bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                             grey = Comment text

11572     3,  I    |                    szájában énekli az „O du lieber Augustin!” klasszikus nótáját.~
11573     7,  VII  |                   és pique, hanem peroquet, lièvre, oeillet és ancolie; papagáj,
11574    11,  V    |                rossz puska! Ha nem sül el a likas vége, elsül a puska agya,
11575     1,  II   |                  feleségemnek viszem vagy a likőrbódésnak. A sors határozzon. Fej
11576     3,  III  |                   hogy ha festő merne ilyen lila színű ércfényű síkságot,
11577     3,  III  |              vonalat húzva a nagy acéltükör lilaszín, sötétkék, smaragdzöld foltjain
11578     7,  IV   |                    tükör felé fordítá, hogy liliomarcát Katalin égő rózsaorcájához
11579     2,  II   |                omlott; arca fehérebb volt a liliomnál és piros mint a rózsa; homloka
11580    10,  VI   |                   acélgyűrűt, azzal a három liliomos címerrel.~– Sátán Laci! –
11581     8,  II   |                   maga hímezte fel a „három liliomot”.~Ez volt az egész kelengye.~
11582     8,  III  |                 saskörmei ragadják meg az ő liliomszálát s támadjon utánuk az új
11583     4,  V    |                       Halbe Bataillon, halb links, Baum hinauf Marsch!!!”~
11584     2,  I    |                  valami marmelád ráragadt a linzer-tortáról.~– Csak semmi ceremóniát,
11585     1,  III  |                később „incroyables”-oknak, „lions”-oknak, „petits crevés”-
11586     1,  IV   |                     fűszerezni a csodálatos lisztízű egzotikus csemegét; elfecsegve,
11587    11,  IV   |                     és vértanúk neveit, egy litánia volna! Az is tünemény, mikor
11588    11,  IV   |                    dombokig. Tormos Mátyás, Litassy Bálint, Gálos Károly, Nándory
11589     4,  IV   |                holdnak a helyét, a classica literaturában az ideálnak a helyét, s
11590     3,  III  |         cölöpépítészet maradványai voltak. (Livius és Justin szerint a mai
11591     3,  IV   |                  volt még a nagy épületben, Lizette, a szakácsné; de az már
11592     6,  I    |                 kapitulációt töltöttem el a Lizettel, tizenhatot a bujdosásban:
11593     7,  VII  |                  ütközetbe vezetni.~A kövér Lizettnél ez a szó sem idézett elő
11594     6,  II   |                     a konyhába Lizettnek, s Lizettől megint lehozni, s kiadni,
11595    10,  II   |                  ajtókat, hogy rátaláljanak Lizettre. Mikor ő alszik, akkor nincs
11596     8,  III  |                     s ahogy csak szekérben, lóban tart, vágtatsz vele Győrbe;
11597    10,  VI   |                    felséges haragját lángra lobbantották; oly emberfölötti bosszú
11598     9,  III  |                 füstsugár, jajkiáltó lánggá lobbanva a szabadban.~– Ott ég el
11599     6,  I    |                  befúj, a gyertyától, mikor lobog, – és öntől, mikor hallgat…~…
11600    11,  V    |               ellenség kokárdáját sem látta lobogni, aki elfutott, anélkül,
11601    10,  II   |               éjjeli mécs kanóca füstölögve lobogott Cambray fejénél, s bevilágítá
11602     1,  IV   |                     Vendôme-téren szomorúan lobogtatta a szél azt az olajlámpást,
11603     1,  I    |                    olajlámpa küzd a széltől lobogtatva a sötétséggel, egyike előtt
11604     2,  I    |                    Három egymásnak szögellő lóca képezi a sessio helyét;
11605     2,  II   |                     Lessing, Kleist, Börne, Locke, Schleiermacher művei. Ezen
11606    10,  VI   |               markába meríté a vizet, azzal locsolta Sátán Laci arcát, míg az
11607     3,  IV   |                    napok; a hosszú esték, a locspocs idő, amikor nem volt mit
11608     3,  III  |                    mint egy ősvilági csoda, lökve magát odább, s eltűnve a
11609    11,  II   |                 foglalókat, s visszahozta a löveget, ami újra helyet foglalt,
11610     5,  VI   |            emberderék vastagságú szökőkutak lövelltek fel szerteszéjjel, világ
11611     5,  II   |                mikor a röppentyű sisteregve lövelt fel a magasba, s mikor szétrúgta
11612    11,  IV   |                     inszurgens zászlóaljak; lövéseiket, miket nem pazaroltak a
11613     4,  III  |                 fogom őket onnan zavarni.~– Lövéseket kellene innen a kastélyból
11614     4,  V    |             csinálni. Az ilyen aztán minden lövésre embert talál. Nem addig
11615     5,  I    |                    tíz lépésnyire a halálos lövéssel; erdőn, mocsáron át kergetni
11616    11,  IV   |                     kétezer-száznegyvennégy lövést tett az ellenség ütegeivel
11617    11,  II   |                    eltakarva, két zászlóalj lövész és voltigeur. Az erdő szélén
11618     8,  III  |                     is valamennyi ágyújával lövetett közéje, s utcáról utcára
11619    12,  I    |                   ellen.~– S azok tíz napig lövették a várost?~– Bizony azt tették,
11620    10,  V    |                 bokrok közt saját bajtársát lövi meg; a lovak vészt nyerítettek,
11621    10,  V    |            párviadala kardtávolban, biztató lövöldözés puskából, pisztolyból, bizonytalan
11622     2,  II   |                   az új év első óráját nagy lövöldözéssel szokta megünnepelni. Az
11623     2,  II   |                általam, hogy hagyják abba a lövöldözést, inkább mulassanak az ő
11624     4,  III  |                      hogy nekünk nem szabad lövöldöznünk. Add ide a görcsös botomat.~–
11625    11,  III  |            vagdaljuk le”. S az inszurgensek lövöldöztek a mentéjük és mellényük
11626    12,  I    |              parancsszóra a saját soraikból lövöldözték őket le, de hát ki tudhatja
11627    10,  V    |                   adta nekik, hogy ne sokat lövöldözzenek, nem ér a lóhátról puskázó
11628     4,  IV   |                   hogy a gróf úr valamennyi lőfegyverében a puskaporos serpenyőnek
11629     4,  IV   |                előle az utat a rendberakott lőfegyvereihez.~– Kicsoda ön? Hogy jön
11630     7,  II   |                 lószerszámmal, kardokkal és lőfegyverekkel egész a boltívig.~– Én magam
11631     7,  IV   |                  ártalmatlanná tette minden lőfegyveremet, amíg én obszervatóriumomban
11632     8,  II   |                      Sátán Laci embereiből, lőfegyverrel ellátva; de az csak suttyomban
11633     3,  II   |                 maradnak rajta, aminőkkel a lőfegyvert megtöltik. De nem láttalak
11634     7,  II   |                    adatokból a lélektani és logikai következtetések összeállítanak,
11635     5,  I    |                  parasztlegénynek van annyi logikája, hogy nem megy oda mulatni,
11636    10,  V    |                     lövöldözzenek, nem ér a lóhátról puskázó semmit, csak a hangja
11637     3,  III  |             végiggördül rajta: úgy mondják „lóhitáz”; itt-amott égerfaerdők,
11638    11,  III  |                    elemelte szépen, s aztán loholt ki a borsos-győri út felé.
11639    10,  IV   |                   állhattam meg, hogy rá ne lőjek, de nem bírtam eltalálni,
11640     4,  IV   |           tapasztalá, hogy a fegyverei mind lőképtelenekké vannak téve. A rabló nagyon
11641     2,  I    |               diadalív volt felállítva zöld lombokbúl, s azon sárga kassai rózsákból
11642    10,  IV   |                   szorultak össze sötétzöld lombozatú égerfákkal, másutt meg nyílt
11643    10,  V    |                     szorult a hanyatt fekvő lónak.~Három ellenséges lovas
11644     5,  I    |                      éppen úgy, mint vannak Londonban, Párizsban, Bécsben, Berlinben
11645     5,  III  |                    amit összesajtolt léggel lőnek ki, mindennap céllövésben
11646    11,  IV   |                    a tágasba. Ekkor ismerős lónyerítés üti meg a fülét. A jó hóka
11647     9,  II   |              kezeidet szennyezd be. S mikor lónyerítést hallasz, elbújj, s amíg
11648     9,  III  |                   vagy, egyél fácányt, s ne lopd el az én sült csicsókámat!”
11649     8,  II   |                   szerelmeddel. Számomra ne lopj el belőle semmit. Legyen
11650     4,  III  |                 erszényét az udvarán, s nem lopják el. Úgyhogy én meg nem foghatom,
11651     6,  I    |                velem, mikor öltözködöm… nem lopkodja el csészémből a kalácsdarabkákat…
11652     4,  IV   |                      Még akkor nem tanultam lopni. A medvék híztak a kezem
11653     3,  I    |                     magvai. Ez az apró mag: lőpor, ami ki szokott hullani
11654    11,  V    |                   tüzér is, aki a múlt napi lőporfelrobbanásnál összeégett.~Mikor ez a szekérvonat
11655     2,  I    |               akarok színi falun: tömjén és lőporfüst nélkül. Legfeljebb a dohányfüstöt
11656    11,  V    |                  jajgató, vonagló hústömeg, lőportól fekete és vértől iszonyú.~–
11657     4,  II   |                 magában a leány, hogy utána lopózik Lajosnak, mikor az a toronyba
11658     9,  II   |                    táborvonalakon keresztül lopózom, s meglehet, hogy ellenséges
11659     4,  V    |                 hogy a nagy csendben valaki lopózva közelít a hátam mögött,
11660     1,  III  |                   uram, kinek a gyémántjait lopták el, s hogy kerülök én a
11661     8,  III  |                  kiadott kincset.~S vajon a lórabló adott szavában jobban lehet-e
11662     1,  IV   |            háziasszonyi tiszttel. – Azzal a lorgnont ajka elé nyomva, halkan
11663    11,  VII  |                számára elégséges élelemmel; lőszerrel is, amennyi a tizenkét ágyúnak
11664     7,  II   |                  meg volt töltve nyereggel, lószerszámmal, kardokkal és lőfegyverekkel
11665     7,  VII  |                     ott van a „valaki”, aki lót-fut, fecseg, ölel, csókol, csimpajkozik;
11666    12,  II   |              Vavelnek.~– Ön azt hitte, hogy lótej?~A volón pedig azt mondá
11667     5,  I    |                     ő részéről. Futóbetyár, lótolvaj, pusztázó szegénylegény
11668     4,  V    |                     volna a puskát, egy meg lőtt volna folyvást. A svalizsér
11669     7,  VIII |                  jött eléjük, akit Fräulein Lottinak neveztek. Az is mély reverenciát
11670     7,  VIII |                ígéretért megölelte Fräulein Lottit.~– És mennyi idő kell arra,
11671     7,  VIII |                 bízd ránk: majd mi Fräulein Lottival kidolgozunk a számodra egy
11672     3,  IV   |                     csengő hangon kiáltá:~– Louis!~Erre a szóra elereszté
11673     4,  I    |                     rögtön válaszolt.~Ötven louisdort küldött a lelkésznek e célra;
11674    11,  IV   |                    annak a nyergébe: „Itt a lovad cserébe: tartsd meg!” –
11675    11,  VI   |               sérthetlenné tevő varázsingek lovagai harcoltak. Ezeken pedig
11676     8,  III  |              Thémire nem szeretett-e belé a lovagba; mert a nőszívek fogékonyak.”~„
11677    11,  II   |               lovasság vissza lett verve.~E lovagcsata alatt azonban a franciáknak
11678    11,  V    |                előjött a faluból egy fényes lovagcsoport. Tábornagyok és hadvezérek,
11679     5,  III  |                   el bírok viselni?~– Ami a lovagiasság és bátorság rovatait illeti,
11680    13,  I    |                    Börcs felé.~Vavel fekete lovagjai azt hitték, újabb összemérkőzésre
11681     7,  II   |              koszorúzták meg csatába induló lovagjaikat. Én félek tégedet elveszteni.
11682    10,  V    |               talajba, s a hancsikok között lovagjaikkal együtt elbuktak; minden
11683     5,  II   |                     egyik hosszú fülét, s a lovagkorbáccsal jól megrakta a hátát. Ezt
11684     7,  VIII |                     kell szoknod, kedvesem. Lovaglás, vadászat szükséges a nőknek,
11685    12,  II   |                megmagyarázom ennek a fiatal lovagnak. Legelőször is vegye ön
11686    10,  III  |                  fog nőni, hogy a császárné lovagolhat rajta.~– Mire ez a kutya
11687    12,  II   |                    mellett egy fiatal tiszt lovagolt, az éltesebb hölgyet mulattatva
11688    12,  II   |           fordíttatá, s a kocsiajtó mellett lovagolva, társalgott a hölgyekkel.~
11689    10,  V    |               emelkedett fel, odakiáltott a lovagra igazi zsiványhumorral:~–
11690     4,  IV   |                  pernahajdert.~Elkorcsosult lovagrend volt az, Arad megyében,
11691     5,  III  |                 kérdező lovagias ember, s a lovagszóban megnyugszik, s azontúl békét
11692    11,  I    |             összeölelkezett, s holnap már a lovagtalan paripájukat látta elővezetve:
11693    13,  I    |                   hősünk, a mi Szent György lovagunk. – Mitől félnénk már? Már
11694     7,  I    |                     személyeik és illetőleg lovaik helyett a „birsagium”-ot
11695    12,  II   |                    s a vizenyős réten nehéz lovaikkal igen egyenlőtlen harcot
11696    10,  IV   |            tartanunk– monda De Fervlans–, a lovaink kidűlnek.~Tizennyolc óra
11697     5,  III  |                     tiszt csatlósait, uraik lovaival együtt.~Vavel grófnak itt
11698     5,  III  |                    maradjon az istállóban a lovaknál, s ha a kapun csöngetnek,
11699     7,  VIII |                Nekem van egy igen jó szelíd lovam. Neked való.~– Igen. Igen.
11700    11,  IV   |                paripáért. „Dejsz az én hóka lovamat nem viszed el franciának!” –
11701     5,  I    |                   levette a kitüntetett hős lovának a szerszámáról a farmatringot,
11702     5,  I    |                    is rendeztek az uradalmi lovardában.~Vavel Lajos sokszor elnézte
11703    10,  V    |                   kisietett a csárda elé, s lovasainak felülésre trombitáltatott,
11704    11,  IV   |             ellenfelén (ott levágatta ötven lovasát, s harmincat foglyul ejtett
11705    11,  IV   |               honvédségből, kétezer-kétszáz lovasból és a két inszurgens lovasezredből.
11706    11,  IV   |                 gyalogság mögött vonultak a lovascsapatjai, a visszaveretés esetére
11707    10,  IV   |                     lépésnyi tó nem akadály lovasember előtt, hogy miatta ezer
11708    11,  II   |                  Útnak is elég!~A veszprémi lovasezredbe az első vitéz ápril 24-én
11709    11,  III  |               nemesúr közvitéz volt a pesti lovasezredben, akit útközben kilelt a
11710    11,  IV   |                lovasból és a két inszurgens lovasezredből. A nádor parancsa alatt
11711    11,  II   |                  Mindössze három megritkult lovasezrede volt még: két huszár, egy
11712    11,  VII  |                    mint Eszterházy pozsonyi lovasezredéé volt, nem mutat fel a hadak
11713    11,  VII  |                    siessen Komáromba. Innen lovasezredek fognak eléje küldetni, amik
11714    11,  IV   |                  veszprémi ezredek.~A pesti lovasezredet sikerült a francia lovasságnak
11715    11,  VI   |                     fokossal felfegyverzett lovasezredre, mely a tegnapelőtti csatában
11716     7,  II   |                 robogni a legázolt bénákon: lovashad, szekértábor vágtatva tapos
11717    10,  IV   |             békasereg, mely szemközt jött a lovasokra, mintha az akarna legalábbis
11718    11,  III  |                   jeleneteknek. Egy francia lovasosztály sebes rohamban vágtatott
11719    11,  II   |                diagonál vonalban nagy tömeg lovasságával Nagy-Szőllőst elérni, akkor
11720    11,  VI   |         csatlakozott önkénytesül a kivonuló lovassághoz.~Emlékezünk arra a fokossal
11721    11,  II   |                   újra visszaverték, de már lovasságuk nem volt, mert a pesti lovas
11722    11,  VII  |                  helységén. Elöl egy gyönge lovasszakasz: turóciak vagy hontiak,
11723    11,  III  |                Alvinczy-gyalogsággal és egy lovasüteggel. Az ellenség többször megtámadta
11724    12,  III  |                    tartozó komorna, inas és lovász; kiknek minden francia csapatparancsnokság
11725     5,  I    |                    a tiszt urak rögtönöztek lóversenyt, akadályugratással, templomtoronynak
11726    11,  IV   |                     veszni. Odavették a két lovuk közé, s egyik-egyik kezét
11727    10,  VI   |                     fel?…~A pocsolyában még lubickol valami. Haldokló, aki nem
11728     3,  IV   |                    gyerektől, akik meztelen lubickoltak a vízben, lármájuk felhangzott
11729     3,  IV   |              eldobta, azt hitte, most jön a Lucifer, óriás alakban, veres kalappal,
11730     9,  I    |                   lakó jobb géniusz ráhág a lúdlábára, s nem ereszti.~A nő sohasem
11731     8,  II   |                    Kalt, Dörenberg, Schill, Lützow hősies kísérletei elvesznek
11732     1,  IV   |                    volna egy jázminbokrozat lugasában, s nem talált volna ezen
11733     5,  IV   |                   azon részéből vette, ahol Lukács evangélista szerint egy
11734     3,  I    |                    ő kedvenc bora, a Muscat Lunel volt feladva, abból szürcsölgetett
11735     7,  II   |                  csag valami!”~– Mármost én lustrálok. A fegyver készen áll. Van-e
11736     7,  I    |                    c. 17. §-a értelmében a „lustratió” alkalmával saját becses
11737     7,  I    |                   Sokan jelentek meg azon a lustratión?~– Az alsóbb rendű nemességből
11738     7,  I    |             Törvényhozók és hadvezérek. – A lustratiót, azt a tréfát, hogy minden
11739     7,  II   |                       Meg van ön elégedve a lustratióval?~– Nem mondhatok rá mást,
11740     7,  I    |                   igen találóan elnevezték „Lustreisio”-nak. Ne beszéljünk róla
11741     2,  I    |                   mind kitapecéroztatta, és lusztereket akasztatott fel, a glazhaust
11742     2,  I    |                    az ünnepélyhez felöltött Luther Márton-féle bő ujjú ráncos
11743     2,  I    |                  templom. A helység lakosai Luther-követők, svábok, keverve magyarral,
11744     2,  I    |                 csak azt hallotta meg, hogy lutherana, s minthogy Bécsben és Bajorországban
11745    10,  III  |                   van a fő depója a Strabo „Lutum Peisonis”-a mellett, ennélfogva
11746     1,  III  |              megismertetni. „Én de Fervlans Lyonel márki vagyok.”~– Én Cambray
11747     4,  IV   |                    puskaporos serpenyőnek a lyuka viasszal van betömve; azokat
11748     1,  IV   |              hajából kihúzott arany nyíllal lyukakat szurkálva a kerevet kasmírján. –
11749     7,  III  |                     s úgy tett, mintha a tű lyukát keresné a selyemszállal,
11750    13,  I    |                   kidugott egy rudat azon a lyukon, amit a golyó ütött a falán,
11751     7,  II(1)|                   korszakalkotó okmány. ~J. M.~
11752    11,  IV   |                 ágyújával és két haubicával Machold József inszurgens főtűzmester,
11753     2,  II   |        szerencsésebb állatokért: négy darab macskáért, amik ott játszottak a kastély
11754     3,  III  |                  nem látta őt Marie. Csak a macskáinak panaszkodhatott; de azok
11755     7,  VI   |                     Bemutatta neki kutyáit, macskáit. És aztán az ágyfülkéjét
11756     4,  IV   |                   hajtva; lábánál a kedvenc macskája; ágya előtt a két mopsz,
11757     6,  I    |                Phryxusnak, Hellének; a négy macskájának fekete szalagot kötött a
11758     3,  I    |                   etnográfiai gyűjteménye a macskáknak, amikért a „macskák Rafaelje”
11759     8,  III  |               leánya kísérik, legyen szíves Madame-ot és Mademoiselle-t felkérni,
11760    12,  II   |                népdal, hogy „… Nem is Isten madara, Kinek fején a farka!” Kakastollbokrétás
11761    10,  III  |             őrjöngés! Az ősvilágrész minden madarai megfosztva pompás tollaiktól,
11762     4,  V    |                 utoljára nyolc órakor is. A madarakkal együtt feküdt le, csakhogy
11763    10,  III  |                 érek, hűlt helyét találom a madaramnak. Nekem a Hanságon át kell
11764     8,  I    |              vadállat, vadmadár; hanem mint madárijesztő váz, ott feledve a tarló
11765     6,  II   |              megholt kegyencének, az énekes madárkának mindennapi étekül kijárt;
11766     8,  III  |                  legyen szíves Madame-ot és Mademoiselle-t felkérni, hogy – természetesen
11767     5,  II   |                      and’res Stadl, and’res Madl”.~Mindenki várta, hogy az
11768     1,  I    |                     istentelen, ahogy az a „madonne aux medaillons” öt emlékpénzén
11769     3,  I    |                 amaránth magvai. Ez az apró mag: lőpor, ami ki szokott hullani
11770     9,  I    |              bízhatom idegen emberre. Neked magadnak kell felkészülnöd, hogy
11771     7,  IV   |                     Nem, nem; ne változtass magadon semmit. Így vagy legszebb,
11772     7,  V    |                  előtt is ki kellett tennie magáért. Katalin bámult a jó ízlésen,
11773     6,  I    |             megmentsem a halálveszélytől. A magamét hagytam a veszedelembe menni,
11774     2,  I    |              pletykázza el.~– Már hiszen én magamról jótállok, mert sohasem szoktam
11775     4,  I    |                    felügyelő is kell, s ezt magánadakozásból kell fedezni.~A gróf a felhívásra
11776     4,  I    |                   elhagyott árvagyermekeket magáncsaládok körében helyezik el, ahol
11777    11,  IV(1)|                  két mű kézirat, s a király magánhasználatára íratott meg a nádorispán
11778     6,  II   |             Névtelen Vár lakójának nem volt magánőrjöngés: el volt az terjedve egész
11779     7,  VI   |          Mercatorisom szertartása mellett a magány házamnál. Talán nem ver
11780     2,  II   |                     a feleségem megszánta a magányban élő teremtést, szép szerével
11781    12,  I    |                     Az nem történt. Egy kis magányházban voltak elrejtőzve, ahol
11782     2,  III  |                   kelt férfi még egy fejjel magasabbá látszott nőni, s a melle,
11783     5,  II   |                   azok meg felszaladtak még magasabbra; az orra ráncokba gyűrődött,
11784    10,  V    |                   virágok csillagaival. Oly magasak, hogy a lovasnak csak a
11785     2,  II   |                    tudatta velem. Ezzel ő a magasból minden udvarba belát. Úgyhogy
11786    11,  IV   |               Csanak és Szemere közti erdős magaslatokat megszállják, s ott az ellenség
11787    11,  IV   |                     a győri országutat védő magaslaton felállítá. Ott harcolt még
11788    11,  IV   |                ezrede tartotta még a ménfői magaslatot – a maga bölcs belátásából –
11789    11,  III  |                lovassággal, Pápával egyenlő magasságban, Mersénel áthatolt a Marcalon,
11790    11,  VII  |             levelében olvasható az elismerő magasztalás, azon szíves bánásmód fölött,
11791     5,  V    |                    Isten; s ha élve maradt, magasztalja fel Isten, hogy tündököljön
11792     8,  III  |          csodajóságát Jocrisse is kénytelen magasztalni, a kis piquante Amélie képét,
11793    11,  VII  |                  egész hadsereggel közölte, magasztaló elismeréssel halmozva el
11794     7,  II   |               megemlékezett, hogy egy olyan magasztos alak előtt, mint Vavel gróf
11795     4,  I    |                    amazoni termetét, merész magatartását, s még közelebbről láthatta
11796     2,  II   |                     Különben is olyan úrias magatartású, hogy alig meri valaki megszólítani.
11797     7,  VIII |                   adni, s el is veszti néha magátul; úgy kell Marie-nak visszatalálni
11798     5,  V    |                     az öné vagyok!”~A leány magaviselete irányában ez órától fogva
11799     5,  I    |                    produkálják, s a laterna magica bűvképeivel ragadják el
11800     4,  II   |                     később egyéb is. Valami mágikus élvezet volt abban, hogy
11801     2,  I    |                    tulok, s az alája rakott máglya csak felgyújtásra vár. Mellette
11802     4,  V    |                    uram s én Istenem. Hát a mágneses golyóbisokat ki találta
11803     4,  V    |                   nem én? Hogy ólom helyett mágnesvasból kell a golyóbisokat csinálni.
11804     2,  III  |       kézszorongatásra invitáló pozitúra.~– Magnifice comes… – kezdé az alispán
11805     7,  VIII |           odasereglenek az ablakerkélyre, a magok morzsailletményére várva.
11806    13,  I    |                    mind a kettőt, s külön a magot, külön a polyvát rakták
11807    12,  II   |                     csapatot, s találgatták magukban, hogy vajon talyigát vásárolni
11808     7,  V    |                    a házam gondját.~– Őt is magunkkal fogjuk vinni? – szólt, félig
11809     5,  III  |                mondani, s amit nem szoktunk magunktól megtagadni, ha kapóra jön.
11810     3,  I    |             szemerkéket, aminők az amaránth magvai. Ez az apró mag: lőpor,
11811     4,  II   |                Lajos keresztes hadjáratáról magyaráz neki nagy buzgalommal, a
11812     4,  IV   |                    Megérti ő azt, amit neki magyaráznak, el is készíti úgy, de soha
11813     4,  II   |              összehozott a számára, s buzgó magyarázója volt könyveinek.~Hanem aztán
11814     6,  II   |                    a világ minden nyelvét a magyarból származottnak tüntette fel,
11815     5,  I    |                   urammal, felmagasztalva a magyarhoni előhaladott korszellemet,
11816     8,  II   |                ellenséggé lesz: a lengyel a magyarnak, az orosz az osztráknak;
11817     8,  II   |               felhívást a „bozogányos vitéz magyarokhoz”, a szegedi ifjak „gagyogását”
11818    11,  VII  |                franciák és bajorok kényére, Magyarországba átvonulva, bámulatra méltó
11819    11,  VII  |              poggyászát visszafelé rendelte Magyarországról.~Meskó tábornok Keszthelyről
11820    11,  IV   |                   komoly, hosszúdad arcának magyaros jelleget adott az akkoriban
11821     2,  I    |             Luther-követők, svábok, keverve magyarral, akiknek a kedvéért minden
11822     2,  I    |               hozzáteszi, hogy „ne bántsd a magyart!”~Viselete egészen ősmagyaros,
11823    11,  IV   |          inszurgensekről:~„Ils sont braves, mais ils ne sont pas encore dressés.”~(
11824     3,  I    |                    kitündökleni, a kötényke majca, mely derekát átszorítja,
11825     5,  VI   |                óriási summa jött ki belőle. Majdnem tizenötezer forint. De ki
11826     1,  III  |             szétszedettük a bútorait, még a majolika szobrait is összetörettük (
11827    10,  V    |                  nem fogja őt megnevettetni majom-paródiájával; – hanem majd eljőnek hozzá
11828     7,  VIII |                     el kellett őt vezetni a majorba. A fejés annyira megtetszett
11829     7,  VIII |                válván az idő, hazacsalja. A majorból az utcára kerülve, tértek
11830    11,  II   |                védelmezve vonult a dobrokai majordombig vissza. A hadnagyon kívül
11831    11,  IV   |                     szabadhegyi halmok és a majorépületek körül folyt a leghevesebb
11832     2,  I    |                 hogy jegyben járt egy bajor majorescoval, a lakodalom napja is ki
11833     8,  III  |                  egy egész századtól védett majorházat! Igaz, hogy mind sebet kapott,
11834     2,  III  |                  refero.~– De hisz ez actus majoris potentiae! Egy nemesembernek
11835     9,  III  |                    parkba, azon keresztül a majorlakba: a majorosnénak volt egy
11836     9,  III  |                     Vavel Lajos kivirulni a majoroslány ismeretes bécsi piros fejkendőjét.
11837     9,  III  |                   azt az öszvért, amelyen a majorosné szokott bejárni a városba;
11838     9,  III  |                   keresztül a majorlakba: a majorosnénak volt egy fiatal leánya;
11839     9,  III  |                   csapni: azt hitette el. A majorosnét már egyszer elküldé a táborba
11840    11,  IV   |                     legmagasabbikán áll egy majorság. Itt lettek elhelyezve az
11841    11,  IV   |                     nyomultak a szabadhegyi majorságnak.~Onnan sietve kértek lovasságot
11842    11,  IV   |                   elfoglalták a szabadhegyi majort uraló dombokat, s azzal
11843     2,  I    |              virággal teleszedte, s mikor a majorudvaron keresztülment, az apró kis
11844    11,  V    |                      Ezeknek a hadnagya még májusban kapta meg az akkor kidolgozott
11845     3,  IV   |                   mintha a takarékos anya a májusból eltett ajándékokat most
11846     9,  I    |                                 I.~Gyönyörű májusi alkonyat volt. Marie nagy
11847     5,  I    |               akarta mutatni, hogy ő milyen makacs, megátalkodott tisztelője
11848    10,  VI   |                     ez a holt ember itt oly makacsul hallgat, s nem felel meg
11849    10,  IV   |                 náddal meg fűzfadorongokkal makadámoznak embertelen idők óta.~Mikor
11850     5,  II   |                torzkép, még egy kurta szárú makrapipa is volt dugva a szájába.~–
11851     7,  I    |          Természetesen.~– De hisz akkor egy makulányi igazság sincs abban a mendemondában,
11852     7,  I    |                      sigillum compulsorium”-mal. No ez a nagy buzgóság nekem
11853     7,  II   |      insurrectionalis törvénycikk nem írott malaszt többé; megyünk cum gentibus –
11854     6,  I    |                  nehezebben dadogta utána a malasztteljes igéket.~Azután még egy Úr
11855     7,  VII  |              közülök; ezeket a két balkezű, málészájú, minden ételbe beletorkoskodó,
11856     1,  II   |      szerencsétlenséget. Igaz-e? Honneur au malheur!~– Önnek igaza van, polgár.
11857     2,  I    |                abból – szólt közbe a doktor maliciózus arcfintorral –, hogyha a
11858     8,  I    |                     bízva, hogy tépje szét, mállassza el, míg magától széthull.~
11859     9,  III  |                  tűzhajók, dereglyék, dunai malmok flottillájával.~Aspernnél
11860    11,  VII  |                  átjutni dereglyéken, dunai malmokon. Ott vártak rájuk erős készülettel.
11861    11,  II   |                 puska először a kezükben; a malmon túl van egy kicsiny falucska:
11862    11,  II   |                kierőszakolni az átjáratot a malomgátnál. A pesti gyalogok újra visszaverték,
11863    11,  II   |                     tömegrohamot intéztek a malomhíd ellen, s az újonc inszurgens
11864    11,  VII  |             bajlódott, a franciák egy dunai malomról utána eredtek csónakkal,
11865    11,  II   |                 malom éppen keresztüléri. E malomzúgónál foglalt helyet a pesti inszurgens
11866     1,  IV   |              egyenrangosított gyermekeket a mamáik magukkal vitték a társaságokba,
11867     1,  IV   |                   társalgásban, táncoltak a mamáikkal vizavi, tanultak egymásnak
11868     7,  IV   |                    alig várhatta, hogy „kis mamáját” bevezethesse a fényes vendégterembe,
11869     1,  II   |                     kis comtesse eltévedt a mamájától, s nem tudja sem az utcát,
11870     1,  I    |                     magasabb férfi.~– Az én mamám a grófné.~– Hogy hívják?
11871     1,  III  |           Rigolmichon-né asszonyt! De az én mamámat minden ember csak úgy híja,
11872     7,  VII  |                    nekem azt mondta: „chère maman!” s én önnek: „mon petit
11873     1,  III  |                 mehetünk ki várost járni, a mamát is megijesztenők vele. Én
11874     9,  I    |            kárpótlást ígér a gyönyör minden mámorában, a három rideg, örömtelenül
11875     2,  III  |                     tovább csónakázva a két mamusszal.~A tekintetes úr megint
11876     3,  IV   |               elragadott troféumokat, a két mamuszt. Biz abból sohase lett többet
11877     1,  IV   |                  jeges rebarbarát és keserű mandulafejetet, mely szokást kiegészített
11878     5,  I    |                     nemegyszer kisegített a manichaeusok körmei közül egy-egy szegény
11879     7,  IV   |                  volt az asztalán a királyi manifesztum. Ez csalhatatlan. Ma kell
11880     4,  I    |              koldust szemközt látja jönni – mankó nélkül; csak egy kis pálca
11881     4,  I    |                     alatt a falu végén, két mankón ugrálva az utasok elé (a
11882     5,  VI   |                     kellene mérni; mert ami mappát Krieger ezelőtt huszonöt
11883     2,  I    |                   Csak a kezében levő bádog mappatok tetejét csavargatta, mintha
11884     6,  I    |                     Ugyan hogy tenné ön azt mar? A tudós, a nagy bölcs,
11885     8,  I    |                     gesta, kiverte pipáját.~Mára elég volt ennyi.~
11886     4,  IV   |                    azontúl nem volt helyben maradása, s meg csak utánam jött
11887     8,  I    |                     tűrhette tovább az ülve maradást; felugrott, s izgatottan
11888     5,  III  |             nyugtalanítá a kíváncsiság. Nem maradhatott a házban, kisuhant a parkba,
11889     1,  I    |                    ifjabb. – Itt tovább nem maradhatunk. Tudja ön, mi történt a
11890     5,  V    |                   ön megengedi, hogy itthon maradjak.~– Van önnek valami baja?~–
11891    12,  I    |            elrejtőzni úgy, hogy észrevétlen maradjanak? Árulás vagy csacskaság
11892     6,  II   |                    Azt mondta, hogy ott nem maradna az egész Névtelen Várért
11893     9,  III  |                    neki kevélyen; a helyben maradó csapatot kapitányára bízta,
11894     4,  V    |                    meglepetve kiálta a künn maradottnak:~– Ah, én most be vagyok
11895    10,  V    |                    előrelopóztok, és lesben maradtok, amíg én az országúton előretörök,
11896     3,  III  |                  valami régi cölöpépítészet maradványai voltak. (Livius és Justin
11897    10,  II   |         befertőztetve pipából kivert dohány maradványával. Marie nem ismert rá a hajdani
11898     2,  III  |                 jele, hogy a vendégeket itt marasztalják.~Hanem azután mégis történt
11899    10,  V    |                     kezét, s megkísérté ott marasztalni.~– Ne jöjj velem tovább.
11900     1,  III  |              jelenlététől? Nem engedi magát marasztaltatni?~Határozott szándéka volt
11901    11,  VII  |                    seregestül, ki hasztalan marasztalván a nyughatatlan embereket,
11902     8,  II   |           Alkalmasint azt, hogy „hát te sem marasztod itthon?” Nem mondod-e neki: „
11903    11,  IV   |              fáradva: a Piavétól elkezdve a Marcalig nem volt pihenő éjszakája,
11904     2,  III  |                 pipáimat, ellenkező esetben marcalis processust akasztok a nyakába.
11905     6,  II   |                 vele együtt harcol, dühöng, marcangol, bőszíti szavával a küzdőt,
11906     8,  II   |                  primási ezredek vonulnak a March folyam felé a főhadsereghez,
11907    11,  IV   |                   hazaszeretet”, odavetve a March-mező rónáira egy tömegben, nekizúdítva
11908     4,  III  |                    hasztalan beszélt neki a Mare imbrium, meg az Aristarchus
11909    12,  I    |                      Nevetett.~Majd meg egy marék bankjegyet húzott elő a
11910     4,  I    |                képezett, aki az egyik lábát Marengónál hagyta el. Ez rendesen ott
11911    11,  II   |                    Maga a táborkari őrnagy, Maresich, ki Andrássy mellé volt
11912     1,  I    |                    közé temették el a Szent Margit kápolnában.~– No a „Monsieur”
11913    10,  IV   |              süppedékes helyeken legeltetik marháikat.~A révi fogadónál aztán
11914     3,  II   |                   szép pengésük van, s Szűz Mária-kép van rajtuk; de ha ezekbül
11915    10,  II   |                 Bocsáss be! Én vagyok. A te Máriád! Hogy fekszel itten? Egyedül:
11916    11,  IV   |                     senki segítsége nélkül, Máriássy Dénes tiszttársa követte
11917     7,  V    |                        A „te lányod”, a te „Marie-d”, ellenségeire lehet aztán
11918     8,  I    |                 hozott ő akkor énértem – és Marie-ért. Ami egy nőnek legdrágább:
11919    12,  II   |                teremtés, mint az én szegény Marie-m!~– De ön elvégre is francia,
11920     7,  V    |                    kis leánykámat, az én jó Marie-mat, éltesse Isten!~– Így szép
11921    13,  I    |                    szeret. – Ne beszéljetek Marieról soha többet. Az haragot,
11922     4,  IV   |                    ember: „ahol megy a csúf Marinka, ni!” és nem kellene fátyolt
11923    13,  I    |                   most az arca.~– Nézzétek, máris mennyire jobban vagyok!
11924    13,  I    |                   tó medrébe, s teleszedi a markait azokkal a fehér kagylókkal,
11925    11,  IV   |                Péter, s azzal megnyálazva a markát, kapta a fokosát két kézre,
11926     5,  II   |            Odarohant a tűzeső közepébe, s a markával akarta elfogdosni a lehulló
11927     1,  I    |                  vigyen el a gyermekbálba a márkiékhoz. Szépen felöltöztessen az
11928     1,  III  |               vértanúságot: a császárság új márkikat teremtett.~Azzal a kis comtesse
11929     1,  III  |                 Hisz ő azt hiszi, hogy ön a márkinőhöz ment gyermekbálba, s igen
11930    10,  III  |               lecsókolja a píros festéket a márkinők és márki urak orcáiról.
11931     5,  III  |                      s kezeivel a levegőben markolászott, mint aki fojtogatni készül.
11932     8,  III  |               karosszéken, két öklét a kard markolatára téve, beszéli el, amiket
11933    10,  VI   |                elnyúlva, szügyében egy kard markolatával. A mohos tér közepén ragyogott
11934    10,  V    |                 hanem a kardját ott hagyta: markolatig döfve De Fervlans lova szügyébe.~
11935    10,  V    |                     volt amazénál. A kardja markolatjában tört ketté a démon kardján.~
11936     9,  III  |                  mondta a sült csicsókájába markoló Napóleonnak: „Ha császár
11937     7,  II   |                      Akkor aztán Lajos maga markolt bele az aranytekercsekbe,
11938     7,  III  |              kettétöröm, csupa arany hull a markomba. Ezt nem az aerarium küldte.
11939     1,  II   |                     hogy meg se nyikkant.~A markos hölgy pedig kiemelte a reszkető
11940    10,  VI   |             felebarát.~– Mindjárt hozok.~Ha markotányosné-készülékeit ott nem hagyta volna az
11941     9,  III  |                    meg. Így készülnek fel a markotányosnék.~Aztán felült a nyeregbe,
11942     2,  I    |                    szopogatta, amire valami marmelád ráragadt a linzer-tortáról.~–
11943     5,  III  |                 férgemnek igaza van-e engem marni, vagy nincs?~Ez utolsó mondatot
11944    11,  V    |               hozzánk is hoztak egy csoport maródit; én is felfogadtam egyet;
11945    11,  II   |             échiquier felállítva védett egy maroknyi kis nemesi had, s védte
11946     8,  II   |                ütközetről szóló elégiát, a „Márs piacára hívó Lármát”, a
11947     2,  I    |              rákezdi Bihari „negyvenemberes marsát”, az országúton porfelleg
11948     4,  V    |                     halb links, Baum hinauf Marsch!!!”~De már ezt Henry nem
11949     8,  II   |                      A franciának megvolt a Marseillaise-e, a „Ça ira” – a „Partant
11950     8,  II   |                 Lármát”, a baranyai „Induló Marsot”, a Szabolcs vármegyei ezrednek „
11951    12,  II   |             Fervlans.~Íme már meg is fogták martalékukat.~Hanem… még hátravan valaki,
11952     1,  III  |            megkülönböztetni, hogy a Rue St. Martinon, vagy a tölcsér alakú Rue
11953     5,  III  |                      a legkínzóbb tűz, amit mártírnők kiálltak.~– Hát legyen áldozat.
11954    13,  I    |                  meg inkább! És látni azt a mártírszenvedést egy angyal arcán; aki elárulóját
11955     1,  III  |                      amibe piskótát kezdett mártogatni.~– Nagyon jó! Apropó! A
11956    11,  VI   |                  volt varázsing. Ezeket nem mártogatták sarkaiknál fogva a Lethe
11957     2,  I    |                ünnepélyhez felöltött Luther Márton-féle bő ujjú ráncos köpönyeg,
11958    11,  III  |                  ott a front előtt Bereczky Mártont, aki azt nagyon természetesnek
11959     3,  I    |                     különféle porfestékekbe mártott lapos, kemény ecsetekkel
11960     5,  V    |                     hiszi ön, hogy ez az ön márványarca nem az én lelkemnek a terhe?
11961     7,  II   |                     szemöldökei alól, hideg márványarcával, és látja az égő város valamennyi
11962     6,  I    |              Csináltatok neki szép sírkövet márványból. Felíratom rá aranybetűkkel:
11963     3,  I    |                    keresztül rajta. Domború márványhomlokával, vékonyan rajzolt szivárvány
11964     4,  V    |                 egészen betölté annak a két márványoszlopnak a közét, mely a leány fekhelyéhez
11965     4,  III  |                  megmutatta Vavel grófnak a márványsima kart, ami bizonyosan egyike
11966     8,  II   |                     elfelejteni azt a hideg márványtekintetet, melynek néma varázsától
11967     5,  III  |                      Eltávoztam onnan, ahol másak mendemondáztak róla. Én
11968     3,  I    |                  azért, mert mindez a virág másé.~A leányka léptei néha oly
11969    11,  IV   |              derekát akarja keresztültörni, másfelől annak a visszavonulási útját
11970     3,  I    |                  nagy igazgyöngy cseppel, a másikból hiányzik a párja, ezt valószínűleg
11971    10,  IV   |                     halom neve „Földvár”, a másiké „Rókadomb”, a harmadiké „
11972     4,  II   |                    országa egyik darabját a másikhoz embervérrel? Hogyan égette
11973     2,  II   |                    tappogó léptekkel jár, a másikon pedig oly ruganyos, könnyed
11974    11,  IV   |                 egyforma öröme volt, hogy a másiktól megszabadult.~Utánok következett
11975    11,  IV   |               keresztül.~– Egyikünk jobbra, másikunk balra! – Ez volt a jelszó.
11976     2,  II   |                 semmi különöst. Az ördöngös masina, ha az egyiket megteheti,
11977    12,  II   |                önöknek olyan szép vérkiontó masinájuk van hozzá.~– Csitt. Hazaáruló!
11978     4,  IV   |                  haditervet készít, öldöklő masinákat fundál, s azt magyarázza,
11979     4,  I    |                örömében, hogy neki most már masinalába van. Nem is fogadta el az
11980     6,  II   |                   előrelátó tanácsát; azt a masinalábú hadastyánt fogadta a házhoz,
11981    11,  VII  |                   táncra, de nem háromhetes masírozásra voltak készítve: ez a pokolbeli
11982    12,  II   |               bíróval, egy kukkot se tudott másképpen, csak franciául. Szerencsére
11983     2,  III  |                 bíztam az egész statutiót a másodalispánra? – Csak találnék valami
11984     2,  II   |                     fogadjuk el. Adja elő a másodikat.~– Tudtam, hogy ez nem fog
11985    11,  VII  |         felfegyverezve, puskája csak minden másodiknak volt; és az igen célszerűen
11986     1,  III  |                húzott, mégis erősebb volt a másodiknál, úgyhogy Cambray úr, mikor
11987     7,  I    |                 hasztalan várva az óhajtott másodikra, maga szólítá meg a házigazdát: „
11988    12,  II   |                  hozzánőve a lóhoz, s talán másodsorban még azon is, hogy a kentaurnak
11989    10,  IV   |                      és ugatott, vagy mi. A másodszori kiáltásomra meg az volt
11990     7,  VIII |                 mulatságtól ne fosszunk meg másokat.~Marie még azt is meg akarta
11991    11,  III  |                   tudni, hogy használt-e az másoknak is.~A francia lovasság a
11992     4,  I    |                     a védencek számára; míg másrészről a gróf naponkint felhozatta
11993     7,  I    |               vetélkedésnek eleje vétessék, másrészt pedig az ellenségnél is
11994     9,  III  |                   beszéd volt. – Beszéljünk másról. – Vegye ön magához a szekrényke
11995     8,  III  |              legutolsó, mely a Traun hídján Massena egész hadereje ellen tartozott
11996    11,  VII  |                     hogy ők nem fogadnak el mástól parancsot, mint a nádortól.
11997     1,  III  |                   kell fogyasztanom, holnap másvalaki foga-e helyettem elkölteni.
11998     3,  IV   |                aludjék, amíg ő visszatér, s másvalakit be ne bocsásson az ajtón;
11999     6,  I    |                     amiről rám ismerjenek a másvilági őrtállók. Félek, rettegek.
12000    10,  III  |                ostoba szörnyeteget, aki ott mászkál keresztül a hercegi vendégek
12001     4,  IV   |                  éjjeli vendég. – Nem ettem maszlagot, hogy a becsületemet jöjjek
12002     8,  III  |             elsötétülésekor álcázott rablók másztak föl a szomszéd kastély erkélyén. – (
12003     7,  I    |                   szerint: „populeam virgam mater regina tenebat”. Hadd mutatom
12004     1,  III  |             közönséggel.~A grófnőnél éppen „matiné” volt.~A jó társaság kedvenc
12005     8,  II   |                     között az egy Vitkovics Mátkabúcsúja érdemlé meg, hogy a költészet
12006     9,  III  |             parasztnővé alakult át. Egy kis mátkához illő tréfát akar csapni:
12007     8,  II   |                nemes fölkelőknek búcsúdalát mátkájához” már a hazafelé oszladozó
12008     7,  VI   |                 alatt. Szeretne már a másik mátkájáról beszélni: a bandériumáról –
12009    10,  VI   |                megfordított nézeten volt, s mátkáját mindenféle semiramisi hírnévtől
12010    10,  VI   |                acélgyűrűt adta, az én hites mátkám. Annak a kincse volt az
12011     2,  I    |                   és Bajorországban a mixta matrimonia tiltva vannak, análfogva
12012     7,  I    |                      Nem ismerem.~– Harminc matróz közül tizenötöt meg kellett
12013     9,  III  |                 Duna közepén, amíg a testőr matrózezred meg nem érkezett, s a Duna
12014     4,  I    |                     fogadtam őt magamhoz, s mátul fogva legbelső cselédemnek
12015     5,  VI   |                    értő mester, akit Mester Mátyásnak gúnyolnak, aki asztalos,
12016     6,  II   |                     Sátán Lacit, a rablót s Mátyást, az ezermestert.) Ezen az
12017    11,  III  |                     lovasság Borsos-Győrtül Mátyusházáig és Kéttornyú-laktól Pápáig
12018    11,  IV   |                    Dömölkön házigazdájának, Mayer őrnagynak az inszurgensekről:~„
12019    11,  III  |                    a hadosztály századosa s Mayerffy, a főhadnagy; mind a kettőt
12020     2,  III  |                   Ott is minden bútor fehér mázos volt és aranyozott. A rokokó
12021     5,  I    |                 zenekara rákezdé a legszebb mazur-indulót, s úgy tartá ünnepélyes
12022     5,  I    |            kiegészítik a francia négyest, a mazurkát és a radovacskát (akkoriban
12023     2,  III  |                      az ajtók fényes, fehér mázzal festve, s minden kilincs
12024    10,  II   |                      s odafutott.~Az éjjeli mécs kanóca füstölögve lobogott
12025     3,  IV   |                    Zsuzsa asszony letette a mécsest a konyhaasztalra, s ott
12026     3,  IV   |                   markába.~Zsuzsa asszony a mécsvilágnál felismerte a szép fényes
12027     1,  I    |                     ahogy az a „madonne aux medaillons” öt emlékpénzén meg van
12028     7,  VIII |                képecskét szeretnék, ami egy medalionban elfér. Tudod, hogy minek?~–
12029     9,  I    |                     úgy reszketett a keze a medalionnal együtt, mint aki a sírból
12030     1,  I    |              esztendős még! Aztán ki tudja, meddig tarthat ez az elátkozott
12031     1,  III  |                  kezében egy drága porcelán medencét, szótlan pantomímiával élénk
12032     5,  I    |              jelennek a hadjárat színhelyén mediatio végett, s kétfelé nem választják
12033     1,  IV   |                   és hölgyeim, folytassuk a médisance-t.~*~Thémire pedig ezalatt
12034     9,  I    |                    arcom felé ne köpjek, és medúzapofákat ne fintorgassak a leggyűlöltebb
12035     5,  I    |                    csak specialitás, mint a medve.~Aki az ilyenben gyönyörködik,
12036     4,  IV   |           feladatokul; s mert insigniáikban medvebőr-palást volt a jellemző viselet,
12037     4,  IV   |              sétálni hordoznom a faluban. A medvéknek a két első lábuk fel volt
12038    13,  I    |                  monda:~– Nem áll már a két medvesüveges a kapuban! Az alispán hajdúja
12039    13,  I    |                 templom, a távol villanások meg-megemelték a földig érő kárpitot, s
12040     7,  IV   |                   tündérregét hallgatnak, s meg-megfenyegette az ujjával az alispánt,
12041     1,  II   |                kivilágított ablak függönyén meg-megjelent, s újra eltűnt.~– Hát tulajdonképpen
12042    10,  IV   |                   róka; egy konda vaddisznó meg-megkísérti áttörni az iszapfolyamon,
12043     2,  III  |                   kérek öntől. Ön jogtudós. Megadhatja.~– Tessék kérdeni.~– Mi
12044    11,  IV   |                    Arról szó sem volt, hogy megadják magukat, csak arról, hogy
12045     2,  III  |                    diplomáért.~– Az aranyat megadom önnek. S aztán ha ügyvéd
12046    11,  V    |                   hadsor előtt megdicsérte, megajándékozá. S aztán az egész nemesi
12047     4,  II   |                     fejére. Lajos gyöngéden megakadályozta.~– Hagyja ön arcát fedetlenül.
12048    11,  VII  |                    is átmehetett; hanem azt megakadályozták, hogy a franciák ágyúikkal
12049    11,  II   |                   táborral való egyesülését megakadályozza.~Ezt a visszavonulást fedezni,
12050     3,  II   |                  ijesztgetnők: míg így… Itt megakadt.~– Hogyan? Mit „míg így?” –
12051     8,  II   |                     felkötni; neki kell azt megáldani.~Gyönyörű látvány volt!
12052     5,  V    |                bánik velem, eltűröm tőle, s megáldom az órát, amelyen e házba
12053     4,  I    |            hajadonná fejlődni szemei előtt, megáldva a szűzi báj minden varázsával.
12054     1,  III  |            tönkreteszik a társadalmat.~– De megalkotjuk az államot.~– Az nem igaz!
12055    13,  I    |             küldöttei, kik a határvonalakat megállapítani segítettek. Azt is tudta
12056    12,  III  |                     mindkettőnk táborának a megállapított demarkácionális vonalak
12057    11,  VII  |                 lecsapás volt!~Egyhuzamban, megállapodás nélkül, szétverve, lekaszabolva
12058     7,  IX   |                   vagy rossznak, de egyszer megállapodik: a nőszívben a vesztes fél
12059     1,  I    |             szavakat suttogva közben.~Végre megállapodtak valamiben.~– Ez nagyon jó
12060     5,  III  |                   Barthelmynek, ő sem fogja megállhatni nevetés nélkül, én sem;
12061     9,  III  |                     már, akkor a lovagló nő megállítá az öszvérét, lehibbant a
12062     7,  VIII |        viszonozhatom. Adjon Isten jó napot! Megállítani az asszonyokat, a kislánykákat,
12063    11,  III  |                  néven venni egy hősnek, ha megállítja olyan helyen a lovát, s
12064     5,  III  |                    ő bemutatja magát önnek, megállíttatva a hintót; elmondva egyenesen,
12065    11,  III  |                  Erre a francia főtiszt is „megálljt!” parancsolt a maga lovasságának,
12066     4,  III  |              senkinek..~– Ezt igen szívesen megállom, bárónő.~– Nem akarom, hogy
12067    10,  V    |             rohamnak sikere volt. A volónok megállták a csetepatét. S De Fervlans
12068     5,  III  |                  ígéretemet, nehéz volt, de megálltam, hogy azt a rejtélyes embert
12069     5,  I    |                  kosarat kell adni, – azért megapprehendálnak, – abból pletyka lesz. Jobb
12070     5,  VI   |                    domestica cassájában úgy megáradjon a pénz, hogy annak a szélén
12071    10,  IV   |                    hogy a Hanság vizei újra megáradtak, az alul feszítő dágvány
12072     3,  III  |                 keserves pillantást vetve a megaranyozott hullámtükörre, az ő tündérálomi