Rész,  Fezejet

1     1,  I  | hanem amint a kapu közelébe ér, megfordul, s visszamegy.
2     3,  I  | magát. Arca, melyet sohasem ér az Isten napjának egy sugara,
3     3,  I  |     Mikor a hintó az erdõbe ér, már szinte tudják a lovak,
4     4,  II |    az neki csak a hónaljáig ér, s úgy sétáltatja magával,
5     4,  IV |      Egy bátor férfi többet ér, mint száz lakat. Nem ok
6    10,  V  |    sokat lövöldözzenek, nem ér a lóhátról puskázó semmit,
7    11,  VII|   egy Horatius Cocles sokat ér. És minden bácskai vitéz „