gróf is vele van?~–
 8819     8,  III  |               dörmögé a kalandor. – Ma csak Kapuvárról jövök, s torony irányában.~–
 8820    11,  III  |                     karjaiba, s sarkantyúba kapva lovát, elhagyott helyére
 8821     5,  I    |                      ahogy illett is; sőt a karabéllyal őrködő strázsa a kapuban
 8822     8,  II   |                   aminek kardja, pisztolya, karabélya és – harcban edzett vezetője
 8823    10,  V    |                     démon-csapat megállt, s karabélyait vállról levéve, úgy tett,
 8824    12,  II   |                   mind a kezében tartotta a karabélyát, a bámészkodó asszony-,
 8825     9,  III  |                      ő leakasztá válláról a karabélyt, s folytatta az őrködést.~
 8826    10,  V    |             fokossal vágjon közé.~A démonok karabélytüze ropogott. – A hölgy a dombtetőn
 8827    11,  VII  |                  támadók oldalába került, s karabélytüzeléssel üdvözölte tömött hadsoraikat.~
 8828     2,  II   |                 annak ösztöndíjt küldött. S karácsony estéjén minden kisfiút és
 8829     2,  II   |               Névtelen Várba, ott nagyszerű karácsonyfa van a számukra felállítva,
 8830     4,  I    |                 Karácsonykor ő is rendezett karácsonyfát a falu gyermekeinek, miként
 8831     4,  I    |             Névtelen Vár lakóját is köztük.~Karácsonykor ő is rendezett karácsonyfát
 8832     7,  IV   |                 bitang! – Darvalia! – Beste karaffia”! (Azok bizonyára mind olyan
 8833    11,  III  |                   az ellenséggel.~Ez volt a Karakónál megkezdett harc harmadik
 8834    11,  II   |         visszhangzottak a hegyek, völgyek a karakószörcsöki szoros körül, melyet en
 8835     1,  I    |                  nem válik a meglopottnak a kárára.~Amint az öregúr másodszor
 8836     2,  II   |               gomboló fehér kamáslit; télen karbonari-köpönyeget. A dáma azonban mindenkor
 8837     6,  II   |                  Ilyenkor, mint a cirkuszok karcerébe zárt núbiai fenevad, tombolt
 8838     5,  III  |               mindennap gyakorlom magamat a kard- és tőrvívásban.~– Ah, ugyan
 8839     1,  II   |                   fel hozzá a Szajnából egy kardal: „maradj itt!” – gazdátlanul
 8840     1,  II   |                  gazdátlanul tovaúszó fejek kardala? Mikor a hófuvatban elrekedt
 8841    13,  I    |                  óriások énekelnének valami kardalt a távolban.~Percek szünetei
 8842    11,  VI   |              küzdöttek, mint akinek tréfa a kardcsapás.~Egy vitézük, Ányos Elek,
 8843    11,  III  |                János hidegvérrel felfogta a kardcsapást – azzal az alabárddal, s
 8844    10,  V    |                   Egész a puskaropogásig, a kardcsattogásig, a piros vér kiontásig.~
 8845    13,  I    |                  van az arcán: a mai utolsó kardcsattogások emléke.~Milyen gunyoros
 8846    13,  I    |                    A fenyegető férfiak, – a kardcsörgés és ágyúzengés – mind nem
 8847     7,  IV   |              seregestől járni éjjel-nappal, kardcsörtetők, lármázók; itt goromba,
 8848     5,  III  |                 szemközt kaphatom, s egy jó karddöfés vagy egy ostoba golyó árán
 8849    13,  I    |                    egész a címeren könyöklő kardhordozó karig, lassan, csendesen,
 8850    11,  V    |                   Hozzácsapott a feltartott kardhoz; a két vas hatalmas szikrát
 8851     5,  III  |                 ezredes arcáról, kísérőinek kardjai visszazörrentek hüvelyeikbe.~–
 8852     7,  VI   |                   az arcát! Csak eredj te a kardjaid és mordályaid közé: azok
 8853    10,  V    |            markolatjában tört ketté a démon kardján.~Trentatrante ördögien nevetett.~–
 8854     6,  II   |                     királyi sereghez jöttek kardjukat felajánlani tulajdon gyűlölt
 8855    11,  I    |               maradtak a színen; kegyetlen, kardköszörülő férfiak. Azokról fogunk
 8856    11,  V    |                olyan vas, hogy a te rozsdás kardodat úgy metszi ketté, mint a
 8857     7,  II   |                   nyereggel, lószerszámmal, kardokkal és lőfegyverekkel egész
 8858    11,  IV   |                     klepsidra után, hanem a kardokra rótt csorbák fűrészfogai
 8859    12,  II   |                     felgyújtják a várost, s kardra hánynak minden élő teremtést.
 8860    10,  V    |                    egyes vitézek párviadala kardtávolban, biztató lövöldözés puskából,
 8861     5,  III  |                     Hát aztán? Könnyebb egy kardtól keresztülszúrva meghalni,
 8862    11,  IV   |                     föllépésre megismerte a kardtusát, a puskasortüzet és az ágyúgolyót.~
 8863     1,  III  |                lelépő Cambray úr egy kivont kardú sergeant-nal találja magát
 8864    13,  I    |                    a közlegénynek is, friss kardvágás sebe van az arcán: a mai
 8865     6,  II   |                 volt elvegyülve, mint a mór kardvasban az arany, melynek minden
 8866     6,  I    |                mindennap gyakorolta magát a kardvívásban. Henry csakugyan vívómester
 8867     3,  III  |             tündérálomi paradicsomára, amin karéjló fodrokat hajtott a támadó
 8868    13,  I    |                   ellenségeitől; de engem a kárhozattól. Óh, ha tudnád, mit szenvedtem
 8869     6,  I    |                 atyám, kegyelmezz! El fogok kárhozni. El kell kárhoznom.~Vavel
 8870     6,  I    |                     fogok kárhozni. El kell kárhoznom.~Vavel most már kijött türelméből.~–
 8871     5,  III  |                  szánalomra méltó teremtést kárhoztassam, ki tudja mennyi hónapon
 8872     4,  I    |                  nem helyeseltetnek. A gróf kárhoztatja a gyermeknevelésnél a kaszárnyarendszert;
 8873     6,  II   |                 nemzetnek, tétlenségre volt kárhoztatva. A professzionátus katonák
 8874     6,  I    |                    kijött türelméből.~– Hát kárhozzál el! Az is kötelességed!
 8875    13,  I    |                címeren könyöklő kardhordozó karig, lassan, csendesen, észrevétlenül,
 8876    11,  V    |                     Most mi fújuk. Álljatok karikába!~S fújták a hetyke dalt:~„
 8877     2,  I    |                 tudja a szónoklatát, mint a karikacsapás, azért mégis remeg. Örök
 8878     2,  I    |                kuszált sárga hajjal s veres karikájú szürke szemekkel.~– Hát
 8879     4,  III  |                     hogy azok a nagy fényes karikák kiégett tűzókádók, azok
 8880    11,  IV   |                 szívéért még inkább, mint a karjáért.~Tele van ilyen jelenetekkel
 8881    11,  III  |                      visszaadta őket anyjuk karjaiba, s sarkantyúba kapva lovát,
 8882    13,  I    |      Visszaszerezted őt. Odamenekülhetett a karjaid közé, ahol oly boldognak
 8883     4,  III  |                   függönyzsinórokkal a szék karjaihoz hozzákötve.~Meglepő szépség.
 8884    11,  V    |                     rozsdás szuronyok; – de karjaik csak olyan jók, mint a többié.
 8885     4,  III  |                  ifjú férfi vállán, termete karjain nyugodott addig a néhány
 8886    11,  VII  |              elüldözték. Csak izmos, edzett karjainak s könnyű szandolinjának
 8887    11,  VII  |              gyalogságnak nem számítottak a karjaira, csak a lábaira.~Óh, ez
 8888    13,  I    |                  Felöltözöm. – Aztán majd a karjaitokba kapaszkodom, s elsétálok
 8889     7,  VIII |                   visznek a fejükön, vagy a karjukon: megkérdezni, mi van a kosarukban.
 8890    11,  IV   |                  kötelességen kívül). Három Kármán, négy Szeghy testvér lett
 8891     5,  VI   |                 pedig kiemelkedik öt vastag karmazsinszínű pilis, ami csillag alakban
 8892     7,  VI   |                   Mikor odavezette Katalint karöltve, hogy megmutogassa neki
 8893     5,  VI   |          veszedelemnek, mely milliókra menő károkat okoz. Hogy azt ki lehessen
 8894     8,  III  |              mozdulatlanul állva, hátrafont karokkal bámult a sötétségbe, találgatva,
 8895     4,  III  |               tanítottam, hogy megharapta a karomat, hanem azért én mégis megtanítom
 8896     2,  II   |                     bukét virágja, s a gróf káromkodott odafenn valami idegen nyelven,
 8897     5,  III  |                  bőszült ezredes hogy fogja káromkodva elhistorizálni, hogy ő két
 8898     5,  III  |                   Vavel karjába. S az ilyen karonfogásnak igen sok fokozata van: attól
 8899     4,  IV   |                 lábukon járni, én meg velük karonfogva a középen, mintha két kisasszonyt
 8900     1,  I    |                  szobába vezetett, melyet a karos tartóban meggyújtott két
 8901     8,  III  |                    zsombikon ülve, mint egy karosszéken, két öklét a kard markolatára
 8902    11,  IV   |                    inszurgensek egy része a Kárpátokat védelmezte a lengyel fölkelők
 8903     8,  II   |              lengyel, s betörésre készül, a Kárpátokon keresztül; az egész felvidéki
 8904    11,  IV   |                  alatt.~Elég jól siettek. A Kárpátoktól a Dunáig. S az ágyúszó vezetése
 8905    13,  I    |                 meg-megemelték a földig érő kárpitot, s utánuk hangzott – a távoli
 8906     3,  IV   |                 Magyarországon a hosszú ősz kárpótolja a rövid tavaszt, s mintha
 8907     4,  III  |                   Az alkoven előtt volt egy karszék, abban ült egy hölgyalak,
 8908     8,  I    |                 aztán hanyatt vágta magát a karszékében Vavel, kétségbeesett lemondással.~–
 8909     7,  VII  |                     mondja, megmondja a kis karszékem, mikor beleülök, az is megnyikkan,
 8910    13,  I    |                hajnalcsillagot.~Odagördíték karszékét az ablakhoz, s Vavel kinyitá
 8911    11,  VII  |                     lekapcsolni; három-négy kartácslövés után már körülfogta őket
 8912    11,  III  |                 bevégezték a Kálvária hegyi kartácslövések, mely után mind a két fél
 8913    11,  IV   |                  jöttek vissza, az ellenség kartácstüzétől megtizedelve.~E roham után
 8914    11,  IV   |                    úgy vitték ki a pusztító kartácstűz közül. Mintha csak restaurációban
 8915     7,  VII  |                   ha innen elviszi! – Az én kártyáim nekem azt megmondják. –
 8916     7,  VII  |                       Én megtudok mindent a kártyáimból. S én nagyon rossz leszek
 8917     7,  VII  |               garçon!”~S eközben elkezdte a kártyáit kirakni a hófehér vászonköténye
 8918     1,  III  |                   sorsáról, vagy kivethette kártyán, hogy mi lett belőlük, mert
 8919     3,  I    |            öltöztette a bubáit, számlálta a kártyanyereségét vagy veszteségét, festette
 8920     7,  VII  |                   lehetett valaha, de a sok kártyavetéstől gömbölyűre kopott már, szerencse,
 8921    10,  III  |                      Aztán meg házalónőket, kártyavetőnőket ereszt be magához, akiket
 8922     4,  V    |                    kezdett hozzá az egyedül kártyázáshoz; már tíz órakor lefeküdt. –
 8923     2,  II   |                 szolgálni szabad, mikor más kártyázik.~A doktor úr eközben is
 8924     3,  I    |                     leány, akkor leülhetett kártyázni. Magában egyedül, két képzelt
 8925    12,  III  |                  ellenséges vezérrel együtt kártyázva találta.~Szerencsés véletlen,
 8926     8,  III  |                   kapni.~– Hát ez most a mi kárunk. Hanem azért nem veszett
 8927     4,  I    |          Magyarországon, operaszínházzal és karusszellel; e vidéken volt az úrilak,
 8928     5,  I    |                    futtatással, sőt egyszer karusszelt is rendeztek az uradalmi
 8929    10,  V    |                     találkoznék egymással a karusszeltéren egypár ví-rohamra.~Még tréfálózni
 8930    13,  I    |                  más leégett városokétól. A kárvallott lakosok nem jajveszékelnek
 8931     9,  III  |              nyeregkápán a kettős általvető kas. Az egyik kasba tette az
 8932     9,  III  |                     általvető kas. Az egyik kasba tette az acélszekrényt,
 8933     1,  IV   |                lyukakat szurkálva a kerevet kasmírján. – Össze kell hívatni mindazokat
 8934     2,  I    |                     lombokbúl, s azon sárga kassai rózsákból kirakva ez a szó: „
 8935    13,  I    |                     bankó elolvadt a bezárt kasszában, s többet senki se jött
 8936     4,  III  |               amelyik őrül volt kiállítva a kastélyajtóba, amint őt megpillantá, hirtelen
 8937     8,  III  |            kincseket. Ürügye van elhagyni a kastélyát; mert seregeink Steyer felől
 8938     5,  I    |                 azonban a Névtelen Vártól a kastélyig visszalovagolt, már ott
 8939     7,  VIII |            szörnyeteg, akit itt tartottál a kastélyodban?~– Visszaszökött tőlem a
 8940     5,  III  |                 ezredest, én visszasietek a kastélyomba, vadászomat felültetem leggyorsabb
 8941     7,  VII  |                többet fáradni. Lesz önnek a kastélyomban egy külön kis szobája, konyhácskával,
 8942     4,  III  |             földnyelvről kivezető úton át a kastélytól elválasztó öblöt, hanem
 8943    11,  V    |                    az utolsó emberig le nem kaszabolt.~A felriasztott népek aztán
 8944    10,  IV   |                    útját állni, mik tavaszi kaszálásuk eredményét fenyegetik. Ezek
 8945     5,  VI   |                 elborította szerteszéjjel a kaszálókat, az őszi vetéseket, a tanyák,
 8946    12,  II   |               aratatlan, érett vetés a zöld kaszálókkal cifra szőnyeget vont végig.~
 8947     3,  III  |                    felosztották, legelőnek, kaszálónak használták; azután kiadták
 8948     4,  I    |           kárhoztatja a gyermeknevelésnél a kaszárnyarendszert; felsorolja a konviktusban
 8949    13,  I    |                     Várat hogy alakítsák át kaszárnyává, gondoskodott a legénység
 8950     8,  II   |                   Hatszázezer lélek már nem kaszt, hanem egész nemzet. Ezeknek
 8951     1,  I    |                  Fején bozontos szőrű magas kásztor-kalap van, lábain letűrt szélű
 8952    12,  I    |              tehetett másképp.~– De mi lett Katalinból? Mi lett Marie-ból?~– Előadom
 8953     9,  III  |                   miatt.~– Pedig önnek csak Katalinját ölték meg; de Thémire-nek
 8954     1,  III  |                   ennek valaha a kertészeti katalógusban Marie Antoinette neve volt.~–
 8955     3,  IV   |                    sehova, most lefeküdt, s katapalacsintákat rakott a lábára.~Hanem ugyanaz
 8956     7,  IV   |             barátait tudósítani a megindult katasztrófáról. Mindazoknak, akiknek hivatásuk
 8957    11,  II   |                 ezzel meg lett szabadítva a katasztrófától.~Ez volt a karakói találkozás
 8958     2,  I    |                  akkor vette észre, mikor a katedrában elkezdte olvasni a textust; „
 8959     1,  III  |                  azonban nem volt a célzott kategóriába eshető hölgy, hanem egy
 8960     4,  I    |                 térde közé fogni s Hübnert, Kátét, Kis Tükört tanítani neki,
 8961     2,  I    |            tekintetes asszony, hogy per „te Katica, te Bernus!” diskurálunk
 8962     1,  IV   |                  volna? Mindnyájan az állam katonái vagyunk. Ha ellenségre találunk,
 8963     6,  II   |             napiparancsában e szókra fakadt katonáihoz: „Legyetek hát emberek,
 8964     9,  III  |                 philadelphok vezéreit saját katonáik sorából le fogják teríteni,
 8965     4,  V    |        gumilásztikum csizma? Hát mikor a mi katonáink a franciák sáncait ostromolják,
 8966    11,  VII  |           honvédeket, három gyalog sorezred katonáit, a Strassoldo, Eszterházy,
 8967    11,  VII  |            krónikája: mégpedig a világ első katonáival, a franciákkal szemben!~
 8968     1,  I    |              szűznek a kőszobra, melyet egy katonája a Fronde-nak, abbeli dühében,
 8969     5,  II   |                     más város felé; s aztán katonajelszó szerint: „and’res Stadl,
 8970     5,  I    |                láthatta a távcsövén, hogy a katonákat hogyan szállásolták el a
 8971     8,  I    |                 ember. Ez volt a céltábla a katonáknak, lábtörlő a politikusoknak,
 8972     4,  V    |                      vaspléhbül: azt minden katonánk magával hordja, mikor jön
 8973     5,  III  |                    nincs-e abban az erdőben katonaság elrejtve: becsületemre mondanám,
 8974    13,  I    |            közeledett a ház felé. A kapuban katonásan tisztelgett előtte az alispán
 8975     8,  III  |             lehetetlen. Ellenség előtt álló katonától ez árulás.~Sietett nádsátorába
 8976     6,  I    |                      a Schmidtéknek van egy katonaviselt fiuk, az jó lenne a helyembe.
 8977     6,  II   |                     Vavel grófnak gondosan, katulyába, gyapot közé elrakott tyúktojásokat,
 8978     3,  I    |                franciák, hosszú hegyes fülű kaukázusiak, kondor selyemszőrű s lecsüngő
 8979     3,  IV   |                    is lehet valami pletykát kavarintani idő jártával?~*~A Névtelen
 8980     3,  III  |               verőfénybe hideg nyugati szél kavarodott, az elébb porfelleget, aztán
 8981     1,  III  |                    igazi most az ő lelkében kavarog, nincs zeneköltő, aki szimfóniába
 8982    10,  III  |                     is azt hiszed?~– Minden kávéházban beszélik már, s ami több,
 8983     1,  I    |                     szokott kimenni, s ha a kávéházból hazatért, elővette a zsebéből,
 8984     3,  I    |                hírlapok. Lajos maga főzte a kávét, s míg az elkészült, azalatt
 8985    10,  IV   |                 olyan utak vezetnek, amiket kavics helyett náddal meg fűzfadorongokkal
 8986     4,  II   |                 öblöt, elvezette őt az újon kavicsozott úton a körülpalánkolt kertig;
 8987     5,  II   |                    elfajulni, s ez itt majd kazlakat és házakat fog felpörkölni.~–
 8988     5,  VI   |              virágot? – kérdé a leánytól, s keble úgy fujtatott, mintha mértföldnyiről
 8989     9,  I    |                bízott, én híven megőriztem, keblemben hordoztam; látja-e? Önnek
 8990     7,  III  |                 szép Katinka húgom, ahogy a keblemre tűzött bokréta hirdeti,
 8991     9,  III  |                   fegyver végéig, hogy az a keblét érinté már, s csak akkor
 8992     7,  I    |               ebédel, mint minden romlatlan keblű magyar. S iszik a vendégével
 8993    11,  I    |                  széléig. S az tele volt jó kedéllyel, örömmel, reménnyel, jövőben
 8994    10,  VI   |             ugrókútnak a sisak öblét. A női kedélyben megvan az, hogy a legsötétebb
 8995     9,  III  |            kibetűzze.~Ez még jobban leverte kedélyét.~Oudet ezredes, a philadelphok
 8996     6,  II   |                 hangulatot. Az ágyútöltelék kedv nélkül ment a harcba. Megtette
 8997     4,  II   |                    búskomorságot, se szilaj kedvcsapongást észrevenni. Jó falusi gazdasszonynak
 8998     5,  VI   |                     virágnak, ami egyszerre kedvence lett minden üvegháznak: „
 8999     6,  I    |                  felirattal, amit ő szánt a kedvencének, s a sír rámába volt foglalva,
 9000    13,  I    |                 beszélgettek még a hazatért kedvenchez: akkor már üres volt a tér,
 9001    10,  V    |                    Fervlans. – Itt küldöm a kedvesed levelét.~A pisztoly eldördült,
 9002     2,  II   |                    kolostorból megszökjék a kedveséért, akkor már azt is megteheti,
 9003    12,  I    |              megszállva tart, s kiragadni a kedveseidet lóháton a városból?~– Hogy
 9004    10,  V    |               öszvérére, s utánavágtatott a kedvesének. A szíjostorral vágta az
 9005     6,  I    |                  másik madarat, éppen olyan kedveset, mint ez volt– biztatá őt
 9006     3,  IV   |                      mikor megtudta, hogy a kedvesétől örökre el kell válni. Nem
 9007     5,  I    |              XVII-ik században: azokkal nem kedveskedhetünk többé.~Vavel gróf mindamellett
 9008     4,  II   |                     virágokat. S aztán majd kedvet kap hozzá, hogy felakasztott
 9009     1,  I    |        Oroszlánnyomon rókát – szólt az ifjú kedvetlen felsóhajtással. – Az, aki
 9010     7,  I    |          házigazdája kezét.~– Remélem, hogy kedvezőbb csillagzat alatt.~– Én is
 9011     7,  I    |                   Vavelt pedig ez nagyon jó kedvre hangolta.~– De hogyan fog
 9012    13,  I    |                    annak egy csizma meg egy kefe volt a kezében. Vavel láttára
 9013    13,  I    |                      Vavel láttára csizmát, kefét kiejtett a kezéből.~A folyosóról
 9014    11,  VII  |            vezényelte a csatát, a bácskaiak Keglevics alatt elbúsultan verekedtek
 9015     5,  III  |                 szokta beíratni, Vavel gróf kegyajándéka címe alatt.~Katalin vette
 9016     9,  I    |                      amíg élek!”~– Hogy jön kegyed ide?~– Ami a kijövetelemet
 9017     9,  I    |                   rajta, hogy átadjam-e azt kegyednek, Madame, vagy sem?~A nő
 9018    10,  II   |                  itt? Elment öntől az Isten kegyelme? Hogy ide jön a dögvész
 9019    11,  IV   |                    ide állok kegyelmed elé. Kegyelmednek felesége, sok kisgyermeke
 9020     6,  I    |                     tőle. Ha te ismernéd őt kegyelmességének és szeretetének kimondhatatlan
 9021     6,  II   |              betörőket. A foglyoknak nem ád kegyelmet, a sebesülteket kivégzi.
 9022     6,  I    |                     irgalmazz! Szent atyám, kegyelmezz! El fogok kárhozni. El kell
 9023     6,  II   |                     az eledelt, ami megholt kegyencének, az énekes madárkának mindennapi
 9024     2,  III  |                  vendég urakat, hogy azokat kegyeskedjenek a csizmáik fölé felhúzni.~–
 9025     4,  II   |                    s aki nagyon megnyerte a kegyét azáltal, hogy a principálisát
 9026    10,  VI   |                 Minerva, ahogy Diana tudott kegyetlenkedni azokon, akik felséges haragját
 9027     5,  VI   |                     ki fogja ölni.~Ez aztán kegyetlenség.~Akinek semmi egyéb öröme
 9028     6,  II   |                  kővel, üszökkel. Vadállati kegyetlenséggel pusztítja a betörőket. A
 9029     1,  III  |                     sötétzöld, narancssárga kehellyel. A virágkedvelők emlékeznek
 9030     5,  VI   |                   sugár alakú szirmokkal, a kehely közepéből pedig kiemelkedik
 9031     7,  II   |       kristálytiszta vízhez, s dobzódhatik, kéjeleghet benne, nem bánja, ha utána
 9032    11,  II   |                     fel az a festett pofájú kéjhölgy, aki a történet múzsájának
 9033     9,  I    |                Katalin elrejté magát a park kéjlakába, s azt mondá inasának, hogy
 9034    10,  IV   |                  óriási páfrányok legyezői, kékszárú bürökkórók, méregszagú ernyős
 9035     7,  I    |            mindenütt nagymértékben pártjára kel a gróf úrnak, s kész magát
 9036     8,  II   |                 liliomot”.~Ez volt az egész kelengye.~Katalin megtapogatta a
 9037    10,  V    |                    Vavel egyre közeledett a kelepce felé. Már benne volt. A
 9038     3,  IV   |         kapitálisból kiverni! Eddig is nagy kelete volt Tromfszky doktornak
 9039     5,  III  |                 akármiféle becsületszónak a keletét abban az egy kérdésben,
 9040     6,  II   |                     megtudta a fekete légió keletkezésének vajúdásait, – a francia
 9041     4,  I    |             meglátogatta a pártfogása alatt keletkezett gyermekmenházat, s délesténkint,
 9042     8,  III  |                  aztán megint feltámadni.~– Kelj fel már, és készülj!~Sátán
 9043     4,  III  |                     bárónő, hogy önnel ez a kellemetlenség történt, ezen a mi kedves,
 9044     4,  III  |              Előhozzam a pisztolyait?~– Nem kellenek. Hányszor mondjam már, hogy
 9045     8,  I    |                Hanem az ágyúkhoz tüzérek is kellenének.~– Az „akadályozó” azt sem
 9046     4,  II   |                jogtudóstól, akit az alispán kelletlen látogatása alkalmával megismert,
 9047     4,  III  |                     s ottan mint tanúnak el kelljen mondanod, ki vagy? mi vagy?
 9048     7,  II   |                     alispán, illő megadni a kellő tiszteletet, azért két sarkantyúját
 9049     7,  VI   |              ruhatárát, fantasztikus, drága kelméjű öltönyeivel, alattomban
 9050     9,  III  |                     trombitáltatott, talpra kelő csapatjából kiválasztott
 9051     3,  III  |               törődjék. Ha volt a kőfejszés kelta kornak régi építménye ottan,
 9052     3,  III  |                    Narbonne-ból kivándorolt kelták voltak a tókörnyék őslakói.)
 9053    11,  IV   |                útban voltak, s június 13-án keltek csak át a budapesti hajóhídon,
 9054     5,  III  |                odahaza, egyszer meg még nem keltem föl, mikor ön keresett.
 9055    13,  I    |          trombitásának a megjelenése nem is keltett senkiben csodálkozást, az