bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                             grey = Comment text

13578     4,  II   |                 vele zsémbelni. – Ez is egy neme a jégbehűtésnek. A tanár,
13579     1,  III  |                  tele voltak írva nevekkel; némelyek fölé alkalmi strófák is
13580     4,  V    |               keresztül-kasul az agyamon. S némelyik úgy fáj, hogy én azt ki
13581     5,  I    |              hölgyeik szolgálatában állnak. Némelyiknek fiatal felesége is van,
13582    11,  V    |                 franciák megégetik a magyar nemeseket!~Az újonchad, melyet a dáridó
13583     9,  III  |                   nem akar bevenni a magyar nemesnek a nyaka.~Emiatt Vavel Lajosnak
13584     7,  I    |               lustratión?~– Az alsóbb rendű nemességből elég számosan, hanem a főnemesség
13585     8,  I    |                   fegyverfogásra kötelezett nemessége.~– Mennyire mehet az?~–
13586    11,  IV   |                     éhen elveszni a felkelő nemességet! Amint a hősregék költőjétől
13587     7,  I    |               egyenruhába öltöztesse a maga nemességét. Akkor azok maguknak tiszteket
13588     8,  I    |                  nadrágot ajánlani a magyar nemességnek! Hisz ez caraffai fenyegetés.
13589     8,  I    |                    a főurainkat és birtokos nemességünket is. Akiket a törvény tíz
13590     8,  II   |                   ja harsogott vissza rá; a németek lelkesültek a „Sie sollen
13591    11,  IV   |               leszáll a lováról, felveszi a németet, felülteti a saját lovára,
13592     9,  I    |                    van mérve a kérlelhetlen nemezistől, mely semmi adósságot kifizetetlen
13593     5,  V    |                   egyet mondok el belőle. – Nemhiába kérdeztem öntől egyszer
13594     2,  I    |          tréfálkozik vele az alispán–, mint nemrégiben Csokonai; akinek a parókián
13595    10,  VI   |                 fojtogatni vagy láthatatlan nemtő segélyét kérni, hogy emelje
13596     2,  II   |                olvasni való műveket. Minden nemzetbeli klasszikusai megvannak.
13597     7,  II   |                     válasszon magának saját nemzetéből királyt.~Vavel Lajos egész
13598    11,  VII  |                 rejtek. S ha a világ minden nemzetei itt adnának egymásnak harci
13599     7,  II   |                   jogát. Én is imádom az én nemzetemet. Jobban senki. Én is leborulok
13600     7,  II   |             emlékezetes fölhívását a magyar nemzethez, melyben felhívja azt, hogy
13601     6,  II   |                    csak egy igen kicsiny, a nemzettömegből kiemelkedő társcsoport eszmejárása
13602     7,  II   |               volna-e egyebet várni ettől a nemzettől, melynek még a saját nyelve
13603     9,  III  |          mozgalomnak, ami magában a francia népben megindult, se híre, se hamva.
13604    13,  I    |                 akkordokban az inszurrekció népdala.~Lajos és Katalin odasiettek.~
13605     6,  II   |                senki se sír, ha elviszik. A népdalok teli vannak a verbunkos
13606     5,  II   |                   rákezdte dudálni a furcsa népdalt, mely akkoriban új lehetett:~
13607    11,  IV   |                    a saját paripáján a maga népéhez. Ezt se tenné más meg; csak
13608     6,  I    |                  Vavel Lajos. – Hát az, aki népeket tapos el! És nem siratja
13609     5,  VI   |                    is megtudva, hogy a föld népének nyomoruságán segíteni egyedül
13610     9,  III  |                mondják, hogy menjen a saját népét ölni, megy. Ha azt mondják
13611    11,  VII  |                    csak hazát ismert és nem népfajt.~A mocsári ereken, a levezető
13612     6,  II   |              hazaszeretet. Minő jelenetei a népháborúnak! Az ellenség közeledtére
13613     3,  III  |                 kastélyt jó volt rárakni.~A néphagyomány azt is állítja, hogy sok
13614    12,  II   |              halmozta el Vavel grófot.~– Ez népjogsértés! Ez brigantaggio! Elfogni
13615    13,  I    |                vetett a városra, az élelmes népkedély megragadja a kínálkozó alkalmat,
13616    11,  VII  |                   aztán a lelkészeknek és a népnek szívére kötötték, hogy a
13617     6,  II   |                 akinek adatai után a magyar népnél békeszeretőbb, nyugodalmasabb
13618     2,  II   |                    soha se ő, se cselédei a néppel nem érintkeznek?~– Igen
13619    12,  II   |                    szokott menekülni a falu népsége, s védte magát a száguldozó
13620    10,  III  |                   köntösül (ez akkor nagyon népszerű volt a franciáknál: az orosz
13621     4,  II   |                   érdekes eszmekört talál a népszokások leírásában, a régészet fölfedezéseiben,
13622     9,  III  |                   összecsomaszolva, s egész néptömege (nem sereg többé) fogva
13623     7,  II   |               nyugtatványt? Hát ön, a hazai néptörténet nagy Plutarchja, ne ismerné
13624     8,  III  |               legitim dinasztia egyesülne a népválasztotta uralkodóházzal. S a leány,
13625     4,  IV   |                     férfi, e tájon nem dívó népviseletben.~Ez az ember egészen elfogta
13626     7,  VIII |                   az ő aranyhabok közt úszó nereidaalakját. A másik igazságot választotta.
13627     1,  III  |                  egy másik lánykát, azzal a nesszel, hogy annak eszébe jutott
13628    10,  III  |             csapatjának, hogy rögtön minden nesz nélkül üljenek nyeregbe,
13629     8,  III  |                    neki ezt az acélgyűrűt, (nesze, húzd fel a bal hüvelykedre)
13630     3,  III  |              hallgatta az éjszaka rejtélyes neszeit, síró, búgó, zengő hangokat,
13631     2,  III  |              szobájában egyedül járogatva a nesztelen posztócipőkben, egyszer
13632     1,  III  |                    a foglyának –, hogyha ön netalán abban a gondolatban járna,
13633    11,  IV   |                 bécsi aulikus körökben „der neue Rákóczi”-nak.~Az ő ajánlata
13634     8,  III  |                   fogja ruházni. – Az ilyen névátruházás könnyen megy Ausztriában.
13635     4,  II   |                   nefelejcs.~Milyen különös neveik vannak a virágoknak.~Lajos
13636     2,  II   |                tudományos férfiak szerették neveiket latinizálni.~Annál készebb
13637     2,  I    |                   kínozzuk a kimondhatatlan neveinkkel, legyünk per tu, s híjuk
13638     7,  IV   |             bizonyára mind olyan válogatott nevek, amikkel a rossz embereket
13639     8,  II   |               idegenre nézve, aki nem közte nevekedett, hogy azt elébb ki kellett
13640     1,  III  |                    A falak tele voltak írva nevekkel; némelyek fölé alkalmi strófák
13641     5,  II   |                     ön, nagy bohó! Az egész nevelési rendszeremet elrontotta.
13642     1,  III  |                    akik őt ily szörnyeteggé nevelik. – S azzal visszacsúsztatá
13643     5,  I    |             hallalira: e büszke mulatságban nevelkedett fel. A tánczene is ott kísért
13644    10,  VI   |             magamhoz vettem. A Lackó gyerek nevelőanyja.~Erre a szóra a sebesült
13645    10,  IV   |                   is bele fog égni.~Hanem a nevelőatyjának a tervét egészen dugába
13646     4,  IV   |                 feleletekhez, amiket pedáns nevelők mondanak növendékeiknek,
13647     1,  III  |                Milyen jó, hogy nem hallom a nevelőnőt zsémbelni. Ugye ön nem szokott
13648    11,  IV   |                    gazdája után. Azt ő maga nevelte fel; nem is adta volna tíz
13649     3,  IV   |                     aztán a kapuvári várban neveltek: a kortársak leírása szerint
13650     7,  II   |                  hová kérem, hogy menjen el nevemben? Nincs messze a hely. –
13651    11,  V    |                Bendegúz fiának-nek-nak~Csak nevének hallására-re-ra!~Kibújt
13652     6,  I    |                lehetetlen.~– Az Isten szent nevére kérem!~– Lehetetlent kérsz!~–
13653     1,  IV   |               üvegházakban ápolták, s olasz nevéről tartuffolinak hítták. Mai
13654     4,  III  |                  Manteaux utcai tréfára, és nevess ezen a mostanin.~Henry előhozta
13655     4,  V    |                    fal felé fordulva, ki ne nevesse magát egy kicsit.~– Ez is
13656     5,  III  |                hölgy nevetett.~– Hahaha! Én nevetek azon! Nekem ez egy „jux”,
13657     5,  III  |                    hát ki.~– Hiszen nem önt nevetem, hanem a magam bolond ötletét.
13658     4,  II   |                csőbe, dévaj, pajkos, dacoló nevetéssel.~És aztán lassanként elmúlt,
13659     7,  I    |                   az önkényt jövő kolerikus nevetést.~– Tehát alispán úr azt
13660     5,  I    |                  gyönyörködni, amint azok a nevetéstől megrengenek. És ezt mind
13661     3,  IV   |                megszólhatná az embereket, s nevethetne a bolondokon, akiket szépsége
13662    12,  II   |                  lehetetlen volt nagyot nem nevetnie ezen a patetikus fenyegetésen.~–
13663     2,  II   |      asztaltársaságot.~– De pedig nem olyan nevetnivaló ez, amit az inzsellér mond –
13664     5,  III  |               Hahaha! Magam is ott leszek a nevetők között. Az a kevés ember
13665    11,  IV   |                     a győri ütközet gúny és nevetség tárgya a mai napig.~Az Alvinczy-ezred
13666     4,  II   |                     járjon felállva. Milyen nevetséges alak szegény most, így piros
13667     1,  III  |                      Az öregurat még meg is nevettette a kis bohó portéka.~– Hát
13668    11,  VII  |                   akkor még várszámba ment. Nevezetesebb védelmi pontnak tartották
13669     3,  I    |                   olvasmányairól. Ha valami nevezeteset álmodott a leány, azt is
13670     4,  I    |               családok lakják. E tájon lett nevezetessé Magyarország Trianonja,
13671     3,  IV   |                    aki”) máig is a Fertő tó nevezetességei közé tartozik: egy ember,
13672    12,  II   |        tábornoknénak:~– Akarja ön a helység nevezetességeit megtekinteni, Madame? Van
13673     7,  IV   |                   mindig bárónőnek, grófnak nevezitek egymást. Ez rosszaság! Szépen
13674    10,  IV   |                 szégyenli magát országútnak neveztetni. Bele volt veszve egy széles,
13675     5,  I    |                    volt.~Lajos ezt olvasá a névjegyről:~„Barthelmy Léon, vicomte,
13676     1,  IV   |                vannak. Ősei birtokának csak névleg tulajdonosa már. Egész vagyona
13677    13,  I    |                   Zsófiának, el is jöttek a névrokonok messze földről azért az
13678     5,  I    |                   hallott vagy olvasott ő e névről valaha valamit? De csak
13679     8,  I    |                   el! S megérdemlik, hogy a nevüket betakaró fátyolt letépjük
13680     5,  VI   |                botanikusok igazi tudományos névvel „hydrangeának nem keresztelték.~
13681    12,  II   |               leeresztett hintóablakokon át nézegetni a tájat, a tarka rónát,
13682     3,  I    |                    papirost a patronjaival, nézegette a képeket az Orbis pictusban,
13683     4,  III  |                okozta szünet alatt szét nem nézek a vidék felett is, akkor
13684     4,  IV   |              szomszédnőt nem nézi ön?~– Nem nézem.~– Miért nem nézi ön?~–
13685     4,  V    |                   nevetett.~– Megnyugszom a nézeteiben, Mátyás mester – monda a
13686    10,  VI   |                  pedig éppen a megfordított nézeten volt, s mátkáját mindenféle
13687     4,  I    |                  adta fel a saját elfoglalt nézetpontjait. Teoretikus és empirikus
13688     5,  II   |              megörökítse?~– Rettenetes! Nem nézhetek rá! – sápított a szép bárónő. –
13689     7,  VII  |                sorban ülni naphosszant, nem nézhetem annak az öt tűnek a mozgását
13690    12,  II   |                pedig szénre, vagy pedig azt nézik, hogy lesz-e az idén elég
13691     1,  IV   |                  mosollyal, hogy a távolról néző azt hitte volna, hogy most
13692     5,  I    |                   bűvképeivel ragadják el a nézőket.~Még egy más különös érdemük
13693    10,  III  |                   lehet számítanunk, hogy a Nezsiderből alkonyat tájon elindult
13694     2,  I    |                    Eleget utaztam Soprontól Nezsiderig olyankor, mikor a sár hirtelen
13695    10,  III  |                     Párizsnak útbaejthetted Nezsidert.~– Oka van annak. A császár
13696     4,  II   |                   vízben üldözött, óriásnak néztem. Most leül elébe a fűbe,
13697     1,  I    |            Ellenkezőleg. Ő vetkőztetett le. Nézzék csak. Nincs rajtam egyéb,
13698    13,  I    |               lángban égett most az arca.~– Nézzétek, máris mennyire jobban vagyok!
13699     8,  II   |               lelkesültek a „Sie sollen ihn nicht haben, de freien deutschen
13700     6,  II   |                     mintha a hétéves háború Niebelungenharcát mesemondási nagy idő választaná
13701     3,  II   |                   Galenusainak mondatához: „nihil de arbore” (semmi fán termettet!)
13702     4,  II   |                     szivárványszínek olympi nimbuszától.~Mikor elvette szemét a
13703     3,  IV   |                   tó szélén nyíltak a kövér nimfeák tulipánjai. Lajos megszánta
13704    10,  II   |                bosszantani.~– Nézz széjjel, nincsen-e a földszinten valahol egy
13705     8,  II   |                     Panni Miska szemébe nem níz.~Leányvári víz is elapadt,~
13706     8,  II   |                   hogy mégis egymás szemébe nízzenek.~Marie naponként hallotta
13707     6,  II   |              védszentjét, őnála ez egyetlen nőalakra volt halmozva: aki tűr,
13708     7,  IV   |                    amilyen csodatételre egy nőarc bűvtükre képes.~Messziről
13709     7,  I    |                     poharat. Vivant!~A gróf nobel ember volt: ahogy Sátán
13710     8,  III  |                   tökéletesen bízni ebben a nőben. Ma tudósítottam futár által,
13711    10,  III  |                  kétséges jellemű, de vitéz nobilival bírálgatá a Fertő-vidéki
13712     2,  I    |                     ah, Euer Majestät haben noch immer sehr schönes Leder”.~–
13713     5,  III  |              költöttek, legeslegszelídebb a nőcsábításról szóló legenda.~– Ah! Ez
13714     4,  III  |          mellékkamrába, ott fog találni egy nőcselédet, akit szintén megkötöztek,
13715     4,  III  |                  elájulva talál.~– Csak egy nőcselédre volna szükségem, aki a karját
13716    12,  I    |                   meg furfangos hírmondója.~Noé a bárkában nem várta nagyobb
13717     1,  I    |                     van elhelyezve: a kamat növelni fogja a tőkét. – Értesítve
13718     4,  IV   |                     pedáns nevelők mondanak növendékeiknek, akikről azt hiszik, hogy
13719     5,  VI   |                     S azzal az összetördelt növény ágait kihajította a hóra.~
13720     5,  VI   |                     nem akart helyet adni a növényei sorában, míg a botanikusok
13721     5,  VI   |              Azalatt maga ápolta az üvegház növényeit. Itt hát télen is virágok
13722     5,  VI   |                 kedvét találta az egzotikus növényekben, miknek neveit, hazáját,
13723    10,  IV   |                     a felülkerült fojtogató növényhad. A vizenyősebb róna zsombikokkal
13724    10,  V    |                 valami állati élet átalakul növényi életté, s esztendő múlva
13725     3,  III  |                     alak, emberre, állatra, növényre, mint amilyen rokonszenves
13726    10,  VI   |                     mindenütt; de minő víz? Növényrohadéktól zöldülő, ázalagoktól nyüzsgő,
13727     5,  VI   |               valaha: minden külföldi ritka növényt ismert. Tudta, melyiknek
13728    10,  IV   |                   tömegekké felnőtt sásnemű növényzet, felmagasló kalászokkal,
13729     2,  I    |                    mondja ki már egyszer! – nógatá a doktor.~– Azt mondom én,
13730     5,  I    |                 tréfás adomázó megpirítja a nőhallgatót; ebéd után valamennyien
13731    10,  VI   |                    artézi kútfúrás!~Katalin nőies gyönyörrel tartotta alá
13732     4,  II   |                 tévedni szoktak: az egyik a nőiség minden dicső jogáról lemond,
13733     9,  I    |                    már volt.~Az ellen pedig nőiségének minden érzete föllázadt,
13734     2,  II   |                   nem férfi írás, világosan nőkéz vonásai. Azok sem maradnak
13735     4,  I    |               indokban egészen megnyugodni. Nőknél ritkaság az, hogy „egy”
13736     5,  III  |                     bejutni, ahova még soha nőlátogató be nem lépett? És aztán
13737     8,  III  |                   én azt hiszem, hogy az én nőm… (Azt mondanom sem kell,
13738    10,  III  |              nekiindul a másik felének, s a nőnemű Európa ellen tervez hadjáratot.
13739     7,  VI   |                állta, s visszatartóztatá.~– Nono, csak maradj! Majd hogy
13740     2,  III  |                 elzárni a pipáját! A primae nonus flagrans megsértése! Nekem
13741     8,  III  |                 hogy magam, mint ez ideális nőrablás negatív hőse, e jogcím alatt
13742     5,  III  |                     De azt tudom, hogy ön e nőre nézve minden. Ne higgye
13743     7,  VIII |                   szelídek voltak, hogy egy nőstény dám megállt az ünőjét szoptatni
13744     5,  I    |          magyarázata az, hogy a katonatiszt nősüléséhez kaució kívántatott, s az
13745     5,  III  |                      bárónő, az az egyetlen nőszemély, aki a háznál rendelkezésemre
13746     5,  III  |                mennyi örök szentség van egy nőszív világában, amit felfedezni
13747     8,  III  |          szeretett-e belé a lovagba; mert a nőszívek fogékonyak.”~„Kieszközöltem,
13748     7,  VIII |                  sárban jár!” Milyen furcsa nóta. A végén azt dalolja a leány: „
13749     3,  I    |                lieber Augustin!” klasszikus nótáját.~Mikor vége van a reggelizésnek,
13750     3,  I    |                   siet, s különb-különbféle nótákat kintornáz le a magától zenéző
13751     4,  II   |          jégbehűtésnek. A tanár, aki fiatal nőtanítványára zsémbel, ezzel legjobban
13752     8,  II   |                    s aztán előjöttek erre a nótára azok a nyalka legények,
13753     9,  I    |              meglephesse valami nagyon szép nótával.~Katalin azalatt lement
13754     5,  III  |                 rossz szívű tudnék lenni, e nőtől, akit nem is ismerek, elrabolni
13755    12,  II   |                   Vavel gróf. – Beillenék a Notre Dame-ba oltárképnek! Méltó
13756     9,  III  |                  másikba a négycsövű „buona notte”-t.~Hatalmas velencei pisztoly
13757     7,  I    |                  Ugyan kemény időnk van már novemberben.~– Egészséges idő egészséges
13758     8,  II   |                      ő” betűt „eő”-vel, az „Ns” betűnek pedig soha nem
13759     6,  II   |                    cirkuszok karcerébe zárt núbiai fenevad, tombolt egyedül,
13760     1,  I    |                   egyetlen szeretett mama!” nyafogásokat. A két férfi minden módon
13761     7,  VI   |                   el is kell tagadnom, hogy nyájából kiváltam.~– De hogy lesz
13762     5,  V    |                 Ezentúl igyekezett Lajoshoz nyájas, előzékeny lenni; de meglátszott
13763     1,  III  |                    Erre a szóra csupa finom nyájasság lett de Fervlans, fejét
13764     4,  III  |               tapadó éji köntös, mely egész nyakáig fölér, s ott van halványsárga
13765    10,  V    |                      Ő magát Vavelt hozta a nyakamra. – No hát majd ennek is
13766     7,  VII  |            kezdődött, alig hagyott helyet a nyakának. Kártya volt a kezében,
13767     2,  I    |               mellett, s mint előrenyújtott nyakáról látni lehetett, mérnök volt.
13768     6,  I    |                      fekete fátyolból gyász nyakfodrokat varrt Phryxusnak, Hellének;
13769    10,  VI   |                 Azután fogta patyolatgyolcs nyakkendőjét, s bekötözgeté vele a tátongó
13770    10,  III  |                      A szegény emberek az ő nyakörveikbe dugták a folyamodásaikat,
13771     5,  II   |                 volna, ha egy sajtár vízzel nyakon nem öntik. De nem engedte
13772     4,  III  |                    felriasztott tolvajoknak nyakra-főre igyekezett a teremből az
13773     1,  III  |                   melltűk, s a széles fehér nyakravaló oly magasra feltekergetve,
13774     2,  I    |                     s inkább belekötötték a nyakravalóba, hogy legyen, de látható
13775     1,  II   |                  csavarta azt a terjedelmes nyakravalót, elborítva vele az annyira
13776     4,  IV   |                 első lábuk fel volt kötve a nyakukba, úgyhogy kénytelenek voltak
13777     7,  I    |                   Szó sem volt hüllőkről és nyáladék kagylókról: becsületes,
13778     1,  IV   |                   hogy az Joséphine kedvenc nyalánksága; a császárné télikertjében
13779     2,  II   |                     öltönydarabok, könyvek, nyalánkságok. Azokat ő maga osztogatja
13780     8,  II   |                  szavavehetetlent, a falusi nyalkát, a tréfacsinálót, a kötekedőt,
13781     4,  III  |                 Arzachel körhegy láncolatát nyalogatta; Lajos azonban kivette a
13782    11,  III  |        tizenötezernyi gyalogságát, amint az Nyárádtól Borsos-Győrig felvonult.~
13783     7,  IV   |                     pázsit; a nagy terepély nyárfák éppen tele voltak piros
13784     5,  III  |                kapná sarkantyúba a lovát, s nyargalna hazáig, „ventre à terre!”
13785    10,  IV   |                  seregei a menekvő vadaknak nyargalnak a lovakkal egy úton, szarvas,
13786    10,  V    |                   vágta az öszvért, hogy az nyargalt vele eszeveszetten. Nem
13787    11,  VII  |                     mezőkön bogározó gulyák nyargaltak végig, feltartott farkkal.
13788     2,  I    |                hangzik elő, s nemsokára jön nyargalva egy kengyelfutó, három strucctollas
13789     2,  I    |                ökörsütéshez: a nagy kerekes nyársra már fel van húzva a kövér
13790     8,  II   |                     magát az „estye Polszka nye zginyela” keserű buzdításaival,
13791     7,  VII  |              beleülök, az is megnyikkan, és nyekereg, és nem győz rám panaszkodni.
13792     5,  II   |                    ostorával. A duda nagyot nyekkenve sikoltott fel.~A furcsa
13793     4,  V    |              remekét a leány hálószobájában nyélbe sütni.~Az a remekmű egy
13794    13,  I    |             visszaszerezze a veszett fejsze nyelét. A belső városban már oly
13795     6,  I    |                    van a kengyelben. Csak a nyelvem jár még; de az is nagyon
13796     2,  III  |                    Azt hittem, hogy a latin nyelvhez kell folyamodnom nagyságoddal
13797     5,  I    |             agarairól beszél; a tudós ember nyelvtani vitákat kezd; a fennkölt
13798     3,  I    |              pictusban, melynek mind a négy nyelvű szövegét értette már, s
13799     2,  III  |                 forspontosának, hogy a diák nyelvvel az egész világon keresztül
13800     7,  II   |                   volt, úgy meg volt töltve nyereggel, lószerszámmal, kardokkal
13801    10,  V    |                lovag egyszerre szakadt bele nyeregkápáig a dágványba, s feledve a
13802     9,  III  |                   bejárni a városba; elöl a nyeregkápán a kettős általvető kas.
13803     9,  III  |                 nyeregből, s aztán az egyik nyeregkasból hevenyén kihányva mindent
13804     3,  IV   |             sallárium, a harmadik az a nagy nyereség, hogy most már egyenesen
13805    12,  III  |                csapni a kártyát. Vavel volt nyereségben, nem volt baj, ha a felrakott
13806    11,  III  |         restorációhoz képest?” A legnagyobb nyeresége az volt belőle, hogy a hideglelése
13807    12,  II   |                    leszállt a lóról, hogy a nyergéből leemelt fiatal tiszttel
13808     5,  III  |                  mennie az istállóba, lovát nyergeltetni, s aztán felkötni a kardot.
13809     6,  II   |                     hollandi bankárja által nyerhetett csak értesülést azokról,
13810     9,  I    |                    mielőtt átadnám azt, nem nyerhetnék egy serpenyő parázst és
13811     1,  III  |                  vannak, elég nagy egérutat nyerhettek-e tizenkét óra alatt a nyomukba
13812     3,  I    |                  benne, hogy a rézpénz hogy nyeri el az aranyat.~Délben a
13813    10,  VI   |                     tűzfényével, félelmesen nyerít végig a pusztaságban…~Egy
13814    11,  IV   |                     a fülét. A jó hóka lova nyerített gazdája után. Azt ő maga
13815    10,  V    |                     lövi meg; a lovak vészt nyerítettek, amint lábaik alatt beszakadt
13816     2,  II   |                  veszítsen, s a vendég urak nyerjenek. Nyertek is mindnyájan,
13817     8,  III  |            kigúnyolta!~Pedig vissza kellett nyernie nyugalmát. A levelet még
13818     7,  VIII |              számára.~Teljes elragadtatását nyerték meg aztán a pávák, kivált
13819     5,  III  |                    amit saját szemeim által nyertem. S anélkül innen el nem
13820     1,  III  |                tudjon tölteni egymagával: a nyertes eladta Perigault bankárnak;
13821    12,  I    |           vesztettük el: csakhogy éppen nem nyertük meg. Azért nincs ám semmi
13822    10,  IV   |                   bozótban csak a vadmacska nyervákolása s a bölömbika búgása vált
13823     2,  I    |                  takarja a főt egy hatalmas nyestkalpag, kifityegő piros bársony
13824    13,  I    |                     üresen találja fészkét. Nyihog és üvölt.~Majd meg visszamegy
13825     1,  I    |                    óvni akarná, hogy meg ne nyikkanjon.~A két férfi eltávozta után
13826     1,  II   |               bevitték a házba, hogy meg se nyikkant.~A markos hölgy pedig kiemelte
13827     1,  I    |                     elárulják, egy-egy halk nyikorgással reccsenve meg a ránehezülő
13828     9,  I    |               ostorozás után.~S csak arra a nyilalló fájdalomra tért ismét magához,
13829     4,  V    |                   elé, azon csak egy akkora nyílás van, hogy a puskája kifér
13830     7,  VIII |                     hosszú jegenyefa sétány nyílásán át a Fertő tükre látszik
13831     2,  II   |               okoskodást szerteszét kuszáló nyilatkozat kiadására vállalkozzék:~–
13832     7,  VI   |              fölötted angyalok… Imáid előtt nyíljon meg az ég… Légy álmaidban
13833     1,  IV   |                    a hajából kihúzott arany nyíllal lyukakat szurkálva a kerevet
13834     4,  II   |                 aztán az első tavaszvirágok nyílni kezdtek: a jó régimódi kedves
13835     5,  VI   |                     dicsőségének csillagait nyílták annak bimbói.~A férfi csak
13836     2,  I    |                   egy általános megjegyzés, nyíltan és elhallgatottan.~– Ez
13837     2,  II   |                  mind a két szárnya fel van nyílva, s azon félig kihajolva
13838    11,  VI   |                sáncai közt hullottak le.~Ez nyilván csak bekocogtatásnak járta,
13839    11,  V    |             elbámult, s benső megelégedését nyilvánítá.”~Ezek meg a kitörült sorok:~„
13840     4,  I    |                    akik nem tudtak kérni. A nyilvános kéregetőt elkergette haragosan.~
13841    11,  III  |                      a bajtársi ragaszkodás nyilvánulása.~Ha fel volt már adva a
13842    10,  IV   |                     tüzet rakni. Az éjszaka nyirkos és hideg e vidéken. Attól,
13843     4,  V    |                  hagyva, de bajusza le volt nyírva, szintúgy a haja is egész
13844     9,  I    |                 megoltalmazott angyal által nyissak új temetőket Magyarország
13845     9,  III  |                  Nekem a teher nehéz.~– Nem nyithatom azt fel: nincs nálam a kulcsa.~–
13846     1,  III  |          oltalmazóját. A vasrácsajtó titkos nyitját is jól ismeré már a kisleány.
13847     5,  III  |                titkot lát. Ha egy ajtót nem nyitnak ki előtte, amelyen be akart
13848     5,  VI   |                    Az én szép casuariáim! – nyögé méltatlankodva.~Marie megfeddte
13849    10,  VI   |                 vadrózsabokorhoz, ahonnan a nyögés hangját hallá.~A sebesült
13850     6,  I    |                     hogy aminek terhe alatt nyögsz: az nem bűnöd, hanem erényed.
13851    10,  VI   |                    rózsabokor aljából lázas nyöszörgés hangja kelt elé. A megszólító
13852     3,  III  |                   ha állat! A leány valamit nyöszörgött, mintha ellentmondana.~–
13853    10,  II   |                gyerkőc elkezdett fogvacogva nyöszörögni:~– Én úgy félek.~– Mitől
13854      |                                             NYOLCADIK RÉSZ ~A magyar inszurrekció~
13855     3,  II   |                   és a társaságának. Mind a nyolcan hideg tejet ittak, apró
13856     6,  II   |              toborzás útján. Kiválasztották nyolcával a huszárok közül a legnyalkábbakat,
13857    11,  V    |                böösi rónán az egész dandár: nyolcezer lovas férfi.~József nádor
13858    11,  IV   |          tizenegyezer-száz emberre, aközött nyolcezernyolcszáz lovas.~Az inszurgensek egy
13859    11,  IV   |             tarisznyájuk pedig már kiürült.~Nyolcvanezer darab kenyeret süttetett
13860     2,  I    |         panaszkodott neki a kiállt betegség nyomairól, azzal vigasztalta meg,
13861     6,  I    |                     nem siratja meg lábának nyomait, amik után ezernyi halott
13862     6,  II   |                jutott fiatal tudósa levelei nyomán, hogy ez az ország az ő
13863     1,  I    |                    van, ott minden titoknak nyomára jönnek. Ha pedig olyan helyre
13864     6,  II   |                     nemzeti féltékenység, a nyomás érzete kirítt minden sorából.
13865     9,  I    |                     keresztül csak mint egy nyomasztó sejtelmet, mint egy bántó
13866     6,  II   |                    jelölve meg minden lépte nyomát, a titánalak, aki lábzsámolyul
13867     4,  III  |                kulcsai.~S minden állításnak nyomatékául egyet ütött Vavel vasas
13868    12,  II   |                     hátha Napóleon parancsa nyomatékosabb lesz előtte?~– No, már azt
13869     3,  IV   |                 utca ajtaján; mégpedig igen nyomatékosan.~– Mondtam ugye, hogy most
13870     3,  IV   |                     úrhölgy, hogy kérésének nyomatékot adandó, leleplezi az arcát?~
13871    12,  III  |                   hatalom között. Itt van a nyomatott proklamáció.~Vavel összevonta
13872     6,  I    |                     titkokat, amik lelkedet nyomják? Elmondanád: „én csaló voltam;
13873     3,  IV   |              gazdasszonynak egy csomó pénzt nyomjon a markába.~Zsuzsa asszony
13874     3,  IV   |                     sáros lábaik ugyan szép nyomokat hagytak volna a szőnyegen.~
13875     9,  I    |                 találta e szegény parasztok nyomorának megszüntetésében a nagyvilág
13876    10,  II   |                     azok? A sánta koldus, a nyomorékok, akik a kenyerünket ették,
13877    12,  II   |                   építgették a náluknál még nyomorultabbakat: az ellenséget.~– Ugye szép
13878     2,  II   |                   fiúkat, hogy ne bántsák a nyomorultat többet.~A bárónő könnyezett
13879     4,  III  |                     fogtam, azt nem engedem nyomorultul elveszni.~Vavel gróf e szónál
13880     5,  VI   |               megtudva, hogy a föld népének nyomoruságán segíteni egyedül ez úton
13881     1,  I    |                    a nevét, eddigelé ki nem nyomozható okokból, a mai világban
13882     4,  IV   |                  nyugodott meg, amíg ki nem nyomozta annak a furcsa szónak az
13883     4,  IV   |                   engedte, hogy az eltűntet nyomozzák: kinyilatkoztatá, hogy a
13884     8,  III  |                     mikor a pénzt a markába nyomták, amit nagyon kellett kínálgatni.
13885     8,  II   |                lantot, de mire a költeménye nyomtatás alól kikerült, már régen
13886     8,  II   |                     az inszurgensek számára nyomtatásban kiadott és szétosztott históriai
13887     4,  II   |                    számomra, hogy elámíts a nyomtatott könyveddel együtt. Most
13888     1,  IV   |                svájci határon, s ott azután nyomukat veszítettük. Az egészet
13889    13,  I    |             megásott gödörig a part mentén, nyomukban két síró asszony. Távolról
13890    12,  I    |               utazás, harcolás, előre-hátra nyomulás, bosszúság, veszedelem,
13891     8,  III  |                     az embernek a vőlegényi nyoszolyájába, akiben egész gyűlölete
13892    10,  VI   |       Növényrohadéktól zöldülő, ázalagoktól nyüzsgő, undorbűzű pocsétanyirok.
13893    12,  I    |                     őt ily gyöngének látta. Nyugalmat erőtetett.~– S hogy tudott
13894     7,  VII  |                    szolgálja: ott csendben, nyugalomban fog élni. Ugye, eljön velünk?~–
13895     1,  II   |                     magát helyzetéhez méltó nyugalommal és hidegvérrel. Hogy jól
13896     5,  V    |               azután. Ha meghalt helyettem, nyugasztalja meg Isten; s ha élve maradt,
13897     3,  III  |                 augusztusi verőfénybe hideg nyugati szél kavarodott, az elébb
13898     7,  VI   |                    Lizett pedig megérdemelt nyugdíjba lép nálam. – Azután jönnek
13899     4,  III  |                   Azt hirtelen felszabadítá nyűgeitől, hanem azért a nő nem mozdult
13900    11,  VII  |                    hasztalan marasztalván a nyughatatlan embereket, végtére is kénytelen
13901     6,  I    |                    Esküszöm neked ön lelkem nyugodalmára, hogy aminek terhe alatt
13902     6,  II   |                magyar népnél békeszeretőbb, nyugodalmasabb faj nem létezik a világon.
13903     6,  I    |                   orgonafa tövébe. Ott hadd nyugodjék csendesen. Csináltatok neki
13904     8,  I    |               viselet.~– Hát hiszen bele is nyugodtak a vármegyék. Hanem ekkor
13905     1,  I    |                     engedte jólesni. Később nyűgösködött, hogy mért nem adják mind
13906     6,  I    |             Felíratom rá aranybetűkkel: itt nyugszik az én Dávidom, s azután
13907     4,  I    |                   hogy őt ezen nő közelléte nyugtalanítja. – Ki ő?~Külső összeköttetései
13908     1,  III  |                kerülő üldözők elől? A másik nyugtalanító gondolatja meg odaragadta
13909    10,  IV   |                      De Fervlans hadsegédét nyugtalanította ennek a két embernek az
13910     5,  I    |                   megtisztelt minden rovást nyugtatványozott egy keserves felkiáltással:
13911    11,  I    |                    feleségéhez eleven képét nyújták annak a kornak, melyben
13912     7,  II   |                 vannak borulva, a házak nem nyújtanak menedéket: az előretolt
13913    11,  VII  |                aggattak a bohó asszonyok, s nyújtogatták a hadsorokon keresztül a
13914    10,  II   |                  pestist.~Egy hosszú üveget nyújtott ki az ablakon Marie-nak.~–
13915     6,  I    |              mindjárt egészen jól leszek.~– Nyújtsd ide a kezedet.~– Nincsen
13916     5,  III  |                     feltéve.~– Meg.~– Akkor nyújtsunk egymásnak kezet. – Semmi
13917     7,  VII  |                oeillet és ancolie; papagáj, nyúl, szegfű, harangvirág.~Mikor
13918     7,  I    |               amikkel a compossessor urak a nyulakat ijesztgetik a tarlón, a
13919     5,  IV   |                    de olyan gyorsan, hogy a nyulat elfoghattam volna. A fátyolos
13920     1,  III  |                   megköszönöm, uram; de nem nyúlhatok utána. Nincs tudomásom az
13921     8,  III  |                  vadász, aki utánaszaladt a nyúlnak, mikor puska volt a kezében? –
13922     5,  III  |                 Léon a hölgy fátyolához fog nyúlni…~– Akkor meghal!~Csakugyan
13923     4,  V    |               mindent, ünnepélyes bámulatra nyúló ábrázattal mondá:~– Igenis;
13924    10,  IV   |                darab ideig vergődött a sűrű nyúlós sár közepén, míg egyszer
13925     4,  IV   |                   van még ilyen felhasított nyúlszája? Ki visel még ilyen lángjegyet
13926     1,  II   |                     lett.~Az asszonyság már nyusztprémes bársony wicklerbe vala öltözve,
13927    11,  IV   |                    nyerte el a vállrózsáit. Őalóla kétszer lőtték le a lovat
13928     5,  V    |                 abban a hitben maradt, hogy őbelé egy elátkozott hercegasszony
13929     8,  I    |                     Hofkriegspraesidium, az Obercommando és az Artillerie-Direction.
13930    11,  IV(1)|               verfasst von den General-Adj. Oberst Gf, v. Beckers. Erste und
13931    11,  IV(1)|                      H. Reichs-Palatins und obersten Landeskapitäns K. K. Hoheit.
13932     7,  I    |                    ezt a regulát ezúttal is obszerválta, s maga is két poharat vevén
13933     4,  II   |                hátravetve arcáról. Lajos az obszervatórium ablakából nézte őt azalatt
13934     5,  I    |               leghelyesebb módját Vavel. Az obszervatóriumából kileste, mikor megy el a
13935     4,  I    |              Névtelen Vár hajdani őstornyát obszervatóriumnak rendezé be. Itt volt felállítva
13936     7,  IV   |               minden lőfegyveremet, amíg én obszervatóriumomban voltam, s úgy várt rám itt
13937     4,  II   |                 levegőbe a zsebkendőjét. Az obszervatóriumról erre lehangzott az éles
13938     9,  II   |                   kiküldtek, megvesztegetve ocsmány vérdíjjal, azért, hogy téged
13939     8,  II   |                      csakhogy az meg horáci óda mintájára van öntve.~Az
13940     7,  IV   |                   bátorság, a félelem és az odaadás, a szerelem és a hősiesség
13941     7,  VII  |                   ebből a piros ruhácskából odaadnád, hogy csak a kis kantus
13942    13,  I    |                     haragvó felek között, s odaadni nekik mindenét, amije legdrágább,
13943     4,  III  |                  eszközt a lappangók egyike odaakasztotta az erkély vasrácsozatához,
13944     7,  II   |                  aminek ő egész ifjú életét odaáldozá.~Ő csak egyesek levelezéseiből
13945     2,  II   |             lefekvés előtt a toalett-tükröt odaállítá a már lenyugodott doktor
13946     3,  I    |                   ismerik a kötelességüket, odaállnak a rúd mellé, föl hagyják
13947    10,  II   |               betakarózva, a kis Laci pedig odaállt a rácsfüggöny elé, s őrködött.~
13948     7,  VIII |             tizenhat ágú koronájával.~Marie odaborul Katalin vállára, átfűzve
13949     4,  II   |                    leány a távcső mellől, s odaborulva Lajos nyakába, elkezdett
13950    11,  IV   |               ravaszul, de csak azért, hogy odacsalja egy árok elé, melyben egy
13951    11,  V    |                   is a pallosát.~Sámsonverő odacsapott, s bizony lerepült a százados
13952    10,  III  |                   amik drágakövekkel voltak odacsatolva hölgyeink fellegruháihoz;
13953     4,  III  |                    valami nehéz, hogy mégis odacsempészett a zsebébe a hű szolga egy
13954     1,  II   |                előtte ülő eredeti, a fülébe odacsíptette a függőt, a rossz parókát
13955     6,  II   |            cigányzenére, a víg sikoltozásra odacsődült a legénység; aki hallgatott
13956     7,  IV   |                    mondhatta, hogy szereti! Odadobhatta magát valahára egy szív
13957    12,  III  |                 Vavel gróf kezébe kerültek, odadobta az egész gothai almanachot: „
13958     7,  II   |                   még szeressen?~Az alispán odadörmögött Vavel fülébe.~– Bizony Isten!
13959     2,  III  |                      azután egész csendesen odadűlt a hátával a kandalló párkányához,
13960     5,  II   |              kiégették a sziporkák, maga is odaégett volna, ha egy sajtár vízzel
13961     5,  III  |                 nehéz lovával és batárjával odaér, nem fog ott találni senkit.
13962     6,  I    |                   következem. Ha egyszer én odaérek a mennyország kapujához:
13963     7,  VIII |                  Jer ide; nézd meg.~Katalin odaereszté Marie-t a távcsőhöz. És
13964     1,  III  |                 hölgyek megfogták a kezeit; odaerőszakolták, hogy üljön le közéjük a
13965     7,  V    |                   poharát: s a két hölgy is odaérteté a maga kristálykelyhét az
13966    13,  I    |                szorítva annak karját, arcát odafekteté annak kezére.~– Őrangyalom
13967    11,  III  |                    katona mellé nem szokták odafektetni a fegyverét, azt odaadták
13968    11,  IV   |           pillanatban jött a másik golyó, s odafektette Berecz Istvánt is az öccse
13969     2,  II   |              szépségű kisasszony…!~Mindenki odafordult hozzá.~Ki volt az? A patvarista.
13970    11,  III  |                    harcban? Azt tette, hogy odafurakodott az út menti árokba, s mikor
13971     1,  I    |                    amerre ön akadálytalanul odafuthat.~A két férfi kiteríté a
13972     9,  III  |                    vagyok – rebegé a hölgy, odafutva hozzá fenyegető tekintete
13973    13,  I    |               lássam meg a hajnalcsillagot.~Odagördíték karszékét az ablakhoz, s
13974     9,  III  |                     többi foglyokkal együtt odahajtottak bennünket sáncot ásni; olyan
13975     7,  VIII |           megkérdezni, mi van a kosarukban. Odahíni a dalos parasztleányt, s
13976    10,  VI   |                    alá veszed. Fertőszegről odahozatsz mindent, amire szükségetek
13977     8,  III  |                    akart jönni, alattomban. Odahozták nagy diadallal Vavel elé,
13978     8,  III  |                  bálványát, az ő oltárképét odahurcolják annak az embernek a vőlegényi
13979     2,  II   |                     van körülötte.~A bárónő odainté a komornyikját, s azt az
13980    12,  I    |                  bizony: eltemettem szépen, odaírta a testamentomát a pugyillárisába;
13981     1,  III  |                       Nem felejtem el. Amíg odajárok, addig senki se jön ide.~–
13982     4,  V    |               leánykák között, akik e napon odajönnek a kapu elé, s körtáncot
13983     5,  III  |                   ön, mikor egy szál bottal odajött a házamhoz, hogy engem kiszabadítson;
13984     7,  VII  |                     két fiatal látogatónője odajutott, hogy őt fölkeresse. Az
13985     7,  II   |                     nő a világon, kit sorsa odakényszerített, hogy imádkozzék saját nemzetének
13986    10,  VI   |                mohában nem hangzó léptekkel odakerült mellé, s aztán keblére ölelte
13987     7,  II   |          violacsokrot, melyet minden reggel odakészített asztalára valaki, azt a
13988     6,  I    |                   azzal, hogy ő még megvan: odakészítsem eléje az ételét, s várjam,
13989     8,  III  |                      s felkapva egy puskát, odakiálta a bajtársainak: „Itt fekszik
13990     3,  III  |                   Hallja Madame, mint dörög odakinn? A zápor csak úgy zuhog;
13991     5,  VI   |                   azt pro publico bono neki odakölcsönözni ne terheltessék.”~Így szólt
13992     4,  I    |                   föléje kerülni. Még aznap odaküldé Schmidtné által a kisfiút
13993     3,  IV   |                   dödörög maga olyan sokáig odakünn? – kérdé a berohanótól a
13994     4,  II   |                    irányt adni, már a leány odakuporodott az ő üresen hagyott helyére,
13995     1,  I    |               ablakig, meg vissza. Utoljára odalép a kandallóhoz, kirántja
13996     3,  IV   |                csodatevő cseppjeit, s azzal odalépve a beteghez, megtapintá annak
13997     9,  I    |                  tapadó lelket, aki éjszaka odalopózik az ő ágyába, s hozzásimulva
13998    10,  IV   |                    ismétlődött.~De Fervlans odalovagolt az előőrshöz.~– Mi volt
13999    10,  III  |              faluból az ellenség érkeztére: odamegy a szeme közé bámulni, mintha
14000    13,  I    |                 tettél. Visszaszerezted őt. Odamenekülhetett a karjaid közé, ahol oly
14001     6,  I    |                Felmondott a tudományának, s odamenekült a csodatevő kuruzslóhoz.~–
14002     6,  I    |               szárnyait, hogy rátaláljon az odamenekültre.~A kis énekes meg volt halva.~
14003     5,  IV   |                   Névtelen Várban tölté. Az odamenés és visszatérés igen könnyen
14004     4,  V    |                  ott guggolnak, s nem merek odamenni, hogy meglássam. S ha lefeküdtem,
14005     7,  II   |                 látogató vendége vállait, s odamutatva a leányra. – Ily áldásosztó
14006     2,  II   |                    illetőt magához, hogy az odamutogatónak könnyen a körmére koppinthat
14007    10,  II   |                   egy darabig nézett utána, odanyomva az arcát a négyszegletű
14008     3,  I    |            lebbentheti-e föl a szél. Azután odanyújtja fehér glaszékesztyűs kezét,
14009     1,  III  |                ottománon feküdt, eszményien odaomolva a dagadó kerevetre, s ölében
14010     1,  IV   |                    azt, s úgy hozta vissza, odaprezentálva a kis háziasszonynak.~–
14011     1,  III  |                 nyugtalanító gondolatja meg odaragadta a névtelen grófnőhöz, akinek
14012    11,  IV   |                 ahova a mennyei gondviselés odarendelte.~A hadsereg hozzáfogott
14013    11,  IV   |                  bátyját; négyen egy ellen! Odarohan, s közéjük vág. Akkor azok
14014     7,  VIII |                    a madarakat, amik reggel odasereglenek az ablakerkélyre, a magok
14015    13,  I    |                   népdala.~Lajos és Katalin odasiettek.~Marie be akarta mutatni
14016     7,  III  |              villámlottak e szóra! – Azután odasimult Bernát úrhoz, s mély felindulását
14017     2,  II   |                    cirmos; s amik egyszerre odaszaladtak hozzá a háztetőről, az ablakpárkányzaton,
14018     4,  IV   |                    E szóra a gróf egyszerre odaszökött hozzá, s megragadta a férfi
14019     6,  I    |                 kell őt keresni. Ön maga is odatalál már hozzá. De mit tegyek
14020    11,  IV   |                   az ágyúszó vezetése alatt odataláltak a csatatérre.~Sohase láttak
14021     7,  VIII |              Marie-nak, sőt még a nyakát is odatartotta neki, hogy no, még ezt is.
14022     2,  II   |                   ablakzörrenés riaszt fel. Odatekintek: hát a Névtelen Vár egyik
14023     6,  I    |                     imádkozzam veled?~Azzal odatérdelt az ágya elé, s kinyitá az
14024    11,  IV   |             találjon!” – s jött a golyóbis, odaterítette Ferencet a bátyja lába elé.
14025    10,  V    |                 volt elég, még a fejemet is odateszem ráadásul: mert hogy te megölöd
14026     4,  V    |              szobádba, és lásd meg.~A leány odatette kis porcelánkezét az ifjú
14027     7,  VII  |                  fölötte az Isten!… – Aztán odatipegett Katalinhoz. – Vigyázzon
14028    11,  VII  |                     maga és a franciák közé odatolni, mely hadműveletének korántsem
14029     6,  II   |               megannyi fúriák! A lovag mögé odaül a hölgye a nyeregbe, s vele
14030     7,  II   |                   bálványa számára, hogy őt odaültesse; mintha egy oltáron ülne,
14031     1,  IV   |              miniatűr delnőt Thémire grófnő odaülteté a saját helyére, s azt mondta
14032     4,  IV   |                 verekedéshez, ahol az ember odaugorhatik valami nagy csoport közé,
14033     6,  I    |                      Marie! – kiálta Lajos, odaugorva hozzá, s keblére vonva a
14034    10,  V    |                visszavonulási jeladásra.~Az odaugrató kornétás azonban oly szerencsétlen
14035     7,  V    |                    támlányára.~Lajos, Marie odaugrottak hozzá. „Látod, megijesztetted
14036     3,  III  |                     kísérője szólítá, akkor odaúszott hozzá, belefogózott a csónak
14037     7,  V    |                  aztán Marie, Lajos szemébe odavágva szemével. – Ő is azt hitte,
14038    11,  III  |                 Horgát Péter, Papanek János odaveték magukat az ellenség közé,
14039    11,  IV   |             bajtársa nem hagyta ott veszni. Odavették a két lovuk közé, s egyik-egyik
14040    11,  IV   |           becsületérzés” és „hazaszeretet”, odavetve a March-mező rónáira egy
14041     7,  IV   |                     én is úgy óhajtom, hogy odavigy magadhoz – monda Marie –
14042     2,  II   |                     az egész társaságot úgy odaviszi maga elé, mintha körülötte
14043    11,  IV   |                      ahol nincs ellenség, s odavontatott belőlük hatot a Rába partjára,
14044    12,  II   |                Örült is minden ember, mikor odébb mentek.~Ezek Vavel volónjai
14045    10,  VI   |                    Katalin mint az álomjáró ődöngött e kietlen téren.~Egyedüli
14046     5,  I    |               ottani rablók a háztömkelegek odúiban, a mieink pedig az erdőkben
14047     8,  III  |           védőlovagot kicsaljam valahogy az odújából. De az nagyon ravasz és
14048     5,  III  |                  mit tehetek? Elbújjak-e az odúmba, s addig ki ne merjek onnan
14049     3,  IV   |                     mozdulnék most innen az odúmból. Nem, száz aranyért se!
14050    10,  VI   |                készített ugrókútnak a sisak öblét. A női kedélyben megvan
14051     3,  III  |                  Névtelen Vár isthmusát két öblöcske vette körül; az egyik az,
14052     3,  II   |                     akkor szabad lesz a kis öbölből kiszáguldanom a nagy tóba
14053     3,  II   |                    fűzfákon túl, amik a kis öbölt takarják, csak olyankor
14054    11,  IV   |                    francia, ha meglőtted az öcsémet, hát lőj meg engemet is!”
14055     7,  VII  |                     hanem peroquet, lièvre, oeillet és ancolie; papagáj, nyúl,
14056    10,  V    |                 csapat, kardját villogtatva öklében; a démonok, – régi csataedzett
14057    10,  I    |                     a rablásban is azok. Az ökleik éppoly félelmesek voltak,
14058    10,  VI   |                     fekete darócöltözetben, ökölre szorított bal kezével a
14059     2,  I    |                előkészületek vannak téve az ökörsütéshez: a nagy kerekes nyársra
14060    12,  I    |                      bosszúság, veszedelem, öldöklés, futás, lélekkárhozat: este
14061    10,  III  |            bosszúállók. Nézd: Tirolban hogy öldöklik honfiainkat, s Párizs valamennyi
14062    11,  II   |               ellenségnek, s egész Karakóig öldözte azt.1~Háromszor ismételte
14063     7,  VII  |               valaki”, aki lót-fut, fecseg, ölel, csókol, csimpajkozik; s
14064     7,  IV   |             mosolyognak, szellemek, akiknek ölelése forró.~Azt hitte, hogy sietnie
14065    11,  VII  |              diadalmasan visszatért vitézek ölelésére rohantak: az olyan színjáték
14066     1,  I    |                  azután addig gyügyögtette, ölelgette a kebléhez, addig altatta,
14067     7,  IV   |                       Annyi év után először ölelhetett át egy nőt, akinek azt mondhatta,
14068     7,  II   |                  Igen! Aztán látnám, hogyan ölelitek meg egymást? Hogy lesztek
14069     7,  IX   |                    a fejedet a fejemhez, és ölelj meg.”~S helyet adott neki
14070    13,  I    |                  elébb, hogy azt üdvözölje, ölelje, csókolja; hanem őhozzá. –
14071     9,  I    |               hazasietne leányához, keblére ölelné, s bevezetné ősi palotájába,
14072     6,  II   |                 mély kedélyű férfi át tudja ölelni hűséges szeretőjét, egyetlen
14073     1,  III  |               ismerni; aki engem hálatelten ölelt, csókolt, Alfréd papának
14074    13,  I    |                  mikor hozzánk beléptél, őt ölelted, őt csókoltad, nem engem! –
14075     3,  III  |            megteszem.~– És ha nem teszi, ön öli meg a grófot.~– Az megint
14076     1,  III  |                gondolatban járna, hogy éhen ölje el magát, mi az orrán keresztül
14077    10,  VI   |                     öröme, hogy a nád végén ölnyi magasra látta felszökkenni