bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                             grey = Comment text

17088     3,  III  |                     nem szólt többet, még a szepegését is elfojtotta, mint a csínyt
17089     6,  I    |                     Nézze ön! Nézze csak: – szepegett a leány, keblébe nyúlva,
17090    10,  III  |                  szobájába belépett, s mily szepegve hajigálta a két cerberusnak,
17091    10,  III  |                 amit valódi zsarnokság volt szépeinknek viselni, mert bennünket
17092     6,  II   |                      mint eddig, s hogy egy szépirodalmi folyóiratra miként lehetne
17093    11,  II   |                     minden költői képzelet, szépítgetés hozzájárulása nélkül. Maga
17094    11,  V    |                    Névtelenek maradtak.~Nem szépítjük a dolgot. Feljegyezzük,
17095     3,  III  |               harangját nemrég halászták ki Széplak táján a tó fenekéről, az
17096     3,  III  |                fenekéről, az egyik harang a széplaki toronyban van most is; s
17097    10,  III  |                   chierusque uralma, melyet szépnek kellett találnunk azok miatt,
17098     2,  II   |        társalkodónője egyedül képviselték a szépnemet.~– Te ide ülsz mellém –
17099     2,  II   |                    ablakot, s mutatta meg a szépségeit, amiket addig senki se látott.~–
17100     1,  IV   |             kérdésekből. Ezek a veszedelmes szépségek, akiknek hivatásuk az volt,
17101    10,  III  |                   hercegnő féltékeny volt a szépségére, s egy estélyen, amit ő
17102     1,  III  |                Cambray úr mellett ülő barna szépségnek hallhatólag. – Ugyanolyan
17103     7,  VII  |                    meg csak ettől az oltári szépségtől, aki még nem tud, csak igazat
17104     2,  II   |                     a leggyönyörűbb, isteni szépségű kisasszony…!~Mindenki odafordult
17105     3,  IV   |                  szokott egyhangúságában. A szeptember gyönyörű meleg idővel köszöntött
17106    10,  II   |                     kezeit jól; ez hatalmas szer; elpusztítja a pestist.~
17107    12,  II   |                    ebéd után, s ma még csak szerda van. Ha már a többi kentauroktól
17108     6,  II   |              játszani nem böjti napokon is (szerdán és pénteken), mint eddig,
17109     3,  IV   |                      csak a legszükségesebb szereimet veszem magamhoz. Lehet,
17110     3,  IV   |                  várta a hazaküldött orvosi szereinek csomaga, egy levélborítékkal,
17111    12,  II   |            gyógyítgatták őket, a maguk házi szereivel, a maguk jó szavával, mintha
17112     8,  I    |                      hogy azonban semmiféle szereket nem adhat az élelem szállítására,
17113     8,  II   |                   valók voltak, hogy boldog szerelemről suttogjanak. Az éjszakák
17114     7,  I    |                   ád egy lovast, s azt maga szereli fel. Szép svadrony lesz
17115    10,  V    |                     asszony mennyire megy a szerelmében. Egész a puskaropogásig,
17116     8,  II   |          palladiumomat. Vedd őt körül egész szerelmeddel. Számomra ne lopj el belőle
17117     5,  III  |                   azt, hogy elpirult?~– Aki szerelmeért pirult, nem szenvedett vele;
17118    11,  IV   |                  által, hogy ugyan az Isten szerelméért ne hagyják a polgárok éhen
17119     7,  VII  |                   legényekre hátravigyorgó, szerelmesdalkornyikáló, poháreltörő, edényelcsorbító,
17120    11,  III  |                biztató szót adni nem sajnál szerelmeseinek?~– Ne fussatok el az ellenség
17121     7,  I    |             titokban dohányzik, és titokban szerelmeskedik. Ezek mind olyan clandestinumok,
17122     8,  III  |               ingatag szeszélyre. Annál egy szerelmeslevél, egy elejtett könny is lenyomhatja
17123    10,  III  |               levelet küld Joséphine-nek.~– Szerelmeslevelet?~– Azt nem tudom.~– Add
17124     2,  II   |                  Hanem egy hibája van. Ha a szerelmespár az üldöző francia tiszt
17125    12,  II   |                   gratuláljak önnek ahhoz a szerencséhez, amit egy gyöngéd fölkiáltás
17126     7,  VI   |                 sincs a velük megismerkedés szerencséjében részesülni. Önök a bandériális
17127     5,  V    |          vallomásnál, s így nem lett e kész szerencséjéből semmi.)~Lajos pedig vitte
17128     2,  II   |         meggyőződtem felőle, hanem nálamnál szerencsésebb állatokért: négy darab macskáért,
17129    12,  III  |                     Kívánjunk egymásnak sok szerencsét hozzá.~Kezet szorítottak.~
17130     4,  IV   |                  csak utánam jött az erdőre szerencsétlenkedni. Ott kell már nekem végeznem:
17131     1,  II   |                    inkább egy szívességet a szerencsétlennel, s szaladjon el a legközelebbi
17132    10,  V    |               harcokban különös, válogatott szerencsétlenség kellett hozzá, hogy valaki
17133    12,  II   |                    minden szenvedőt attól a szerencsétlenségtől, hogy valami bajában én
17134     5,  V    |                 meglepően nagyot változott. Szerény, figyelmes, szófogadó iparkodott
17135     5,  II   |                  ennek a tizedik múzsának a szerepében föllépjen?~– Ön nekem nagy
17136     5,  I    |                    azokban maga a bárónő is szerepel, megérdemlett tapsokat aratva
17137     1,  III  |              idehozták; a guillotine is ott szerepelt az illusztrációk között. (
17138     1,  I    |              könyvbe. Átveheti az én eddigi szerepemet. Engem rögtön elfognának,
17139     8,  III  |                      Jocrisse jól játszotta szerepét, a szabadító közeledtére
17140    10,  III  |                  láttál (tudod, a Barthelmy szereplésed alatt), mikor egy estélyen
17141     6,  I    |                 tenni egy másikat, hogy azt szeressem. Hiába volna az szép is,
17142     9,  III  |                  vár.~– S tudta ön valahogy szerét tenni, hogy levelemet átadja?~–
17143    12,  I    |                     előtt arra a kérdésre: „Szereted-e ezt a nőt?” azt kell neki
17144     7,  II   |                  áldásosztó tekintet, ennyi szeretet, ennyi jóság, minden őserénye
17145     6,  I    |             ismernéd őt kegyelmességének és szeretetének kimondhatatlan nagyságában,
17146     8,  III  |                    bűvölve a rábízott leány szeretetreméltóságától. Ha ez igaz, akkor ez nagy
17147     8,  III  |                  hogy hát vajon Thémire nem szeretett-e belé a lovagba; mert a nőszívek
17148     5,  III  |                   ahogy csak valaha asszony szerethetett. – És amit Vavel tett, kötelessége
17149     1,  III  |                   öregúr. – Hát a virágokat szereti-e ön?~Azzal eléje hozott egy
17150     5,  III  |                  rendeztek be. Mi bécsi nők szeretjük a katonatisztek társaságát.
17151     4,  IV   |                    S ha csúf lennék is, nem szeretne-e ön akkor is úgy, mint a
17152     7,  VII  |                     sem, hogy ne legyen kit szeretnem. Sok mindenféle rigolyám
17153     5,  V    |                     képmása? Őneki kell önt szeretnie. És önnek is kell őt szeretni!
17154    11,  I    |                 annak a kornak, melyben két szerető szívnek hónapokon keresztül
17155    10,  V    |                   elfoglalva, nem gondolt a szeretőjére. Megmondta azt előre Katalin:
17156     6,  II   |                     át tudja ölelni hűséges szeretőjét, egyetlen leányát, királynőjét
17157     8,  III  |            Thémire-t visszahódítani, mint a szeretőjétől.”~Óh, mily jól esett az
17158     1,  I    |                     tart az anyja két-három szeretőt, fogadom, hogy mindvalamennyinek
17159    12,  II   |            Guillaume úr nem fog késni az ön szeretteinek kiadásával, mihelyt megtudja,
17160    12,  I    |          nyugtalanítá, hogy mi történt az ő szeretteivel.~Mi történt, ha az ellenség
17161     9,  II   |      megszabadítottál; nem gyűlöltél, hanem szerettél; s szeretni fogsz ezután
17162     2,  II   |               magányban élő teremtést, szép szerével ismeretséget akart vele
17163     1,  IV   |                nevéhez illő fényes birtokot szerezhet, s leányának senki sem fogja
17164     5,  III  |                     csak oly bizonyossággal szerezhetek, amit saját szemeim által
17165    10,  III  |                  Hortense azt az elégtételt szerezte a kicsikének, hogy Joséphine
17166    11,  II   |             segített az inszurgenseknek. Ők szereztek a császári királyi hadseregnek
17167     2,  I    |                fekete könyvet, meggyőződést szerezve felőle, hogy dikciója még
17168     7,  II(1)|                     nádorispán megbízásából szerkesztve, korszakalkotó okmány. ~
17169     8,  I    |                     azt jelenti, hogy újabb szerkezetű puskákat nem adhat, mert
17170     2,  III  |                 Mert a tekintetes urak nagy szerrel utaztak. Nélkülözhetlen
17171     8,  I    |                  meg a paripát, s kötőfék a szerszám.~– Remélem, hogy azért nem
17172     5,  I    |                   kitüntetett hős lovának a szerszámáról a farmatringot, s azzal
17173    10,  II   |                tartsa ön meg azt a drága jó szert: önnek szüksége van rá.
17174     7,  VI   |          megesküszünk az én jó Mercatorisom szertartása mellett a magány házamnál.
17175    12,  II   |                  legmagasabb istentisztelet szertartásához volt berendezve: szenvedő
17176     2,  I    |                   Szívemből gyűlölök minden szertartást. Idáig laktam vele Bécsben.
17177     8,  I    |                     a posztót, és úgy küldi szerte az inszurgenseknek, hogy
17178     7,  I    |                   gúny! – S milyen az egész szervezés? – Minden nemes, akinek
17179    11,  VII  |                 hadak begyakoroltassanak és szerveztessenek. Arra senki sem gondolt,
17180     3,  II   |              túlvilági boldogság lenne! Nem szerzed-e meg azt nekem?~A gyermek
17181     6,  I    |                  állani a kalitkája.~– Majd szerzek önnek másik madarat, éppen
17182    10,  VI   |                     Meglátod, milyen örömet szerzesz neki vele, ha felnyitod
17183    10,  IV   |                   Ott a vidék népe seprűvel szerzi össze a maga kenyerét: szódát
17184     2,  III  |                   szüksége van a megújított szerződésre, mert különben innen kiexpediálják;
17185     1,  III  |                        Figyelmeztetem önt a szerződésünkre, uram – szólt a márki –,
17186    12,  II   |           oltárképnek! Méltó megörökíteni a szerzője nevét. – Ilyenek azok a
17187     1,  IV   |                    amit a császár rendelt a szerzők számára, amiért úgy megnevettették?
17188    11,  V    |           jelentkezett azóta, hogy az adoma szerzőségét magának vagy a famíliájának
17189     2,  I    |                   készült, azt egy asszonyi szeszély mind dugába dönti.~Lett
17190     1,  IV   |                   vonogatta, és fejét rázta szeszélyesen.~– Hát mért mondja ön ezt
17191     8,  III  |                 egészen az asszonyi ingatag szeszélyre. Annál egy szerelmeslevél,
17192     6,  I    |                   gyógyszereit, bedörzsölte szeszes életébresztőkkel a kis énekes
17193     6,  I    |                   csak harisnya; a haja meg szétbomolva hullott a vállára, keblére;
17194     6,  I    |                   aztán óvatosan, gyöngéden szétbontá ruhája szárnyait, hogy rátaláljon
17195     5,  III  |                oldalzsebéből a hölgy, s azt szétbontva, odatartá a gróf elé, hogy
17196     1,  IV   |            megtorlandók, hogy azt leigázza, szétdarabolja; – mikor annak az országnak
17197     7,  IV   |               kastélyba, keresztülbújva két szétfeszített ablakvas közén; felnyitogatta
17198     8,  III  |              szabadító közeledtére a rablók szétfutottak minden ablakon át, s a nemes
17199     8,  III  |                     mikor a fegyverre hívás széthangzott az országban, csak úgy felkötötte
17200     3,  I    |                szórta ki, nehogy a gyerekek széthordják a furcsa „békateknőt”.~Ebéd
17201     8,  I    |                   mállassza el, míg magától széthull.~Ezt a nevet használta két
17202     1,  I    |                    ment, halkan, lábhegyen.~Széthúzta a függönyöket, s azt nézte,
17203     8,  III  |                   én durvább szövetű tervem szétmállott. Ez abbul állt, hogy egy
17204     5,  III  |                   pisztolyt! – szólt Vavel, szétnyitott köpenye alul kimutatva két
17205     1,  III  |                    csak elefántcsont, hanem szétnyitva, remek miniatűr festésben,
17206     8,  II   |                     nyomtatásban kiadott és szétosztott históriai ereklyét, érdemesnek
17207    12,  II   |                  fekvő falvakban úgy voltak szétosztva. A kis falu asszonyai maguk
17208     4,  V    |                     bei fuss!~Henrynek majd szétpukkadt a két pofája a nevetés visszafojtása
17209    11,  II   |                    a közéjük lecsapó gránát szétpukkanik, mikor undokul sivítva jön
17210    12,  I    |              golyóbis volt dugva, hogy ahol szétpukkant, száz embert is megölt, –
17211     1,  IV   |                     volt akasztva; – amíg a szétriasztott bűntársak a Szajna partjain
17212    11,  IV   |                 gránátjaival a chasseuröket szétrobbantotta, s a franciáknak két élelemszállító
17213     5,  II   |               lövelt fel a magasba, s mikor szétrúgta szivárványszínű csillagait,
17214     7,  VII  |                 maga elé a két térde fölött szétsimított kötényére. Az a kártya is
17215     1,  III  |                     önnek a parkettjeit is, szétszedettük a bútorait, még a majolika
17216     7,  IV   |                   az való.~Most azután majd szétszedte a lány csupa merő édes gondoskodásból.~–
17217     8,  III  |                  fedezete már elhullt, vagy szétszóratott. Ekkor három gyalog közvitéz
17218     1,  II   |                 tengelye egyikébe azoknak a szétszórt szegletköveknek, amik egy
17219     9,  I    |                   apró darabokra szaggatva, szétszórta annak rongyait maga körül;
17220     3,  I    |           divatképei a székeken, asztalokon szétszórva is hevernek.~A társaság
17221     3,  IV   |                orvost? – mormogá a beteg, s széttágult orrcimpái fújtattak dühösen.~
17222     5,  V    |                 lefeküdt, s az érkező Lajos széttárt könyveket talált az asztalon.
17223     1,  I    |                   csúnya nagykendő.~S azzal széttárva a veres nagykendőt, amibe
17224    10,  VI   |                     akkor, mikor a vérmezőn széttekintett, borzadt össze.~Minő Istentől
17225    10,  V    |                 comenazót. Neki is volt egy széttépni való levele, – amiben De
17226     3,  IV   |              Öltönye nem volt levetve, csak széttépve mellén.~– Hm, hm – dörmögött
17227     5,  VI   |                     meglepően szép. Kettős, szétterült kelyhe van; a külső haragos
17228    11,  VII  |                ejtetteket szállítja lefelé. Szétver minden ellenállót; kiszabadítja
17229     8,  III  |                ordítással az erdő széléből, szétveri az ágyúkísérőket; kit levág,
17230    10,  III  |                   tövét vakargatni, s aztán szétvetette a négy lábát, s bátran megugatta
17231     1,  III  |                   az ablak és ágy függönyei szétvonattak, s egyszerre világosság
17232    10,  IV   |                     síkon tudta összeszedni szétzavart csapatját.~Pedig ez még
17233    11,  III  |                    már az ellenség; vagy ha szétzavartattak, s futottak már szerteszéjjel,
17234     5,  III  |                   mosolygó golyóval.~– Vagy szétzúzom önnek az agyát.~A két kísérő
17235     3,  III  |                    egyik evezőlapátot, hogy szétzúzza a csodának a fejét; – de
17236    10,  III  |                        Colossaliter! Az nem szezon volt nekem, hanem aeon!~–
17237     2,  II   |                Megvallom, megvallom, már ez szférámon kívül esik. Én csak a dátumokat
17238    10,  V    |                   zömök, napbarnította arcú szicíliai.~Az összecsapásnál Vavel
17239    12,  II   |                 nevessen.~– Ön nagy bohó! – szidta a tábornokné aztán. – Hiszen
17240    12,  II   |            átúsztatott a két folyam közötti szigetbe. Ott megvonult éjszakára.
17241     8,  II   |              következő lépésétől már a Duna szigete, a Lobau rendült meg.~Dél
17242     3,  III  |                     az, hogy apróbb-nagyobb szigetecskék vannak benne elszórva, azoknak
17243    11,  VII  |                    lélegzett. A sűrű fűzfás szigetek között könnyebb volt az
17244     3,  III  |                     tükrei képeznek elszórt szigeteket a sötét nádtengerben, amik
17245    12,  II   |                 tölgyesei között fenyőerdők szigetelték el magukat). Arról a fenyvesről
17246     8,  II   |                    Az angolok sietnek – egy szigetet elfoglalni maguknak a hollandiaktól.
17247    11,  IV   |                      Osterhuber, Sós, Vizy, Szigethy, Sólyom, Dervarics, Ádám,
17248     3,  III  |                 volt egy ilyen kis gömbölyű szigetke, ami nagyon ingerelte Marie
17249    11,  VII  |                  várták a kitörést, hanem a Szigetköz felé. Onnan legrövidebb
17250    11,  VII  |                    Győr felől, túlnan is, a Szigetközben, a franciák őrtüzeivel volt
17251    11,  VII  |                    összes lovassága, mely a Szigetközbül üldözésükre elindult; míg
17252    11,  IV   |                 tábornok alatt, egy másik a Szigetközön Keglevich tábornok alatt.
17253     5,  VI   |                     VI.~Ez a fölfedezés még szigorúbbá tette Vavel Lajosra nézve
17254    10,  V    |              utánavágtatott a kedvesének. A szíjostorral vágta az öszvért, hogy az
17255     2,  III  |                 mindenes: egy öles termetű, szikár, széles vállú férfi, erősen
17256     3,  III  |                Takarózzék be jól. Ha fázik, szikfűteát fogok önnek főzni.~Attól
17257     3,  III  |                  fogok önnek főzni.~Attól a szikfűteától pedig úgy félnek a gyermekek
17258     6,  I    |                     a szívem fölött, mint a szikla.~– Ne légy gyermek! – kiálta
17259     5,  II   |                     mentül jobban hullott a szikra az arcába; annál veszettebb
17260    10,  IV   |                     elkezdett kicsiholni. A szikrafénynél még rettenetesebb volt a
17261     5,  IV   |                 ilyen a világon? Akiben egy szikrája van a pszichológiának, ebben
17262    10,  V    |                    is emberkéz munkája. Egy sziksógyárnak a salakjából összehordott
17263     2,  II   |                 lesz meginteni, mert nagyon szilajon járja a táncot; meg hogy
17264     5,  I    |                értesülve levén, hogy minden szilárdabb viszonynak útját állják
17265     1,  IV   |                  gyermek alakjában? Hogy ne szilárdulhasson meg soha a béke és hatalom
17266     5,  III  |                 kísért hölgy karcsú, magas, szilfidi alak; könnyű, lebegő járású,
17267     1,  III  |                  voltak jegyezve, egy-egy a sziluettjét örökíté meg a falon, többen
17268     2,  II   |                    rovására, s azóta minden Szilveszter éjen megvendégeli őket a
17269     1,  III  |               kavarog, nincs zeneköltő, aki szimfóniába szedje.~– Adieu, hölgyeim!
17270     1,  III  |                     l’absence et le retour” szimfóniáját, s egy percre megállt azt
17271     5,  III  |                 akinek a házánál még tegnap színdarabot játszottak, és puncsot ittak.
17272     3,  III  |                   alkonyég olyan csodálatos színekkel vonta be a tó tükrét, hogy
17273    11,  I    |                     csak férfiak maradtak a színen; kegyetlen, kardköszörülő
17274     5,  II   |         búcsúünnepélyre. Lesz csónakregatta színes lampionokkal és pompás tűzijáték
17275     6,  II   |                    voltak azok, hogy magyar színészeknek szabad legyen Pesten játszani
17276     7,  V    |           megjegyzéssel visszaadni a derült színezetet a társalgásnak.~– Hanem
17277     5,  VI   |                  előle dugva.~Amint a könyv színezett ábráit sorba lapozgatta,
17278     5,  II   |                   pattintva; s ugyanakkor a színfalak mögül megszólalt egy csimpolya
17279     3,  IV   |          hullámvilág. Ez volt neki a bál, a színház, a hangverseny: a nagyvilág.
17280     1,  IV   |                   társaságokba, estélyekbe, színházakba; ahol részt vettek a társalgásban,
17281     3,  IV   |                   nem gyönyörködött bennük; színházat sohasem látott. Egy barátnéja
17282     1,  I    |                 tökéletesen csendes, amíg a színházból hazatérő hintók el nem kezdenek
17283     4,  III  |                holdfogyatkozást nézte – egy színházi látcsővel. – No, az nem
17284     5,  I    |                     nem jelennek a hadjárat színhelyén mediatio végett, s kétfelé
17285    10,  VI   |                  hogy az nem válik a háború színhelyévé, miután a két hadvezérnek,
17286    11,  VII  |                ölelésére rohantak: az olyan színjáték volt, aminőt csak istenek
17287     2,  I    |                  borral; a csapszék leveles színjében egy banda cigány pengeti
17288     7,  VIII |                     gyertyavilágnál nehéz a színkeverést eltalálni.~Abban aztán egészen
17289     9,  I    |                     ez a mirtuszkoszorú nem színpadi jelmez. Ez egy igazi, őszinte
17290     5,  I    |                     játszanak el rögtönzött színpadon, s azokban maga a bárónő
17291     5,  II   |                 akit az e célra felállított színpadra bevezetett Barthelmy, senki
17292    10,  VI   |                   életében viselt. E sárga, színtelen arcokat, e besüppedt szemeket,
17293     7,  II   |              körülvéve virágzó kertektől, a színtér. Szorgalmas iparűző nép
17294     3,  I    |                melyet kereken fog körül egy szintoly alacsony bőrkerevet. Könyvtár
17295     4,  V    |                     bajusza le volt nyírva, szintúgy a haja is egész a bőrig.
17296     3,  III  |                tenni, azt mondanák rá, hogy színvakságban szenved; pedig, akik ott
17297     5,  II   |                     ruháit mind kiégették a sziporkák, maga is odaégett volna,
17298     5,  II   |                  füstöt, ami tűzokádó módra sziporkázott fel a magasba, s mentül
17299     1,  III  |           beszélgetéshez. Tetszik önnek egy szippanat burnót? Igen jó spanyol
17300     1,  III  |                     a burnótba, s csendesen szippantva belőle. – A rendőrségnél
17301     3,  II   |             ártatlan és csábító; gyermek és szirén.~Lajos meglepetve emelte
17302     1,  III  |              szalonok divatvirágja.~Ennek a szirmai hófehérek voltak rózsaszín
17303     4,  I    |                     között azt is, aminek a szirmait a leányok egyenkint szokták
17304     5,  VI   |                  belső égszínű, sugár alakú szirmokkal, a kehely közepéből pedig
17305     4,  II   |                   itt kökörcsinek, amaz ott szironták-csoport. Emez itt pensée, amaz ott
17306     1,  I    |          kandallórul az ajtót, s újra tüzet szít benne.~És azután sajátszerű
17307     1,  I    |                ifjabb úrhoz, ki a kandallót szítá fel ezalatt, s a tüzet turkálta
17308    10,  VI   |                 mikor jó mélyen volt, egyet szítt rajta a szájával; az első
17309     5,  II   |             szorította a pipát, s abból nem szítta, de fújta a füstöt, ami
17310     3,  I    |             orcáikat és talpacskáikat finom szivaccsal megtörülgeti, s csak úgy
17311     5,  VI   |                  egyetlen gyönyörűségét egy szivacstörléssel elpusztítani! Ez képes az
17312     3,  I    |         márványhomlokával, vékonyan rajzolt szivárvány szemöldeivel egy szentképnek
17313    10,  VI   |                      amíg ezt a napsugárban szivárványjátszó kristályvizet nézi, elfelejt
17314     4,  II   |                  arca körül. A nagyító üveg szivárványnimbusszal dicsőíti meg az arc és alak
17315     4,  II   |                     rét közepén, körülfogva szivárványszínek olympi nimbuszától.~Mikor
17316     5,  II   |                  magasba, s mikor szétrúgta szivárványszínű csillagait, a nyelvét öltögette
17317     7,  IV   |                  körülötte, mint a napvilág szivárványt ragyogó kísértetei; fantomok,
17318    10,  VI   |                   rajta a szájával; az első szívásra ugyan telejött a szája mindenféle
17319     6,  I    |                  jegyezve annál, aki minden szívbe belát, s nem szorul ő se
17320     4,  V    |                     üldözte se rémlátás, se szívdobogás. Az a végtelenség érzete
17321     8,  III  |                     közé.”~Vavel Lajosnak a szívdobogása kezdett elakadni a szertelen
17322     7,  IX   |                    úgy elcsillapítani heves szívdobogását, hogy lezárhatta szemeit
17323     1,  IV   |              ugyanakkor belopózni az ország szívébe s itt forralni összeesküvést: –
17324     8,  III  |                     kitörülte volna Thémire szívéből, s elfoglalta annak a helyét:
17325     6,  I    |                 illó-olajjal kenegette be a szívecskéje táját. Mind a ketten leültek
17326     1,  III  |                  Nézd meg jól ezt az arcot. Szívedbe vésd; soha el ne felejtsd.
17327     7,  II   |                      Te tégy eleget a te jó szívednek, imádkozzál azokért, akik
17328    11,  IV   |                     kapott. Megérdemelte: a szívéért még inkább, mint a karjáért.~
17329     5,  I    |                  volt titok. Gyöngéden érző szívek nem kockáztatták azt, hogy
17330     5,  III  |                    a tettetést. Mélyebben a szívembe engedtem látni, hogysem
17331     2,  I    |                  toppanva a fiatal hölgy. – Szívemből gyűlölök minden szertartást.
17332     4,  IV   |                     úgy kergetnek. Mintha a szívemet csiklandanák, mikor hallom,
17333     5,  III  |                    eszembe. – Én tartozom a szívemnek, tartozom a becsületemnek
17334     1,  IV   |               könnyebbülést akar szerezni a szívének, írhat a kis comtesse-nek;
17335     1,  IV   |                    azért cseréljenek szívet szívért, hogy az elcserélt szívben
17336    10,  II   |                    Azt hiszem, egy asszonyt szívesebben lát maga előtt. S az egy
17337     2,  II   |                 azzal az izenettel: azért a szívességért, hogy nem látta őt meg.
17338     1,  II   |                    állt.~– Köszönöm önnek a szívességét, polgártárs – monda az ifjú,
17339     9,  I    |                kegyetlenül bűnhődött. A más szívével akart játszani, s a magáét
17340     1,  III  |           rendőrségnél csempészett burnótot szívnak?~– Ördöge van, hogy kitalálja –
17341     7,  VIII |                    a szabad légtől elmúlt a szívnyomás.~– Csináljunk egy tréfát
17342     8,  III  |                jobban lehet-e bízni, mint a szívrabló könny szentelte esküjében?~*~
17343    12,  I    |                  bárkában nem várta nagyobb szívszakadva a galambját, mint ő azt
17344    13,  I    |                  összetörte. Kézszorítás és szívszorítás ki lett állva, anélkül,
17345     4,  I    |              elzárja magát a világtól, ifjú szívvel, életvidám arccal, s míg
17346     4,  IV   |                    való gyapjút.~Lajosnak a szívverése akadozott el. – Hiszen innen
17347     5,  III  |                   van szó. Tudjuk jól, hogy szívviszonyoknál még az eskü is igen kétséges
17348     6,  I    |                  dűlt könyökeivel, s büszke szkeptikus homlokát meg ne alázza,
17349    11,  VII  |       aranykönyvében kiemelve találjuk, sok szláv hangzású van: Stipcsics,
17350     5,  I    |                     csak a múlt évben egész Szlavóniáig kergettek a pandúrjaink,
17351     9,  I    |                   frank egy tömegben!~Olyan szó-e az, ami mellett csak úgy
17352    13,  I    |           mellékajtón belépni.~Minő ismerős szobácska ez!~Megint a Névtelen Vár-i
17353     4,  V    |                     őt kétségben.~– Jöjj át szobádba, és lásd meg.~A leány odatette
17354     3,  I    |                    és gyümölcsmintákat, s a szobafestés elmélete szerint különféle
17355     5,  III  |                   mennyi hónapon keresztül, szobafogságra: azért, mert félek, hogy
17356     6,  I    |                többet, hanem sietett Lizett szobáján keresztül Henryébe.~Az öreg
17357     4,  IV   |                     a járást a sötétben is, szobájának ajtaja legszélső volt a
17358     2,  I    |                    stimmelő meisterrel; s a szobákat mind kitapecéroztatta, és
17359     2,  II   |                     érkezik, a dáma a belső szobákba zárkózik, és onnan ki nem
17360     7,  VII  |                   van gondom. Mi történik a szobákban? azt nem szokták velem közölni.~–
17361     4,  I    |                társalkodónőjével meg egypár szobaleánnyal, amint nagy szorgalmasan
17362     7,  VIII |              felette nagyon csodálkozott. A szobaleánytól megkérdezte, kinek híják?~
17363     6,  I    |                   érte. Nem kell kísértet a szobámba. Majd eltemetjük őt a virágoskertemben.
17364    10,  II   |                 szőnyegek tiszták, az egész szobán még mindig az a szűzi illat
17365     2,  II   |                    vármegyébe. Egyébiránt a szóban forgó Névtelen Vár lakója
17366     3,  I    |                    férfi.~Az ebédlőbe nyíló szobának az ajtaján csengettyű volt.
17367     1,  III  |                    bútorait, még a majolika szobrait is összetörettük (amiért
17368     1,  II   |            szegletköveknek, amik egy király szobrának az alapját képezték, s amelynek
17369    10,  V    |                kendővel a fején. Az ott egy szódafőző. Jól ismerem a helyet. Vavel
17370    10,  V    |                  országúton előretörök, s a szódafőzőnél elrejtett volónokra ráütök.
17371    10,  IV   |               szerzi össze a maga kenyerét: szódát gyűjt; a síkon alig van
17372     3,  III  |              holttenger korcsszülötte, mely Szodomából fennmaradt? – Mindegy! Eleven
17373     2,  I    |                    hűtőbűl. Három egymásnak szögellő lóca képezi a sessio helyét;
17374    10,  II   |                vállán, amit nagy gondosan a szögletbe támasztott.~– Ne gyújtsam
17375     3,  I    |                készült virágcsokrokkal, s a szögletekben mindenféle ágyacskák és
17376     3,  III  |                     hanem szeszélyes zegzug szökellésekkel, mint egy ősvilági csoda,
17377     1,  III  |                    önök az éjjel ketten egy szökési tervet dolgoztak ki. Tanúnk
17378     9,  I    |                    is megmondtam neki, hogy szökevény vagyok.~– Ön megmondhatta
17379     1,  III  |                      hogy hová lettek az ön szökevényei, majd kitudja a Cythere
17380     8,  III  |                     Thémire nyomába akadt a szökevényeinknek. – Azok egy magyarországi
17381     8,  III  |                 alatt fogom keresni a magam szökevényeit a széles világban.) Tehát
17382     1,  IV   |                     fizetett emberük volt a szökevényeknek, s előre elkészítve, hogy
17383     8,  III  |                  menekülés útját Tirol felé szökevényünktől. Azonkivül egy más föladat
17384     5,  VI   |                    órára lemenni (onnan nem szökhetett el), egy újon nyílt virággal
17385     4,  I    |               nagyon? Miért riad fel, miért szökik arcába a vér, ha őt véletlenül
17386     7,  V    |                     levélkét, a két szemébe szökkent a könny; arca elkomorodott:
17387     1,  IV   |                     országon keresztül akar szökni?~– Rendőrségünk van, és
17388     9,  I    |           Amélie-vel, megmondtam neki, hogy szököm, megmondtam neki, hogy önt
17389     5,  VI   |                 réten emberderék vastagságú szökőkutak lövelltek fel szerteszéjjel,
17390    10,  VI   |                    vizet hozni a sisakban a szökőkútjából.~Odavitte neki, térdére
17391     1,  III  |                   is tudjuk, hogy merrefelé szöktek.~Cambray úr visszatartá
17392     9,  I    |                  nem mondhatom el, mert úgy szöktem, s nem akarom azokat bajba
17393     2,  II   |                   névtelen lovag egy apácát szöktetett el a kolostorból. A szent
17394     2,  II   |                  csábító idegen nem egyedül szöktette el a francia tábornoknét,
17395     1,  I    |                    kisleány ekkor elkezdett szöpögni.~– Nézze csak! – szólt a
17396    11,  V    |                     képzelete apokaliptikus szörnyeket termel.~Ha ez a rémület
17397     4,  II   |                    hogy egy rusnya, csivasz szörnyetegbe visszavarázsolja a kárba
17398     7,  II   |             rettentő történetünk valamennyi szörnyetegei megittasultak, hogy én is
17399    10,  IV   |                   csakugyan az én elveszett szörnyetegem. Én tanítottam meg kicsiholni.
17400     1,  III  |                     a vétkesek, akik őt ily szörnyeteggé nevelik. – S azzal visszacsúsztatá
17401     5,  II   |                     pompáját mímelni, a kis szörnyeteggel senki se bírt többé. Odarohant
17402     4,  II   |                      Megfogja a kezét a kis szörnyetegnek, az neki csak a hónaljáig
17403     5,  II   |                     reszelő hangon kiálta a szörnyetegre:~– No most mutasd meg, hogy
17404     3,  I    |                  melynek mind a négy nyelvű szövegét értette már, s olvasta egyedüli
17405     3,  I    |                   bútorokon gobelin hímzésű szövet; aranyozott teknőchéjjal
17406     4,  IV   |                     hálószobájába.~Rendesen szövétnek nélkül járta meg ezt az
17407    10,  II   |                   aztán ő a puskát, Marie a szövétneket véve kezébe, megindultak
17408     9,  III  |                 armadájának felét a rhénusi szövetség hadai képezik. Tizenhat
17409     9,  I    |                   Cythere dandárának” utált szövetségében? Martalékul minden szégyennek,
17410    10,  VI   |                  vitték el magukkal, s a hű szövetséges földnek átadták a csatatér
17411     8,  II   |                   az orosz az osztráknak; a szövetségesek pedig mind otthon maradnak.
17412     8,  II   |                   jámbor török marad meg hű szövetségesnek, s jólesik a tudósítás,
17413     1,  III  |                    hogy a hatalom egy egész szövetséget tart fenn, szép hölgyek,
17414    10,  III  |                     a franciáknál: az orosz szövetségnél fogva) s az oldalán egy
17415    10,  IV   |                    a szívós, elszakíthatlan szövevénybe, s az evickélő állat a vízfenéké.~
17416     1,  III  |                     bizonyítva, hogy ön egy szövevényben részes, mely a jelen állami
17417    10,  V    |                  amint a folyondáros bokrok szövevénye közül kibukkantak. Itt a
17418     1,  IV   |                családot, tűzhelyt, iskolát, szövőszéket, feleséget, gyermeket, anyát,
17419     1,  III  |                  asztalhoz, felkuporodott a szófára, hosszú alsó öltönyével
17420     1,  IV   |                   vesztegetve már e csábító szofizmákkal; – nem is volt szükséges
17421     3,  IV   |                  szót: „hám-hám”. Már annyi szófogadásra is megtanították, hogy a
17422     5,  I    |                emberhez illett, ki a világi szokásokkal ismerős; ott a komornyiktól
17423     4,  III  |          bohóskodásomat. Az a szerencsétlen szokásom, hogy mindenből gúnyt űzök.
17424     3,  IV   |                  alak volt, kéz- s lábujjai szokatlanul hosszúk, bőre halhéjhoz
17425    10,  VI   |                szennyes alakot e vigasztaló szókért a delnő, hogy igazgatta
17426    10,  VI   |             másvilágon még rád találok.~S e szóknál szilaj, féktelen dühvel
17427     4,  III  |                     de azokról el kell neki szokni. Én akarom, hogy becsületes
17428     7,  VIII |                mienk!)~– Azt pedig meg kell szoknod, kedvesem. Lovaglás, vadászat
17429     1,  I    |                olyan hosszú, testhez simuló szoknyákat és ingeket viseltek, mint
17430     3,  II   |                    s azt teljesítették? Így szoktatott rá valaki. Talán tudod is,
17431     5,  III  |                nyerges paripa rúd mellé van szoktatva, s a drága toledóit csak
17432     5,  III  |                 szoktuk mondani, s amit nem szoktunk magunktól megtagadni, ha
17433     5,  IV   |          kegyetlenül rágalmazzák.~Vajon nem szól-e bele a családja? Vajon mi
17434     8,  I    |                iskolamesterektül, vezetve a szolgabíráktul, szemközt a korzikai gárdáival
17435     7,  I    |                  mint a vármegyén alispánt, szolgabírót: nem kérdezve, hogy ki ért
17436     6,  I    |                     irgalommal szegény öreg szolgája iránt. A pokol rémületeit
17437    10,  II   |                  Úgy tudom, hogy Vavel gróf szolgálatába szegődött most tábori kémnek.
17438     6,  II   |                  Megtette az engedelmes gép szolgálatát.~De mit ért ez olyan hadsereggel
17439     4,  IV   |              asszonyt aztán senki se akarta szolgálatba fogadni, azért, mert az
17440     3,  IV   |                  hogy én lehetek szerencsés szolgálatjára lehetni. Azonnal készen
17441     6,  II   |                lehetett tizenkét éves, apró szolgálatokra használható.~Lajos tiszteletes
17442    11,  VII  |                  csapatvezetésről s katonai szolgálatról.~A haditanácsban egyhangúlag
17443     8,  II   |            megtalálni a levélben az ürügyre szolgálható adatot.~– Lajos azonban
17444    10,  IV   |                enni-, innivaló volt. Az nem szolgálhatott nekik egyébbel, mint savanyú
17445     5,  I    |                     gyönyörködik, annak még szolgálhatunk egy-egy példánnyal: maga
17446     7,  VII  |                     lesz leánycselédje, aki szolgálja: ott csendben, nyugalomban
17447     8,  III  |                   akik tíz krajcár zsoldért szolgálják a császárt; mit fognak még
17448     5,  I    |                     kéziratával senkinek ne szolgáljon. Az is áruló jel lehet.
17449    13,  I    |                    férjet is, aki mellett a szolgáló lesz az asszonyának az úrnője?~      ~
17450     5,  V    |                     nevét; adjátok ide az ő szolgálóköntösét, adjátok ide az Isten szabad
17451     4,  III  |             megszűnt; hanem az angaria és a szolgalom csak megmaradt.~A csillagász
17452     6,  I    |          alkalmatlankodtam vele: amióta önt szolgálom, és még valakit.~– Mi az?~–
17453     6,  I    |                    királyleányból csináltam szolgálót, akit futni hagynak. Hamisítottam
17454     6,  I    |           nyugalomra térjek. Húsz esztendőt szolgáltam le a katonaságnál, húszat
17455     8,  I    |                  mert nincs. Hanem szívesen szolgáltat ki a számára szuronyokat.~–
17456     3,  I    |                mindegyiknek külön findzsába szolgáltatik, beleaprított kalácsdarabkákkal.
17457     9,  I    |                    aki őt ellenségei kezébe szolgáltatja; de ez a leány reszket a
17458     7,  V    |                  adni, hogy az ebéd fel van szolgáltatva.~A kövér Lizettnek nem kellett
17459     4,  V    |                    rá:~– Az vagy már régen, szolgám. – Velem együtt.~*~Hanem
17460     5,  III  |        kicserélhessék egymás között. A négy szolgának látni kellett azt, hogy
17461     3,  IV   |                 király udvaránál a királyné szolganői származását, hogy az felemelte
17462     6,  II   |                     Lajos alakja a haldokló szolgával folytatott párbeszéd után
17463    13,  I    |                suttogá hozzá. (Hangosan nem szólhatott, nehogy Marie meghallja) –
17464    11,  I    |                   szerezni Katalin, hát úgy szólítja, hogy „Sophie!” Rég azt
17465     2,  II   |                    a bárónő. – A hollandiak szólítják így a macskákat.~– Az ablak
17466     8,  III  |                egyszer egy hatalmas úr arra szólított fel, hogy orozva rabold
17467     6,  I    |                 mustrálásra vár, hogy nevén szólítsák: „itt vagyok!”~– Hagyj fel
17468    11,  I    |                   el a csalogány most, hadd szóljanak a trombiták.~
17469     7,  IV   |            csókoljátok meg egymást, s aztán szóljatok tegezve.~Jobb pillanatban
17470     8,  III  |                  rendes hadsereg vitézeiről szólnak azok: az inszurgensek még
17471     2,  I    |                tenni, melyen érett dinnyék, szőlőfürtök s csoda formájú ostyepkasajtok
17472    11,  IV   |                    kismegyeri halmokat, s a szőlőhegyeken át oldalába nyomultak a
17473     7,  I    |                    búcsút. – Nem, erről nem szólok többet! Hanem az a másik
17474     7,  VIII |                kastélyhoz, s útközben egyre szólongatnia kellett őt Katalinnak, hogy
17475     8,  III  |                    a bal hüvelykedre) s így szólsz hozzá: „Az, aki ezt a gyűrűt
17476     7,  IV   |                   magukat.~– S te erről nem szóltál nekem soha! – szólt Marie
17477     7,  VIII |                  tudod – addig Lajosnak nem szólunk erről semmit, amíg nem tudok
17478    11,  IV   |                  kell számlálni.~„Rádócz!”~„Szombathely!”~„Karakó!”~„Takácsi”~„Pápa!”~
17479    11,  IV   |                  indítá.~Ihász Imre, ki már Szombathelynél rajta hagyta a kezeszennyét
17480    11,  IV   |            otthagyták a jó ebédet, s étlen, szomjan, mint társaik ott kinn a
17481    13,  I    |                    özönlött a házához a sok szomjas katona: szakajtókosárral
17482    11,  V    |            vacsorára!~S legelébb is, hogy a szomját elverje, felvette két kézzel
17483     9,  I    |                bosszúra ingerelné híveit, s szomjazná a dicsőséget: talán volna
17484    10,  I    |                     lehetett szerezni. Minő szomjjal rohanhattak a megnyílt sorompóba! –
17485     5,  I    |              szellem hazafias kesergésekkel szomorít; – a tréfás adomázó megpirítja
17486     5,  V    |                 leánya leszek: soha meg nem szomorítom, ellene nem mondok; – akárhogy
17487     6,  I    |                    hogy vége van, csak mély szomorúsággal tekinte kis halottjára,
17488     7,  VII  |                      ön nem is ismeri tán a szomszédasszonyát?~– De igen. Sokszor hallottam
17489     7,  VII  |               szegény öregemtől, hogy van a szomszédban egy igen szép úrhölgy. Ön
17490     4,  I    |                    vele. Ő látszott kerülni szomszédjait: valamennyit; a Névtelen
17491     2,  II   |                     ami ugyan a jobb oldali szomszédjánál, tiszteletes Mercatoris
17492     4,  II   |                  valószínűleg hamis volt.~A szomszédnő elzárkózottan él és férfigyűlölő.
17493     5,  I    |                    mi módon adhatná tudtára szomszédnőjének ezt a nevezetes fölfedezését,
17494     5,  V    |                 írva:~„– A szép, jó, kedves szomszédnőnek.”~– Ön Landsknechtsschild
17495     4,  IV   |                     kötni.~– Ah, hát a szép szomszédnőt nem nézi ön?~– Nem nézem.~–
17496     4,  II   |                    közvetlen kérdezősködés, szomszédpletyka, hírharang ki volt zárva
17497     4,  II   |                 úrnő valahol letelepedik, a szomszédságában lakó úrnőknél látogatást
17498     2,  I    |                    egyházi tisztsége erre a szomszédságra kvalifikál. Ez pedig egy
17499    12,  III  |                   kezét nyújtva neki. – Egy szón akadtam csak fel. De hisz
17500     4,  IV   |                     nyomozta annak a furcsa szónak az értelmét.~Páriz-Pápaiban
17501     2,  I    |                ámbár a derék úr úgy tudja a szónoklatát, mint a karikacsapás, azért
17502     2,  I    |            helységünk lelkésze; ki egy szép szónoklattal várta méltóságodat, de amit
17503     8,  III  |                   száját, burkold be vastag szőnyegbe, hogy ne mozdulhasson. Nem
17504    12,  II   |                    a zöld kaszálókkal cifra szőnyeget vont végig.~A hintó mellett
17505     5,  IV   |               hivatalos volt a herceghez, e szőnyegre hozott tárgy fölött elmondva
17506     1,  I    |             szárnyajtó egy boltozatos, régi szőnyegzetű szobába vezetett, melyet
17507     2,  I    |          megérkeztek. Még akkor is az ujját szopogatta, amire valami marmelád ráragadt
17508     2,  I    |             hatalmas faragott tajtékpipából szopogatva az édes véki dohányfüstöt.
17509     2,  II   |          eresztettem legelöl; pedig ezt sem szoptam az ujjamból. A másik már
17510     7,  VIII |               nőstény dám megállt az ünőjét szoptatni a két hölgy előtt, s meg
17511     3,  III  |                     a sima arcot rőt, kurta szőr fedi, s a koponyát a haj
17512     7,  VIII |              megtanuljam?~– Az egészen a te szorgalmadtól függ. A zongorát a gyakorlat
17513     7,  II   |               virágzó kertektől, a színtér. Szorgalmas iparűző nép lakja. Apró
17514     4,  I    |                   szobaleánnyal, amint nagy szorgalmasan varrtak ingecskéket, ruhácskákat
17515     9,  I    |                   alkonyat volt. Marie nagy szorgalommal gyakorolta magát a zongorán;
17516     4,  III  |                 hitte, hogy még egypárt ott szorít; de bíz azok sokkal serényebbek
17517     1,  II   |                     Mi az? Ön le akar engem szorítani a járdáról? Ön azt akarja,
17518    11,  VII  |               keresztül a kezeiket, nemcsak szorításra, de kulacskínálásra, s tömték
17519     5,  V    |              azontúl csak a virágoskertjére szorítkozott. Azonkívül egész nap tanult
17520     3,  I    |                    minden öltönye elölfűző; szorító vállra nincs szüksége karcsú
17521    11,  VI   |                   Szapáry Vincét háromfelül szorították közbe a piac táján.~Ott
17522    10,  V    |           összeroskadó paripája maga alá ne szorítsa.~Úgy tetszett, mintha el
17523     7,  II   |                       A tekintetes úr kezet szorítván kliensével, még arra is
17524     9,  I    |                   még azokat is szét akarta szórni a levegőbe, hogy egymással
17525    11,  II   |               sivítva jön feléjük a tűzesőt szóró röppentyű: nem riadtak széjjel. „
17526     1,  III  |                       Ah! Nézze ön! Erről a szóról eszembe jut, hogy hol lakunk!
17527     7,  IV   |                    két kezével hálateljesen szorongatá násznagya kezét.~Mikor aztán
17528     1,  III  |                    neki a kezeiket nyújtani szorongatásra. Mind szép deli ifjak voltak.
17529     8,  III  |                 pajtásom nagyon meg találta szorongatni a nyakát, mert védelmezte
17530    11,  II   |                     rohant viszont a Zichyt szorongató francia lovasság oldalába.~
17531    11,  IV   |                     most Varga a másiknak e szorongattatásban – most fújjuk el a költeményeinket.
17532    11,  III  |              meglátta a bátyját ellenségtől szorongatva, visszafordult: ne hagyjuk
17533     2,  III  |                     vonult ki az elátkozott szorosból, bebizonyítva, hogy nem
17534     3,  IV   |                   kéreggé változtatta, sűrű szőrrel benőve, mely őt a tél hidege
17535    11,  II   |                     helyet foglalt, s tüzet szórt az ostromlókra.~Hosszú nap
17536     3,  I    |                  komornyik porrá törte, úgy szórta ki, nehogy a gyerekek széthordják
17537     4,  I    |                   míg porontyaik az útfélre szorulnak ki; – ezeknek sorsát enyhítendő,
17538    10,  IV   |                      hol ezüstlevelű fűzfák szorultak össze sötétzöld lombozatú
17539     3,  III  |                    alak szája úgy össze van szorulva, hogy semmi ajka nem látszik,
17540    11,  VII  |                    Az percek alatt szét van szórva az erdőben, s menekül a
17541    11,  IV(1)|                     a Kisfaludy-féle „hősök szótárá”-nak adatait erősítik meg,
17542     5,  III  |                     megint rejtéllyé válik.~Szótlanok voltak az egész úton. Hiszen
17543     7,  VIII |                  titkaiba. Fräulein Lotti e szótul kezdve nevezetes személy
17544     1,  I    |               élőlény hallgatózik. Az utcán szóváltás támad: rövid ideig tart,
17545     7,  II   |                  parancs! Itt van a nemzeti szózat.1~Ez utolsó szavak alatt,
17546     8,  II   |               Serkentő verseket”, – „Attila szózatát vitéz unokáihoz” –, a felhívást
17547    11,  IV   |                   hősregék költőjétől ezt a szózatot megtudták a jó győriek,
17548     1,  I    |                      Egy másik azt mondja: „szszsz!” Arra mély csendesség lesz.~
17549    11,  VII  |                   Azokat Garnika ezredes és Szucsics őrnagy a bácskaiakkal, meg
17550    12,  II   |                     Derék paripa. Kár, hogy szügyben kissé keskeny. Azután harmadszor
17551    10,  V    |           markolatig döfve De Fervlans lova szügyébe.~A márkinak alig volt ideje
17552     1,  I    |                    Hanem ezeket csak utolsó szükségben fogja ön felhasználni. Minden
17553    10,  II   |                    Jó éjszakát! Ha valamire szükséged lesz, itt fog lenni a kis
17554    12,  I    |                       Itt van. Siessen ön a szükségeseket összevásárolni. Ön tudja,
17555     7,  IV   |                    indítvány. Lajos maga is szükségét érezte annak, bebizonyítani
17556    10,  VI   |                   odahozatsz mindent, amire szükségetek van. A Dunántúl egyedül
17557     3,  IV   |                   Azokra most mindhármuknak szükségük volt, mert sáros lábaik
17558     6,  II   |              átvezető hajóhíd járdáját. Ott szülemlettek a merész, elérhetetlen célok
17559     3,  II   |                     jönnek őt megköszönteni születése napján?~Először is a magányos
17560     3,  II   |                     többi közül. Ez a leány születésnapja.~Ez az egy nap az övé kicsi
17561     3,  II   |                Jönnek rögtön mind a négyen, születésnapot köszönteni.~– Ejh, nézd:
17562    11,  VII  |                   állítanak, hogy a francia születésű tábornok Napóleon proklamációját
17563     2,  II   |                     gyermekek sem tegezik a szülőiket?~– Az meg éppen botrány
17564     8,  II   |                mikor a gyermekeket elvitték szülőiktől. Azután itt van Marie arcképe
17565    10,  VI   |                 töltötte, hogy az elesettek szülőinek, rokonainak vigasztaló leveleket
17566     4,  IV   |                    felfogadott gyermeknek a szülője, s jelenleg a bárónő udvarában
17567     4,  III  |            történetesen az ecclipsis okozta szünet alatt szét nem nézek a vidék
17568    13,  I    |                  kardalt a távolban.~Percek szünetei között, valami titkos kéz
17569     5,  VI   |                     mely már hosszú idő óta szünetelt.~A hálálkodó válaszban egyúttal
17570     3,  I    |                   Lunel volt feladva, abból szürcsölgetett egy-egy harangvirágnyit,
17571    10,  VI   |                 telecsorogtatá azt. Maga is szürcsölt belőle. Édes volt a víz
17572     5,  II   |                legerősebb hideglázban; s ha szüreti mulatságok alatt a ruszti
17573     2,  I    |                     hajjal s veres karikájú szürke szemekkel.~– Hát maga ismeri
17574     7,  IV   |                   akarsz eléje menni? Ilyen szürkében? Jer, hadd választok számodra
17575    11,  IV   |                      A harmadik zászlótartó Szuhányi Ferenc volt. Perc múlva
17576     7,  I    |                    S aminek legkevésbé volt szűke, a magyar asztal legdrágább
17577     1,  III  |                  ódon ruhaszekrényekkel még szűkebbre szorított tornácon át egy
17578    10,  IV   |                     ölre kapott a folyondár szulák, az iszalagbérzse és a vadkomló,
17579     7,  IX   |                egyik; de a küzdelem meg nem szűnik soha, mint a férfinál, ki
17580     9,  I    |                    országúton, útközben tán szunyókálni is, míg egyszer lesből előrohanó
17581     5,  III  |                 ketten. Két kard, mely csak szúr, de nem hárít; két golyó,
17582     1,  IV   |             kihúzott arany nyíllal lyukakat szurkálva a kerevet kasmírján. – Össze
17583     4,  V    |            alkovenben csak annyi világosság szűrődik a redőnyön át, hogy sötét
17584     1,  I    |             szobában. Csak a kulcslyukon át szűrődött végig a sötétben egy világsugár.~
17585    10,  IV   |                     Ördög vagyok: de olvadt szurokban még nem tanultam úszni! –
17586    10,  V    |                     a partra, s feltűzték a szuronyaikat a puskáikra. S azzal egy
17587     8,  I    |             alabárdot? A légiók ellen, amik szuronyaikkal Európa egyik szélétől a
17588     7,  II   |            számított. – Ha golyózáporral és szuronyerdővel ellenálló dandárokat állított
17589    11,  V    |                sárkánytalan puskák, rozsdás szuronyok; – de karjaik csak olyan
17590     8,  I    |                     majd mindjárt rákerül a szuronyra is a sor. Csak tessék türelemmel
17591    11,  IV   |                  hosszú vonal, az a francia szuronysor; két oldalán egy-egy gömbölyű
17592    10,  V    |            leszállsz a lóról, s puskáitokra szuronyt tűzve, megkerülitek a bozótot.
17593    10,  V    |             gyalogságot használni puska- és szuronytámadáshoz.~A berekben ezalatt folyt