Rész,  Fezejet

1     1,  IV |     három együtt még többet. - Minket tudósítani fog ön mindenrõl,
2     1,  IV | kellene csábítania, s még majd minket árul el annak.~Thémire többet
3     2,  III|       itt nem mi eszünk, hanem minket esznek.~- A frányát is!~-
4     7,  VI |     éjszaka.~- De te nem fogsz minket ma már többé látni, s így
5     7,  IX |       együtt - és azokat, akik minket szeretnek, - minden gonosztól.~-
6     8,  III|      árulta el minekünk, hanem minket árult el annak? Vagy pedig
7     9,  II |       én szeretem õt. Áldj meg minket, s légy idvezült!” Nem akarod-e,
8    11,  III|     velünk itthon! Ki védelmez minket, ha te elhagysz!”~Az öreg
9    13,  I  |     azért a furfangért, amivel minket rászedett. „Desden con desden.”