1-allit | allja-atyaf | atyai-benyu | beozo-budan | budap-csill | csimp-dolog | dolt-elfor | elful-eltem | elten-essel | estek-felem | felen-fesze | feszi-furdo | furke-gyors | gyort-harma | harmi-hoba | hobor-inasn | inaug-jobba | jobbn-kelte | kelts-kiegy | kiehe-kivan | kiveg-kopor | koppi-lefiz | lefog-liber | liebe-megar | megas-megsu | megsz-minap | minda-nemde | neme-olnyi | olre-ortuz | orul-pipas | pipat-ratam | ratap-sakkj | salak-surge | surgo-szenv | szepe-szuro | szurp-telje | telo-torna | torol-uralj | uralk-vedel | veden-vissz | visum-zuzva
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
14078 10, IV | bozóttá elhatalmasodva, mikkel ölre kapott a folyondár szulák,
14079 9, III | Pedig önnek csak Katalinját ölték meg; de Thémire-nek megölték
14080 3, II | monda a leány. – Mégsem öltél meg. Pedig igen nagyon megharagítottalak.~–
14081 1, IV | intézmény. Mindegy. Ön magára ölti a világot, s utazik városról
14082 5, II | szivárványszínű csillagait, a nyelvét öltögette utána, mintha meg akarná
14083 4, V | alak volt. Olyan formájú öltöny volt rajta, aminőt a kerek
14084 1, I | rajta egyéb, mint az a fehér öltönydarab, amiben nem szokás az öltözőszoba
14085 7, VII | hiányzik ebből? – kérdé ez öltönydarabkákat Katalin elé tartva.~– Egy
14086 2, II | számára apró ajándékok, öltönydarabok, könyvek, nyalánkságok.
14087 1, IV | még azt a könnyű, lenge öltönydarabot is jelenté, amit az úrhölgyek
14088 1, III | A kis Amélie anyjának az öltönyébe temette az arcát, úgy kacagott,
14089 4, II | amint hosszú uszályos fehér öltönyében, parkja zöld pázsitján végigsétál.
14090 7, I | és ezüst ékszert viselni öltönyeiken. Ami pedig azon célból hozatott,
14091 7, VI | fantasztikus, drága kelméjű öltönyeivel, alattomban megrántotta
14092 1, III | felkuporodott a szófára, hosszú alsó öltönyével betakarva a meztelen lábait,
14093 1, III | betakarva hímzett kendőkkel; az öltönyökön drága hímzet és brüsszeli
14094 10, II | használni kell az időt.~– De úti öltönyöm sincs.~– Gondoskodott a
14095 10, V | nélkül; és a szép, illatos öltönyű hercegnők nem fogják lesni
14096 3, III | Türelmetlen volt, hogy az öltözés soká tartott. Kétszer is
14097 3, II | Akkor aztán hozzáfogott az öltözéshez. Egy spanyolfal mögött végezte
14098 2, I | csoportosulva, ünnepi kék posztó öltözetekben: az öregek hosszú haja hátrasimítva
14099 7, I | helyen és nem a szokott öltözetemben.~– Ahán! Hogy azt más valaki
14100 10, IV | hegyes fülekkel, rongyos öltözetmaradvány volt rajta, amiből azt kellene
14101 4, III | papirosból; kezeikben balták. Öltözetüket nem lehetett tisztán kivenni.~
14102 3, I | belőlük. Nem segít neki az öltözködésnél senki: minden öltönye elölfűző;
14103 6, I | nem pöröl velem, mikor öltözködöm… nem lopkodja el csészémből
14104 6, I | repülni reggelenként, mikor öltözködtem; és ma nem gondoltam rá,
14105 3, III | leányra, hogy menjen el az öltöző kunyhóba, és öltözzék fel.~
14106 3, IV | aztán mentül közelébb ért az öltöző-kunyhóhoz, annál tartózkodóbb lett,
14107 3, IV | a szép najád is kilépett öltöző-kunyhójából. A holdfényt egész odáig
14108 3, II | királyném. Ha úszni tanulsz, egy öltöző-sátort kell készítenem a számodra
14109 1, I | öltönydarab, amiben nem szokás az öltözőszoba küszöbén átlépni, s aminek
14110 1, III | szorított tornácon át egy öltözőszobába vezette Cambray urat. Ott
14111 1, IV | nem szólt, hanem elsietett öltözőszobájába. De Fervlans viszont a maga
14112 9, II | vigyen magával akárhová. Öltöztessen fel rongyokba, darócba,
14113 1, I | a Diána valaki, aki önt öltözteti, nemde?~– Ellenkezőleg.
14114 3, I | kintornát a kedvenc állatjainak, öltöztette a bubáit, számlálta a kártyanyereségét
14115 1, IV | ugyanazon szabású viseletbe öltöztették, aminőben a felnőttek pompáztak,
14116 6, I | megöljék, én a saját leányomat öltöztettem fel az ő leányuk ruhájába,
14117 1, III | Azzal karját az öregúré alá öltve, saját magas személyében
14118 4, V | hogy az egész serege le van ölve, – még a hangját se hallotta!~
14119 1, III | hallgatott is, nem is, ezekre az ömledezésekre. Az erősebbik hippogryph-je
14120 1, III | az orrán keresztül fogjuk önbe beletölteni a levest.~Estefelé
14121 2, III | csúfolnak.~– Mikor lesz önből ügyvéd?~– Mikor a censurát
14122 1, IV | ilyen pici lábak, mint az önéi, könnyen elsikamlanak. Sokkal
14123 5, III | mint én nem csodálkoztam az önén. Ez is minden etikett ellen
14124 8, I | attól szabadítani. Az ő önfeláldozása nélkül fel lett volna fedezve
14125 1, III | Elfogták őket? – kérdé az önfeledés hevével Cambray úr.~– Dehogy
14126 1, IV | mondá rá Thémire keserű öngúnnyal.~– Az első levelet most
14127 4, III | elveszni.~Vavel gróf e szónál önkéntelenül nyújtá kezét a báróné elé,
14128 8, II | Névtelen Várban napestig önkényteseket írtak be, lovakat assentáltak;
14129 3, IV | jótékony krízis előállt, önkénytesen a dühkitörés alatt, s azután
14130 11, VI | Összecsinosította magát, s csatlakozott önkénytesül a kivonuló lovassághoz.~
14131 1, I | legiszonyúbb: a saját börtönének önmaga lesz az őre.~– Szigorú porkoláb
14132 1, IV | s azzal rögtön elárulná önmagát.~– De hát itt hagyjam a
14133 1, III | ezáltal tévútra vezessék az önökre figyelő rendőrközegeket.
14134 1, I | mindennap álmodni fogok önökről, kártyát rakok ki, abból
14135 5, III | mendemondáiról. S azok között, amiket önről költöttek, legeslegszelídebb
14136 5, III | higgye el ön, hogy csupa önszeretetből teszi. Az a hevély, ami
14137 13, I | szenvedéseket. Kimentettél önszívem pokoltüzéből. Felmentetted
14138 5, II | sajtár vízzel nyakon nem öntik. De nem engedte magát lefülelni.
14139 11, IV | a helyét. Mintha vasból öntött szobor állna ottan. Példa
14140 5, VI | földkeverék kell? sok vagy kevés öntözés? árnyék vagy napfény? Korom
14141 1, III | hölgyek flakonjaik tartalmát öntözték az elájult arcába.~Azután,
14142 6, II | melyet egy nagy nemzeti öntudat alkotott meg; melyben egy
14143 1, IV | mi azt, akik a gyűlölet öntudatával cselekszünk, de az mégis
14144 3, IV | gyakorlott búvár, hanem egy öntudatlan természeti rendkívüliség;
14145 7, V | hozta őt ily állapotban öntudatra: gyakorlatában volt. Néhány
14146 2, II | dominája.~Ez az „én” szó oly öntudattal volt kiejtve, hogy annak
14147 5, III | készül. Aztán visszaerőltette önuralmát, s csendesen felelt:~– Erre
14148 10, II | velem Lackó, keressük őt.~Az önző Lizett egy darabig nézett
14149 1, III | csempészett burnótot szívnak?~– Ördöge van, hogy kitalálja – nevetett
14150 6, I | előtt és annak vigyorgó ördögeit. Úgy ül valami a szívem
14151 9, I | sohasem állhat jót arról, hogy ördöggé fog lenni: könnyen angyalára
14152 3, IV | valakinek elvitetni magát az ördöggel. Menjen ki Zsuzsa, mondja
14153 10, V | démon kardján.~Trentatrante ördögien nevetett.~– Most én jövök!~
14154 10, IV | fenyegeti, akkor nekimegy az ördögnek is.~De Fervlans csapatjának
14155 5, V | velük együtt, szegény bűnös ördögöket.~– Amen. – És aztán adasson
14156 2, II | abban semmi különöst. Az ördöngös masina, ha az egyiket megteheti,
14157 4, IV | zselléreket meg a putriból. Az öregasszony megfagyott az úton; tél
14158 5, III | Aha! a gróf úr megint az öregasszonyt hozta ki magával.”~Azután
14159 1, III | szökött önnek a barátja?~Az öregember e szóra felállt helyéről
14160 4, I | látta beteljesülni annak az öregembernek a jóslatát: „A gyermekbül
14161 7, VII | Sokszor hallottam szegény öregemtől, hogy van a szomszédban
14162 1, III | játszani. Különc vagyok. Öreguraknak szoktak ilyen bolondságaik
14163 1, III | szerencsés, uram!~Azzal karját az öregúré alá öltve, saját magas személyében
14164 1, III | volt az. Volt rá ideje; az öregúrnak egész a Passage Colbert-ig
14165 1, III | jegyezve, egy-egy a sziluettjét örökíté meg a falon, többen pedig
14166 1, I | öt emlékpénzén meg van örökítve. Mikor a szél arrafelé lobbantja
14167 8, III | jámbor.~De Vavelnek egy örökkévalóság volt az, amíg azt a levelet
14168 11, VII | ez izgalmas időkben egy örökkévalóságnak tetszett.~De már itt elszakadt
14169 2, I | csak megőrizték apáiktól öröklött kincsüket, s inkább belekötötték
14170 2, I | báró Landsknechtsschild örökölte ezt a birtokot anyjárúl,
14171 13, I | vármegyénél letett a jelentkező örökösök számára; de egy sem tudta
14172 8, II | De rövid időn lett egy örömapja. Lajos levelet küldött a
14173 7, VIII | eltölti, s a mennyország örömei közé ragadja. Óh, a jó Isten
14174 1, IV | hogy élek-e? mi bajom, mi örömem van?~– De ennek már csakugyan
14175 2, II | tűrheti. Mulassanak a mai nap örömére csöndesen a födél alatt.~
14176 7, V | hát ha önnek ez oly nagy örömhír – szólt az alispán – akkor
14177 7, V | évvel hamarább jön a mai örömhírrel az én legdrágább barátom,
14178 12, I | És kár, hogy a komáromi örömnapból Vavel Lajosnak semmi rész
14179 12, II | elárult előttem az imént. Nagy örömömre fog szolgálni, ha önnek
14180 7, VI | érezze már egyszer azt az örömöt, hogy futkoshat járszalag
14181 1, III | szóra felugrott helyéből örömre gyúlt arccal.~– Ah! Nézze
14182 9, II | arcán egy pillanatra valami örömsugár derengett végig. Elmúlt
14183 5, V | soha egy mosolyt, soha egy örömsugárt rajta: kifosztva, megölve,
14184 9, I | mámorában, a három rideg, örömtelenül eltöltött esztendőért, melyben
14185 3, III | azt az a vidám sikoltozás, örömujjongás, melyet az úszó leány nem
14186 7, II | nemzetének győzelme ellen, hogy örüljön, mikor testvéreinek romlását
14187 9, I | boldog vagyok, hiszem, hogy örülnél rajta. No hát kérlek: légy
14188 13, I | kacag.~Neki van oka nevetni, örülni!~Van, mert Lajos nem menyasszonyához
14189 5, III | rejtőzködik, akkor énnekem örülnöm kellett volna azon alkalmon,
14190 8, II | Szabolcs vármegyei ezrednek „örvendését”, a „buzogányos magyar válaszát”,
14191 12, I | Bizony az a másik sem egészen örvendetes. Az egyik azt mondja, hogy
14192 5, III | fölött is kifejezni őszinte örvendezését.~– Miben lehetek önnek szolgálatára,
14193 10, IV | földdaganat fölrepedt, s annak az örvényéből a kiömlő fekete iszap messze
14194 11, V | tudunk vele beszélni, ha összeakadunk: keszkövolevú.~Hanem hát
14195 7, II | logikai következtetések összeállítanak, az nem lehet egyéb, mint
14196 11, VII | Zirchich őrnagy tutajokból összeállíttatá a hidat a Rábcán keresztül,
14197 11, II | bizottság jelentéseiből összeállítva, minden költői képzelet,
14198 4, II | elkezdett zokogni. Forró könnyei összeáztatták az ifjú arcát.~De az nem
14199 7, V | mindig halavány arcára. Összeborzongott. S újra nevetett.~Lajos
14200 11, III | ki balra.~ ~És annyi összecsapás közt az inszurgens sereg
14201 10, V | napbarnította arcú szicíliai.~Az összecsapásnál Vavel úgy kicsapta a kardot
14202 10, V | beszakadt a talaj; néhol a két összecsapó lovag egyszerre szakadt
14203 10, V | ellen egymásra bukkant, s összecsapott. A sűrűben nem lehetett
14204 10, V | lovasok megfordultak, s összecsaptak ellenfeleikkel.~A dsindsásban
14205 9, III | választ?~– Nagyon könnyen. Összecsavargattam a vékony papirost, belehúztam
14206 10, VI | Fervlans! – kiálta rá fogait összecsikorgatva, s sarkával homokot rúgott
14207 11, VI | kardja magának is volt. Összecsinosította magát, s csatlakozott önkénytesül
14208 11, IV | Hanem ezek helytálltak neki, összecsődültek a megtámadott ezredesük
14209 7, V | királynénkért. Vivát!~Vavel Lajos összecsörrenté poharát: s a két hölgy is
14210 11, V | csapatokat felköltögetni. Azok összecsókolták, vállaikra vették, megvivátozták;
14211 9, III | egymás hegyén-hátán volt összecsomaszolva, s egész néptömege (nem
14212 1, IV | Megrázta a fejét és a vállait; összecsücsörítette a száját, s nagyot nyitott
14213 2, I | mondani akart valamit, sebesen összedörzsölte a tenyereit, mintha apró
14214 11, V | napi lőporfelrobbanásnál összeégett.~Mikor ez a szekérvonat
14215 10, V | szédülten eloldalgott és összeesett; hanem a kardját ott hagyta:
14216 1, IV | halálítéletet egy veszedelmes összeesküvés miatt, mely egy hajszálon
14217 1, I | nem bolt-feltörő és nem összeesküvő.~Az egyik férfi magas, széles
14218 1, IV | tartottak a hurokra került összeesküvők felett, kiknek főnökét a
14219 1, III | detektívünk, aki nem egy gonosz összeesküvőt kerített már horogra! –
14220 1, III | után gyanús egyéniségeket összefogdosnak. Hát csak mondja ön, uram,
14221 6, II | senki fiaiból”. A városban összefogdosták a dologkerülőket, sehonnaiakat,
14222 7, VI | olyan könnyű, s sok egyéb összefügg vele. Először is Marie-t
14223 4, IV | a rabló előadásában. Mi összefüggése van Sátán Laci felesége
14224 1, III | utazik keresztül.~Csak az összefüggést nem értette még az események
14225 1, IV | teljesen: akkor ön annak az összegnek, amit most évenként elkölthet,
14226 2, I | tudná saját magát is úgy összegöngyölíteni, hogy abba beledughassa.~
14227 1, I | egyenként maga elé: aztán összegöngyölve a kandallóba dobálja. Szép,
14228 2, II | is egyszer deli, másszor összegörnyedő. Az erdőkerülő azt mondja,
14229 2, I | Ez pedig egy tudománytól összegörnyedt és megaszalt alázatos férfiú,
14230 10, IV | vadkomló, s együtt mindannyian összegubancolódva ostromra látszanak emelkedni
14231 10, V | csatamező keleti oldalát sűrű, összegubancolt vad komlóbozót zárta el.
14232 11, III | Tömérdek fényes adat van összegyűjtve a jellemző vonásaiból az
14233 8, I | e szerint tanítják be az összegyűlt inszurgens sereget.~– Kik
14234 11, VII | el!”~A dandár főtisztei összegyűltek haditanácsra. A vezéren
14235 7, V | s kikeresett belőle egy összegyűrt levélkét.~Marie ráismert
14236 4, IV | különös mímelést, mely merőben összegyúrt fekete kenyérből volt készítve,
14237 10, V | pribék”.~Azt a levelet összegyűrte, és a pisztolyába tömte.~
14238 5, III | tekinte a hölgyre.~Az ismét összehajtá a levelet, s visszadugta
14239 1, I | elégedve. A térképet megint összehajtogatták, s azt a fiatalabb tette
14240 10, III | borítékba tenni, hanem csak összehajtotta, és lepecsételte.~De Fervlans
14241 10, V | sziksógyárnak a salakjából összehordott kráter, mely a mélyen fekvő
14242 4, II | útleírásokban. Egész könyvtárt összehozott a számára, s buzgó magyarázója
14243 5, II | az egyik szemét egészen összehúzta a felduzzadt pofa és a lezárolt
14244 4, III | összelapulnak, ha pedig összehúzza, akkor hosszúra kinyúlik
14245 1, III | levélke széttépett rongyait összeillesztette és elolvasta.~– Ki ez a
14246 11, VII | fegyver, rongyos csizma! De összeillettek!~Kis-Cellnél ismét utolérte
14247 2, I | statutiónál a fél vármegyét összeinvitálják, itt meg csak magunk vagyunk,
14248 5, V | arcvonásain.~Mégis remegett, mikor összejött a leánnyal. Hűtlenség tudata
14249 6, II | barát magányos szobájában, s összejöveteleire legalkalmasabb helynek találta
14250 3, III | a csónakot elérni. Mikor összejutottak, a leány ismét hangosan
14251 7, V | a házunkban lakjunk, ha összekelünk?~(Igaz, hogy ez is az ő
14252 4, IV | utánasietett a szövétnekkel; összekereste a kastély minden zugát,
14253 8, II | vitézek, mind a vezér.~Mire összekerült a csapat: háromszáz lovas
14254 10, IV | galagonya a vadszederindával összekeveredett, s összevissza tépte a keresztülgázolót.~–
14255 3, I | de a haj maga zilált és összekócolt. A drága brüsszeli csipke
14256 10, IV | mely a Fertőt a Dunával összekötő Rábán keresztül visz, itt
14257 5, VI | mely a Királytót a Rábcával összekötötte, oly rohamosan zúdította
14258 4, I | nyugtalanítja. – Ki ő?~Külső összeköttetései által igyekezett felőle
14259 4, IV | szemem közé nézne. Most meg összekulcsolja a kezeit, mintha valamiért
14260 3, IV | ischias lesz belőle.~Marie összekulcsolta a két kezét könyörgésre,
14261 5, III | kezét Vavel gróf karja körül összekulcsoltan tartá, s egyiket sem nyújtá
14262 10, IV | víz alá megint, az indák összekunkorodnak, s ott várnak elbújva a
14263 13, I | pázsitot. Egy helyen aztán összekuporodik, fejét térdei közé húzva.
14264 5, III | esztendeje. – Az egész világot összekutattam utánuk. – Nem találtam rájuk
14265 4, III | széthúzza az ember, akkor összelapulnak, ha pedig összehúzza, akkor
14266 3, III | ajka nem látszik, orrcimpái összelapultak, alig kivehetők; hanem a
14267 1, III | hordott sasorral, hegyesen összemenő szemöldökkel, megigéző mosollyal
14268 13, I | lovagjai azt hitték, újabb összemérkőzésre jönnek, s nagy harci kedvvel
14269 1, III | fiókot kihúzogatott, mindent összemotozott. – Hiszen ez is gyermekszokás,
14270 10, V | pofáján négy sebhely; sűrű összenőtt szemöldei alól villogó fekete
14271 10, III | ilyen levelet gömbölyűre összenyomni, s a nyíláson át a tartalmat
14272 11, I | voltak jó barátok, akikkel ma összeölelkezett, s holnap már a lovagtalan
14273 11, IV | inszurgens tüzért egészen összepörkölt, s mind a két szemét kiégette.
14274 6, I | sikoltott. Rátapostam. (A leány összerázkódott.) Óh, Istenem! Én magam
14275 4, II | üti meg: „Kedves Lajos!”~Összerezzen. Azt a szót nem a közel
14276 11, IV | gyalog zászlóaljból. Mikor összerogyott, s látta, hogy bajtársai (
14277 2, II | leányostól: az anya azóta összerokkant, a leány pedig felnőtt,
14278 10, V | kiugrani a kengyelből, hogy összeroskadó paripája maga alá ne szorítsa.~
14279 3, IV | varázsszó bénává ütött, összeroskadt, térdre esett Marie lábai
14280 5, III | hangnemadó fegyverrel, amit összesajtolt léggel lőnek ki, mindennap
14281 10, VI | nemesi felkelő had ott fog összeseregleni; ott alakul rendes hadcsapatokká,
14282 13, I | félrehordta a szél: aztán összesöpörték mind a kettőt, s külön a
14283 11, IV | nehéz sebben fekvő bátyja: összeszedi minden erejét, felugrik
14284 8, III | hogy megmenti az ágyúinkat, összeszednek egy csomó puskát, amit a
14285 11, IV | magát a csoportból, s azzal összeszedve elszéledt embereit, újra
14286 10, V | kárt tett.~Azután hangos összeszólalkozások, amint a bozótban két ellen
14287 8, III | hátrafelé. Az öt huszár összeszólalkozik, kirohan nagy ordítással
14288 10, V | fogolynak, amint két-három társa összeszólalkozott, utánaeredtek, kivágták
14289 3, II | mely felöltönyét derekára összeszorítá, hirtelen ledobta magáról
14290 4, IV | azokat megtámadója által összeszorítani, s csendesen, nyugodtan
14291 1, I | viaszfejű buba nyakát tartá összeszorítva, mintha azt is óvni akarná,
14292 10, VI | ahol Lajost De Fervlans-nal összetalálkozni látta. Bízott a szívében,
14293 10, II | keresztül!~A lépcsőszőnyegek összetaposva sáros lábnyomokkal, a fénymázas
14294 5, II | orgonahangjára térden állva kezeit összetenni tanítottam, addig ön dudaszóval
14295 3, III | bölcsőben a gyermek. Ha akarta, összetette kezeit a víz fölött, és
14296 11, III | A mellvéden keresztül az összetömődött lovasok jobbra-balra hullottak
14297 5, VI | canaille”! S azzal az összetördelt növény ágait kihajította
14298 1, III | még a majolika szobrait is összetörettük (amiért nem mulasztjuk el
14299 13, I | szavak alatt, hogy szinte összetörte. Kézszorítás és szívszorítás
14300 7, IV | Legalább az ingfodrodat engedd összetűznöm, ne álljon oly szanaszét.
14301 4, I | össze kell ütközniök.~Az összeütközés nem is soká váratott magára.
14302 5, III | kaphattam vala az esetleges összeütközésnél, mely begyógyul; de az ön
14303 5, III | akadályoztam meg minden összeütközést önök között. Ezen hát nincs
14304 4, III | hidegláz, hogy a fogai is összevacogtak bele, vagy talán a rémület
14305 11, III | megszorította, hogy mindjárt összevágja. Jó Ferenczy János hidegvérrel
14306 10, IV | A révi fogadónál aztán összevárták a szétzilált csoportot,
14307 12, I | Siessen ön a szükségeseket összevásárolni. Ön tudja, hogy mit kell
14308 5, III | nő két férfit nem enged összeverekedni, higgye el ön, hogy csupa
14309 5, I | iddogálnak, táncolnak, utoljára összeverekesznek. Enélkül nem is volna mulatság
14310 3, IV | testén a borzongás, a fogai összeverődtek vacogva.~A leány visszament
14311 3, III | emberlárma támad, mintha összeveszett csoportok verekednének,
14312 12, III | nyomatott proklamáció.~Vavel összevonta homlokát, s kedvetlenül
14313 11, III | már adva a csata, ha már összevonulót trombitáltak, s aztán észrevették,
14314 11, III | levő Kálvária hegyen volt összevonva.~ ~A veszprémi ezred
14315 13, I | látott Vavel már bombáktól összezúzott falakat, leégett várost
14316 1, III | volt, hogy azt a sarkával összezúzza. – Hanem aztán magához tért.~–
14317 11, IV | túlnyomó haderők gyors összpontosítása dönti el az ütközet sorsát.
14318 11, V | escadronja a Csallóközben állt összpontosítva, az ellenséget fölkeresni
14319 8, II | Dunántúl, az siet Győrnél összpontosulni; félig fegyverzetten, kovátlan
14320 8, III | akiben egész gyűlölete összpontosult, aki miatt kerülte a templomot,
14321 5, III | könnyen.~Ők elöl mentek az ösvényen, a három férfi tiszteletteljes
14322 2, II | legszorgalmasabban, s annak ösztöndíjt küldött. S karácsony estéjén
14323 7, IV | Valami hajszálrugója egy alvó ösztönnek azt a gondolatot ébreszté
14324 9, I | ült, s elvágtatott.~Vajon ösztönszerű sugallat volt-e az, hogy
14325 5, II | csinálni, abban a leggonoszabb ösztönt ébresztette fel: a tűzdühöt.
14326 3, I | azzal, hogy védencei saját ösztönükből is szoktak mosdani: előhozza
14327 10, V | az a baj történt, hogy az öszvére az út közepén megcsökönyösödött,
14328 10, V | a dombról, felszökött az öszvérére, s utánavágtatott a kedvesének.
14329 9, III | lovagló nő megállítá az öszvérét, lehibbant a nyeregből,
14330 10, V | megcsökönyösödött, ami szokása az öszvérnek, ha nagyon ütik: egy tappot
14331 10, V | hogy Katalin is felült az öszvérre, és csatlakozni készül hozzá,
14332 10, IV | emelkedett fel, az égnek. Öt-hat perc múlva tíz helyen gyulladt
14333 8, II | pecsétnyomó gyűrűjében viseli s ötágú korona illeti. A nemesember
14334 12, II | de hogy az az ördögi jó ötlete támadt önnek, hogy elfogja
14335 1, I | hiszen tudja ön!~– Eh! Egy jó ötletem támadt. Ezt az ártatlan
14336 1, I | Hanem a véletlen egy igen jó ötletet adott.~– Értem önt.~– Mi
14337 5, III | nevetem, hanem a magam bolond ötletét. Képzelje, bárónő, az az
14338 7, VIII | megpihenni egy tárgynál; szemébe ötlött egy festőállvány, rajta
14339 10, III | nem volt a világon, akit ötmillióért, – vagy egy férfiért oda
14340 9, I | ön, Madame, felvenni az ötmillióját! Meg van jól érdemelve!~
14341 11, IV | tizenhatezer főnyi sorgyalogságból, ötödfélezer stájer és osztrák honvédségből,
14342 8, III | öcsémuram? Mikor Eckmühlnél ötödmagával megpillant egy öt ágyúból
14343 12, I | Vavel elbámulva.~– Hát most ötödnapja. Nem hallotta még a gróf
14344 11, IV | száznyolcvan halottja és ötszáznyolcvan nehéz sebesülje: tehát egy
14345 13, I | vértesosztag, melyet a halálfejesek Öttevényig elűztek, értesítve volt
14346 10, IV | akarta az utat. Egy olyan ötven-hatvan lépésnyi tó nem akadály
14347 12, I | inszurrekció készen áll, van már ötvenezer emberünk együtt, hatalmasan
14348 11, III | dulakodott érte. Hiányzott közüle ötvenhat férfi: halott és sebesült.
14349 9, I | elveszni. Ha ez órának az ötvenkilencedik percében elzárja magát a
14350 12, I | seregéből, mint azok az övéből, ágyút is többet vett el
14351 8, II | másik leányé, ki sorsát az övéért kicserélte. Mindezekről
14352 4, I | aminőt Katalin pazarolt az övéire, akkor a konviktusi rendszer
14353 7, IV | vőlegény és menyasszony. Övék volt az első találkozás.~
14354 3, III | a leánynak a derekán az övét, kirántotta őt a hullám
14355 4, II | tekintete találkozott az övével. Nem szégyenlette, amit
14356 4, II | feltűzte ruhája szegélyét az övszalagjába: ami még ugyan nem bizonyít
14357 13, I | égtől földig érő hárfahúrok özönében vinnének feketeruhás alakok
14358 7, V | igen kedves barátomnak az özvegye, az én jó Henrymnek, akit
14359 8, II | bűnébe esik. A nemesember özvegyének választói joga van és szavazata,
14360 9, III | nyerges öszvér egyenesen őfeléje tartott.~Mikor közel ért
14361 5, I | regényes erőszak ellen. Őfelőle teljesen meg lehetett nyugtatva
14362 2, I | magunk vagyunk, akiknek ex offo itt kell lennünk. – Ezt
14363 2, III | ember jó gondolatokat. – Hol őgyeleg az az audiát?~Éppen nyitotta
14364 5, I | kastélyára: van eszük, hogy nem őgyelegnek olyan helyen, ahol lovas
14365 3, II | leánynak.~– Ah, te teljesíted óhajtásomat? Te jó vagy, te kedves vagy! –
14366 7, VI | azon keresztül Marie.~– Mit óhajtasz?~– Amit mindennap meg szoktál
14367 9, I | férfinak, akinek becsületét óhajtja, hogy ki volt ő ezelőtt?
14368 13, I | küzdelem.~Nem szabad az élni óhajtó beteg előtt sírni.~S annak
14369 7, IV | csendesség van.~– Óh, én is úgy óhajtom, hogy odavigy magadhoz –
14370 7, I | után hasztalan várva az óhajtott másodikra, maga szólítá
14371 7, IV | részt e gaztettben; s akik óhajtva várják az alkalmat, amelyben
14372 1, III | meleg szívben nem fog az őhelyette pihenni.~Megköszönte az
14373 11, IV | karddal védhette magát.~– Ohó! ez nem járja! – kiáltja
14374 12, II | zirciek panaszkodtak, hogy őhozzájuk egy csoport ellenséges lovas
14375 6, II | aki eddig is hálára van őiránta lekötelezve. Különben is
14376 3, IV | alakban, veres kalappal, tüzet okádó szájjal.~A doktornak hármas
14377 8, I | hadseregünknél szolgáltak, elég nagy okaink vannak a panaszra. Kezd
14378 5, VI | A Fertő tó túláradásának okait már régóta fürkészik. Az
14379 9, I | fejedelmi sarj és minden okiratai kezében vannak.~De a remekelő
14380 9, II | tenned?~– Azért, hogy az okirataidat rejtő szekrényt elvigyem
14381 8, III | leányt vagy a reá vonatkozó okiratokat, vagy ha lehet, mind a kettőt.
14382 12, III | sokáig tanulmányozta ezt az okiratot.~– Kételkedik ön tán egy
14383 6, I | Hamisítottam keresztlevelet, okmányokat, útleveleket, hogy őt megszabadítsam
14384 10, VI | mint egy átokmondás fog őközötte és Vavel között állni, mert
14385 1, I | eddigelé ki nem nyomozható okokból, a mai világban a füzértánc
14386 9, III | szolgálni? Annak is szenvedést okoznak, aki őrzi, annak is, aki
14387 10, III | főhadiszállásnak fejfájást okozni.~De Fervlans maga is a vendégfogadóba
14388 4, V | is fennvirrasztok. Valami oktalan borzadály fog el, ami szemeimet
14389 5, III | tanúi voltak, hogy én egy oktalanul elkövetett sértést őszintén
14390 4, IV | maga becses személyében oktatgatta, hogy ne legyen belőle olyan
14391 2, II | nevezzük annak, ámbár semmi okunk sincs rá, mert ő nem mondja,
14392 7, II | töltögettek volna még égő olajat. A támadó osztrák hadsereg
14393 7, VIII | festőállvány, rajta készülőben levő olajfestmény: valami tanulmányfő. – „
14394 2, III | A rokokó rámákba foglalt olajfestmények mind tájakat, gyümölcscsoportokat,
14395 1, I | híre sincs.~Egy pislogó olajlámpa küzd a széltől lobogtatva
14396 1, IV | lobogtatta a szél azt az olajlámpást, ami az imént felállított
14397 10, II | ércgörgönyön belül világosság volt; olajmécses égett. Be lehetett látni
14398 8, I | korzikai kéme volt, akkor azért ólálkodott utánam, hogy Marie titkát
14399 5, I | históriáig sohase vitte, mint Olasz- és Göröghonban. – Ami azonban
14400 10, I | hívtak.~Ezt a csapatot Olaszország valamennyi hírhedett korhelyéből,
14401 5, III | ezredével együtt lemegy Olaszországba, s mit törődöm én vele tovább,
14402 8, III | volt; négy sűrűn teleírt oldal.~Legelőször is az aláírást
14403 10, III | egészen domború volt az oldala.~– Nem rossz bor! – mondá
14404 12, II | leszállt a lováról, s az oldaláról leakasztva a csutorát, odanyújtá
14405 11, IV | ahonnan az ellenséget szépen oldalba lehetett ágyúzni, s amint
14406 7, VII | ládát felnyitá, s annak egy oldalfiókjából előhúzott egy gondosan bepólált
14407 2, II | mulattatni, ami ugyan a jobb oldali szomszédjánál, tiszteletes
14408 10, V | De Fervlans látta, hogy oldalognak vissza egyenként legdühösebb
14409 7, VIII | mikor Katalin a kikötőpadhoz oldalogtatta a csónakot. Ott átvette
14410 11, VI | kiszabadítani.~E jókor érkezett oldalroham kényszeríté az ellenfélt
14411 11, IV | francia lovasságnak egy oldalrohammal az úgynevezett Viczay-ároknak
14412 11, IV | gyalogsággal és lovassággal. Egy oldalről lőtték őket, más oldalról
14413 12, III | elkészültek, s kijöttek az oldalszobából. A kisasszony arca elevenebb
14414 10, V | küzdelem fölött.~Hogy az oldaltámadás okozta zavar egész csapatját
14415 1, III | érvágó tárcáját tapogatva oldalzsebében, míg a hölgyek flakonjaik
14416 5, III | szavakkal egy levelet vont elő oldalzsebéből a hölgy, s azt szétbontva,
14417 1, II | asszonyság.~A két férfi oldalzsebeibe dugta a pisztolyait. A fiatalúr
14418 9, I | levelet.~A feladat meg van már oldva – fényesen!~A rejtegetett
14419 11, III | Sebaj! van a menténken ólompityke, vagdaljuk le”. S az inszurgensek
14420 11, III | a mentéjük és mellényük ólompitykéivel!~Még egy találkozása volt
14421 5, III | forduljon? Kinél keressen oltalmat?~Vavelt nagyon gondolkozóba
14422 8, III | rejtélyes leány védtelenül, oltalmazó, ismerős nélkül marad a
14423 7, II | Isten! Ki Franciaországot oltalmazod: tekints alá; – nézd az
14424 1, III | felnyittatott rejteklépcsőn oltalmazóját. A vasrácsajtó titkos nyitját
14425 5, VI | Úrnak angyala, akit vidékünk oltalmazójául küldött ide jókedvében:
14426 9, II | van? Az én megszabadítóm, oltalmazóm, második atyám! Miért jön
14427 10, I | védett faluban hagyott, oltalmazza meg: s a gyilkos felkereste
14428 12, III | monda a kapitány, átadva az oltalomleveleket Vavelnek.~Az oltalomlevél
14429 13, I | Vavel Lajos előmutatta az oltalomlevelet, s amíg azt a káplár olvasá,
14430 10, IV | emberek, mikor nagy tüzet oltanak, kevés vízzel, sok lármával.~
14431 6, I | szakácsnőnek el kellett oltani a tüzet, s a szobájába vonulni.~
14432 7, II | rakott fegyverhalmazon, s az oltárhelyen ülő alak elkezdett reszketni
14433 7, VII | Kérdezze meg csak ettől az oltári szépségtől, aki még nem
14434 8, III | hogy az ő bálványát, az ő oltárképét odahurcolják annak az embernek
14435 12, II | Beillenék a Notre Dame-ba oltárképnek! Méltó megörökíteni a szerzője
14436 7, II | őt odaültesse; mintha egy oltáron ülne, lábait a földtekén
14437 3, IV | el, hogy ember.~E füzetke olvasásának kétféle hatása volt Lajosra.
14438 5, III | odatartá a gróf elé, hogy olvashassa, de nem adta ki kezéből,
14439 7, II | Láthatja az egész világ, s olvashatja róla fennkölt eredetét.
14440 4, III | aminőket a regényekben olvashatni.~– Hanem e regénynek lehetett
14441 11, VII | tábornoknak egy elfogott levelében olvasható az elismerő magasztalás,
14442 4, IV | csak egy van a világon. – Olvashatta a gróf úr a statáriumfán
14443 8, II | oszladozó nemes seregek olvashatták, ha ugyan volt kedvük hozzá.
14444 6, I | Egy délelőtt Vavel Lajost olvasmányai közül Marie keserves zokogása
14445 3, I | cicáiról, mopszairól, az úr az olvasmányairól. Ha valami nevezeteset álmodott
14446 6, II | hemzsegett egész Európa, s neki olvasnia kellett mindennap, hogyan
14447 11, VI | próbára még egy kissé az olvasó türelmét, ki regényt vár
14448 3, I | a termet, s átmentek az olvasóba. Ott voltak már az újon
14449 3, II | orvostani könyvek.~– S miért olvasod te azokat?~– Azért, hogyha
14450 4, V | tartóztatta vissza Marie-t az olvasószobában. Azalatt alkalma volt Mátyás
14451 5, II | fennmaradt, s Lajost kérte, hogy olvasson fel neki valamit fennhangon,
14452 8, II | is megteszik azt. Hát nem olvastad a levelében, itt van ni: „
14453 3, II | amit nem is próbáltál: olvastál felőle. Milyen a halál?
14454 10, III | hogy a császár is örömest olvastat fel magának – a leány szép
14455 13, I | kell. – Minden jól van. – Olvastuk a levélből, amiben mindent
14456 4, II | restellte, hogy az el lett olvasva. Igen egyszerűnek találta
14457 3, I | azon ő minden reggel talál olyanforma apró fényes fekete szemerkéket,
14458 3, II | egereknek, amik énekelnek, olyanformán, mint az álmodó kanári.
14459 5, III | ezredes vagyok.~Vavel Lajos olyanformát dörmögött, hogy nagyon örül
14460 6, I | tele volt a testük. Henry olyanokat vágott gazdáján, ha az fedetlen
14461 2, II | disznófejű kisasszonyok, de olyanokról, akiknek valóságos halálfejük
14462 11, III | alabárddal, s csendes békességgel olyant ütött a chasseur fejére –
14463 4, II | beleavatkozott a kerti munkába, s olykor egész gondatlanul feltűzte
14464 4, II | körülfogva szivárványszínek olympi nimbuszától.~Mikor elvette
14465 4, III | szétzilált haj félig befonottan omlik alá a földig hosszasan,
14466 1, III | csodaszép gyűrűkben vállára omolva.~Mikor e fényes társaság
14467 3, IV | lesz avatva.~– Vezesse be őnagyságát a vendégszobába, s vigyen
14468 6, II | királynőjét és védszentjét, őnála ez egyetlen nőalakra volt
14469 11, III | hogy ne féljenek vérüket ontani a hazáért.~Egy másik közvitéz,
14470 7, I | OO ¨ OOO ¨ O~
14471 7, I | gam — ma —~OOOO ¨¨¨¨¨ OO ¨
14472 1, IV | talpig, mert a Passage de l’Opera-i készítmény elárulja kilétét.
14473 1, I | ma este a mama elment az operába, s a Diánának azt parancsolta,
14474 4, I | mutattak be Magyarországon, operaszínházzal és karusszellel; e vidéken
14475 2, III | esztendeig. Azután kétszer opponálok, egyszer repellálok. Ez
14476 4, IV | minden ez országban megjelenő opus. Előkereste azt, s megtalálta
14477 8, I | elsüti az az ágyút, mint egy orációt.~– Hát a gyalogságot és
14478 3, III | fátyolt viselni az arcán.~Néha órahosszant is elbolyongtak a hullámtükrön,
14479 7, II | lefekünni.~A legkedvetlenebb órájában egyszer csak hangos sarkantyús
14480 2, II | az arcát soha senkinek, őrajta kívül.~– Ez regényes, de
14481 1, I | választott a sétálásra.~Az órák tízet ütnek. Ilyenkor minden
14482 3, III | alakja vont rajta, s mi órákig ott csillámlik a víz színén.
14483 8, II | tekintélyére féltékeny falusi orákulumot: – egy hét alatt mind jó
14484 8, I | milyen balítélettel van az óraműről, dehogynem adott. Az inszurrekció
14485 11, II | völgy útjain, hogy vonulnak, óramutatói lassúsággal, a nagy hadsereg
14486 8, I | No no! csak nem kell az óraművet ráncigálni, mert elszakad
14487 9, I | kegyelmes végzet által engedett órán túl elmúlt – egy perc.~–
14488 10, II | harangkongású hangjával hirdetve az óranegyedeket. – Már tizenegy óra elmúlt.~
14489 5, II | figuráit az idomározott orángutáng. Úgy is hítták a tréfás
14490 13, I | odafekteté annak kezére.~– Őrangyalom vagy! – suttogá hozzá. (
14491 1, II | használatáért, egy napra óránkint húsz frankot számítva, itt
14492 4, V | S aztán úgy alkuszom az óraütéssel, hogy miért nem több. Bár
14493 1, IV | Fervlans. – Ők tizenkét órával hamarább eltűntek, mint
14494 3, I | porcelán mosdótálacskát, s orcáikat és talpacskáikat finom szivaccsal
14495 10, III | a márkinők és márki urak orcáiról. Most ez van divatban. –
14496 7, II | égnek, ajkai megnyíltak, orcája tündökölt, az mind beszélt;
14497 3, IV | azokat az indulattól reszkető orcákat, a sírásra vonagló szép
14498 3, I | odarepül közéjük az asztalra, s orcátlan merészséggel egyik findzsáról
14499 4, IV | hidegláz futott át.~– Marie! – ordíta fel önfeledten.~Azzal hirtelen
14500 11, V | megrémült Herkulesnek az ordítása. Mars, a hadisten akkorát
14501 8, III | összeszólalkozik, kirohan nagy ordítással az erdő széléből, szétveri
14502 3, IV | pokolból elszabadult démon ordítva rá: Gazember! Áruló! Mit
14503 11, IV(1)| 1810 in chronologischer Ordnung; verfasst von den General-Adj.
14504 8, I | magával vive a hadvezér ordre du bataille-ját, átszökött
14505 5, V | penderített rajta, hogy az az orgonabokrok közé kalimpázott, másik
14506 6, I | ahol pihenni szoktam. Egy orgonafa tövébe. Ott hadd nyugodjék
14507 3, I | alacsony jáspistáblán valami orgonaforma látszik, hosszú sor érc-
14508 5, II | a védencemet a melodion orgonahangjára térden állva kezeit összetenni
14509 13, I | utánuk hangzott – a távoli orgonaszó.~Az acélfekete égnek ellenmondó
14510 3, IV | ellenség által fölbérelt orgyilkos, valami gyakorlott búvár,
14511 8, I | válogatósak a fegyverekben: orgyilok, méreg, lesbül küldött golyó
14512 6, II | az igazi tábora.~A század óriását csak hősökkel és hazafiakkal
14513 13, I | diadalmaskodott. Azt az óriást, akit senki le nem bír győzni,
14514 8, II | foglalná el.~– Te pedig őrizd meg az én kincsemet. Magadat
14515 10, III | valamit. – Jocrisse! Milyen őrizet van a soproni oldalon?~–
14516 8, II | szíved egészen az övé. Vedd őrizeted alá ezt a kis ércchatouille-t.
14517 5, V | legnagyobb gyémántja az én őrizetemre van bízva. – Ezentúl kétszerte
14518 7, I | donnája. Aki felől ugyan őrizkedni fogok többé kérdezősködést
14519 10, II | majd ő kiszolgál. Én nem őrizlek itt egész éjjel. Tudod?
14520 12, I | mintha valami potentátot őriznének ottan.~Vavel néma dühvel
14521 3, II | az Isten ajándéka, amit őriznünk kell, amíg lehet – felelt
14522 8, III | rábízott kincseknek más őrizőt adni.”~„Jocrisse leveleiből
14523 7, IV | furfangos, felnyithatlan zárral őrizze a maga kincsét!~– Jól van –
14524 9, III | előőrsöket, s kikérdezte az őrjáratot a teljesített vizsgálat
14525 10, III | Barátom! Minő felséges őrjöngés! Az ősvilágrész minden madarai
14526 5, III | ebben a pontban valóságos őrjöngő. Ha elrabolt felesége, ha
14527 9, I | világlottak, mint egy hagymázos őrjöngőé, s elkékült ajka tajtékzott.~–
14528 9, I | gondviselője, odarohant hozzá őrjöngve, s megragadva annak karjait,
14529 9, III | karabélyt, s folytatta az őrködést.~Az éjszaka csendes volt,
14530 7, VI | Isten neked jó éjszakát… őrködjenek fölötted angyalok… Imáid
14531 3, IV | leszek az ön közelében. Őrködni fogok, hogy semmi meg ne
14532 4, I | nem hatolhatunk is.~Neki őrködnie kell védence fölött, abban
14533 5, I | illett is; sőt a karabéllyal őrködő strázsa a kapuban e föltevést
14534 10, II | odaállt a rácsfüggöny elé, s őrködött.~Óh, dehogy történt az meg
14535 11, II | följegyezve: Kulcsár Károly őrmesteré, Csikász János kápláré és
14536 11, IV | másnap az ifjú Lauriston lett őrnaggyá helyébe. Ezt tette a két
14537 11, V | mire az nyakába borulva az őrnagyának, szép énekszóval felelt
14538 11, III | visszavonulás alatt a veszprémi őrnagyi szakasznak az ellenséggel,
14539 11, IV | Dömölkön házigazdájának, Mayer őrnagynak az inszurgensekről:~„Ils
14540 4, I | feljegyezni. Maga volt az „oroszlánfej” és a tízek tanácsa egy
14541 11, IV | kimutatta mai nap a maga oroszlánkörmeit. A zalaiak állták meg vitézül
14542 1, I | Hát ön mit fedezett fel?~– Oroszlánnyomon rókát – szólt az ifjú kedvetlen
14543 8, III | lelkével kutyán, kígyón, oroszlánon keresztülvándorolni, s aztán
14544 8, I | mintha bottal mennének az oroszlánra! A francia bajonette ellen
14545 2, I | komolyan megrettent. Az oroszlánt megrémíté szavával a kakas;
14546 8, II | kell küldeni. S ugyanakkor Oroszország is hadat izen a magyar királynak,
14547 8, III | rablóra van bízva, hogy orozza vissza a kézből kiadott
14548 4, V | izmai, e klasszikus metszésű orr, ez achillesi ajk és áll
14549 4, III | szerint egy becsületes pufók, orral, szemmel, szájjal ellátott
14550 1, III | éhen ölje el magát, mi az orrán keresztül fogjuk önbe beletölteni
14551 3, I | könnyen táguló rózsaszín orrcimpák s az a sajátszerű, gömbölyű
14552 1, III | rikácsoló kakadun s egy orrfintorgató kapucinus majmon kívül.~
14553 1, II | rezes arc, burnóttól fekete orrlyukakkal, a fülében arany lencsefüggő,
14554 3, II | abba belenyomta a kis állat orrocskáját, hogy igyék szegényke: utoljára
14555 5, I | mert az elejétől fogva orrol a versenyért, amiben rendesen
14556 1, II | olyan rezes arcot, burnótos orrot festett magának, mint az
14557 11, VII | két hétre (!) a benn levő őrség számára elégséges élelemmel;
14558 4, II | trónra? Hogyan ragasztotta országa egyik darabját a másikhoz
14559 7, VIII | Visszaszökött tőlem a halai országába, a háládatlan. Nem is nagyon
14560 5, II | visszafoglalta az elvesztett országát: ahol ő az egyedüli király
14561 8, II | ő választ tisztviselőt, országgyűlési követet a megyeház udvarán,
14562 13, I | szégyent, veszteséget, amit országnagyok, hadvezérek, elementumok,
14563 1, I | gondolatjait, még mikor országok választanak is el bennünket.
14564 6, II | gyűlölet azon óriás iránt, ki országokat átugró léptekkel járta keresztül-kasul
14565 10, II | magát hegyeken-völgyeken, országokon, városokon keresztül vele,
14566 13, I | hibát, szerencsétlenséget, országos csapást, szégyent, veszteséget,
14567 13, I | megköttetett. „Amaz” – elvett országotokból kétezerötszáz négyszögmértföldnyi
14568 13, I | ellenségek halmoznak egy országra, az ő rovására írjatok fel?
14569 10, IV | Eszterháza pompás sétánysoros országútjára. Fervlans még az egyes leskunyhókkal
14570 10, IV | ami nem szégyenli magát országútnak neveztetni. Bele volt veszve
14571 12, II | előtt, amik már felkaptak az országútra.~A postakocsis messziről
14572 12, II | taszításra le voltak szorítva az országútról, s a vizenyős réten nehéz
14573 13, I | faluból.~A falu végén az őrszem rájuk kiáltott, és megállította
14574 11, III | neki. Utoljára meglátott az őrszobában egy alabárdot, amit valami
14575 6, I | rám ismerjenek a másvilági őrtállók. Félek, rettegek. Gyermek
14576 4, I | még különösebb, tökéletes ortográfiával: a kifejezések előkelők,
14577 11, IV | hegyeken a francia tábor őrtüzei mutatták az ellenség messze
14578 11, VII | Szigetközben, a franciák őrtüzeivel volt ellepve a mező. Mind
14579 9, III | egyre közelebb hangzott. Az őrtűz világánál már messziről
14580 9, III | az égen. Vavel Lajos az őrtűzhöz visszatérve, azt mondá a
|