Rész, Fezejet
1 1, I | Rue des Ours különben sem igen járt hely, s maga a St.
2 1, I | gömbölyû gödröcske. Szemöldei igen sûrûk és egyenesek; arcába
3 1, I | õrzik. Hanem a véletlen egy igen jó ötletet adott.~- Értem
4 1, II | magát erre a bérkocsisra. Ez igen ügyes fiú. Ugye, Peroquin?
5 1, III | szempilláira.~A gyermek ezúttal igen szeretetreméltó volt, mint
6 1, III | öntõl, hogy felébresztett. Igen jól aludtam. Ez igazán olyan
7 1, III | márkinõhöz ment gyermekbálba, s igen természetesnek találja,
8 1, III | Máskor meg nagyon szép. Óh, igen szép! Majd meglátja ön.
9 1, III | választ adott.~- A kis grófnõ igen kedves volt.~Ekkor a szép
10 1, III | Hiszen lehet, hogy mint igen jó barátok fogunk elválni.
11 1, III | önnek egy szippanat burnót? Igen jó spanyol rapé.~- Köszönöm -
12 1, III | kinevezési okmány.~- Azt is igen szépen megköszönöm, uram;
13 1, IV | Mouffetard-ban.~- Akkor igen egyszerû a feladat - szólt
14 1, IV | magammal együtt!~- De egy igen szépen jövedelmezõ mesterségbe,
15 1, IV | visszatért a terembe.~A társalgás igen élénk volt. Az inasok frissítõket
16 2, I | kántorfelügyelete alatt, ki igen szép zengeményt szándékozik
17 2, I | uradalom térképét rejté. Igen tudós és a maga szakmáját
18 2, I | vasárnapi prédikációiban. Én igen buzgó híve leszek.~Azután
19 2, II | ne tudják meg a nevét?~- Igen egyszerûen. Õ maga nem auffirolja
20 2, II | néppel nem érintkeznek?~- Igen egyszerû módon. A kastély
21 2, II | osztogatja ki közöttük. Sõt egy igen nevezetes esetet mondhatok
22 2, II | szedni a park bokrairól: az igen jó ebéd volt; amint egyszer
23 2, III | gróf? - kérdé az alispán.~- Igen.~- Jelentsen be bennünket.
24 2, III | szívesen látja magánál.~Hisz ez igen simán kezdõdik.~S a szíves
25 2, III | rendben lesz az egész dolog.~- Igen köszönöm - monda a háziúr,
26 2, III | lehet.~- Nem felejtem el! Igen jó memóriám van - monda
27 2, III | tudta mire vélni a dolgot. Igen természetesnek találta pedig,
28 3, II | verekednek egymással.~- S ha igen nagyon haragusznak?~- Akkor
29 3, II | Mégsem öltél meg. Pedig igen nagyon megharagítottalak.~-
30 3, II | kiszáguldanom a nagy tóba is?~- Igen. Két föltétel alatt. Az
31 3, III | ez is igaz lehet. A Fertõ igen szeszélyes tó. Az elmúlt
32 3, III | magától megtagadni.~Marie igen jó tanítvány volt a hydrioták
33 3, III | meghal.~- Kicsoda? Lajos?~- Igen. Az én uram.~- Az Istenért!~-
34 3, IV | az utca ajtaján; mégpedig igen nyomatékosan.~- Mondtam
35 3, IV | lehet az én betegségemnek?~- Igen.~- Ön aztán elmondta, hogy
36 4, I | megmondta, hogy a nő fiatal és igen szép. Azt is hírül hozta
37 4, I | bezárt ablakára, pedig néha igen közel járt hozzá.~Egyszer
38 4, I | megbízott család házánál.~Igen természetes volt a következés,
39 4, I | kellett megköszönnie.~A levél igen szépen volt írva, s ami
40 4, I | lehetett, mert a gyerek igen nehézfejû volt.~Ez ugyan,
41 4, I | a konviktusi rendszer is igen célszerûvé válik; ha pedig
42 4, II | hogy az el lett olvasva. Igen egyszerûnek találta ezt.~
43 4, III | Vavel gróf, mégpedig egy igen emlékezetes alkalommal.~
44 4, III | regénynek lehetett volna igen szomorú vége.~- Igen, ha
45 4, III | volna igen szomorú vége.~- Igen, ha az ég egy hatalmas,
46 4, III | történt, senkinek.~- Ezt igen szívesen megállom, bárónõ.~-
47 4, III | aggódik ön miatt valaki.~- Igen. A komornyikom.~- Mármost
48 4, IV | Marie.~Lajos felrezzent.~- Igen. Rossz hírek a külföldrõl.~
49 4, V | hogy õ a Mátyás mester.~- Igen, én rendeltem õt ide - mondá
50 4, V | most be vagyok zárva?~- Igen. És kívülrõl senki az ércredõnyt
51 4, V | vele elégedve?~- Nagyon! Ez igen jó lesz.~Szegény gyermek!
52 4, V | gyógyszert, s azt mondta rá, hogy igen jó!~Este alig várta, hogy
53 4, V | érzete is elmaradt tõle.~Igen, de a régi jó álom hajdanta
54 5, I | a „Bärenhäutereket”. Ami igen nagy tévedés volt az õ részérõl.
55 5, I | amit megtudott?~A jó sors igen szépen kisegíté Vavel Lajost
56 5, I | császári kir. tiszt urak igen mulatságos társalgók. Ez
57 5, I | társaságát perhorreskálni, aminek igen jogosult magyarázata az,
58 5, I | Õ nagyon elõvigyázó, és igen szilárd elvei vannak. Azt
59 5, II | magammal fogom hordani, s igen jó gondviselõ apja leszek.~-
60 5, III | levél tartalma.~„Gróf úr!~Igen kérem, mielõtt ma kikocsiznék,
61 5, III | fogadjon el engem lakásán; igen fontos beszédem van önnel.
62 5, III | bárónõnek találkozót ád. Henry igen derék, okos ember, de annyira
63 5, III | és elkezdett nevetni.~- Igen, igen, akivel itt elrejtõzve
64 5, III | elkezdett nevetni.~- Igen, igen, akivel itt elrejtõzve él
65 5, III | Lajos nem nevetett többé. Igen komolyan felelt:~- Nagyságos
66 5, III | szokott kikocsizni?~- A válasz igen rövid lett volna rá.~- Tudom,
67 5, III | veszélyt hárított el?~- Igen. Barthelmy ebben a pontban
68 5, III | katonatisztek társaságát. Õk igen mulatságos és finom vendégek.
69 5, III | magát? - kérdé a bárónõ.~- Igen.~- Engem fog magával vinni?~-
70 5, III | S az ilyen karonfogásnak igen sok fokozata van: attól
71 5, III | szolgálatára, ezredes úr?~- Igen egyszerû dolog biz az, gróf
72 5, III | szívviszonyoknál még az eskü is igen kétséges próba. Ahol asszonyt
73 5, IV | odamenés és visszatérés igen könnyen végrehajtható volt
74 5, VI | társaságban) egykor a bárónõt igen méltatlanul rágalmazta.
75 6, I | ajkaival megcsókolja azt.~- Igen, igen! - rebegé, s most
76 6, I | megcsókolja azt.~- Igen, igen! - rebegé, s most már ragyogni
77 6, I | szemeirõl, hogy az sírt.~- Igen, Marie; most az én magányos
78 6, II | lekötelezve. Különben is igen jóindulatú, okos fiú volt
79 6, II | kellett tudnia. E levelezés igen furfangosan folyt. A bankár,
80 6, II | tudós; pedig az csak egy igen kicsiny, a nemzettömegbõl
81 7, I | lovon ülni, a mi svábjaink igen találóan elnevezték „Lustreisio”-
82 7, I | többet. - Ha egyszer egy igen komoly dologról lesz szó,
83 7, I | gróf úr is dohányzik?~- Igen biz én, csakhogy az arra
84 7, II | híd mögött levõ várost. - Igen helyesen számított. - Ha
85 7, II | Idehoznád õt? Vagy engem õhozzá? Igen! Igen! Aztán látnám, hogyan
86 7, II | Vagy engem õhozzá? Igen! Igen! Aztán látnám, hogyan ölelitek
87 7, III | fiatal gavallér számára.~- Igen köszönöm a jóságát, kedves
88 7, III | ragadott emberül.~- Tehát igen?~- Igen. Hozzámegyek. Tiszta
89 7, III | emberül.~- Tehát igen?~- Igen. Hozzámegyek. Tiszta szívbõl.
90 7, IV | rebegé neki e szókat:~- Igen. Én „az” vagyok.~Ez volt
91 7, IV | készítve, cselédeim bátrak, és igen jól fölfegyverezve; most
92 7, IV | hogy beszéljek róla.~- Igen gróf úr, de nem azt, hogy
93 7, V | Lajosra nézett.~- Õ egy igen kedves barátomnak az özvegye,
94 7, V | mellett?~- Te megláttad azt?~- Igen.~(Lajos jól sejtett!)~Most
95 7, VI | híres verekedõ népe, akik igen derék emberek lehetnek az
96 7, VI | Marie. - S volt idõ, amikor igen nagy, igen nagy dolgokat
97 7, VI | volt idõ, amikor igen nagy, igen nagy dolgokat tudott tenni
98 7, VII | szék meg nem bírta volna. Igen vastag volt és nehéz: még
99 7, VII | szomszédasszonyát?~- De igen. Sokszor hallottam szegény
100 7, VII | hogy van a szomszédban egy igen szép úrhölgy. Ön bizonyosan
101 7, VII | caval” volt, nem „király”.~- Igen. Már fel is van húzva a
102 7, VII | maradjon a kezedben: valami igen nagyot!”~...Katalin arca
103 7, VIII| örömmel.~- Nekem van egy igen jó szelíd lovam. Neked való.~-
104 7, VIII| szelíd lovam. Neked való.~- Igen. Igen. Olyan kicsiny kis
105 7, VIII| lovam. Neked való.~- Igen. Igen. Olyan kicsiny kis paripa,
106 7, VIII| Egy öreg komornyik meg egy igen csinos fiatal szobaleány
107 7, VIII| engemet is festeni?”~- Óh, igen. Holnap mindjárt megkísérlem.~-
108 7, VIII| mosolyogni.~- Nos? Látod õket?~- Igen. Mind a ketten ott könyökölnek
109 7, IX | kiálta fel félálomban.~„Igen. Én vagyok itt, kis mama; -
110 8, I | sötétkékkel.~- Hát hisz az is igen szép öltözet.~- Végre a
111 8, I | Hatalmas fegyver az.~- Igen. Gyalogság kezében. De hogy
112 8, III | gyaloginszurgens vett részt.~Igen jó táborhely volt; a nádkúpból
113 8, III | védelmezte magát, s aztán igen vékony cérnával volt hozzávarrva
114 8, III | emberem e találkozásnál igen keményen viselte magát;
115 9, I | fojtsa el a kiáltást.~- Igen, Madame, én Cambray vagyok,
116 9, I | ahol már polgárjogot nyert, igen szelíden viseli magát, hanem
117 9, I | s kerestem mást. »Ezzel« igen jól meg vagyok elégedve.
118 9, I | tovább ezen az úton. Te igen szépen tudsz hímezni, zongorázni:
119 9, II | voltál, s most özvegy vagy?~- Igen.~- Annál jobb.~Akkor odanyújtá
120 9, II | fölkeresni a táborban?~- Igen. S azután nem tudom, mi
121 9, II | de azért, hogy „volt”, igen, mert én öltem meg.~- Ne
122 9, II | oda fogok hozzá menni: - igen, Katalin. - Amihez az egyik
123 9, III | csak akkor súgta meg:~- Igen. Marquis D’Avoncourt mellett.~-
124 9, III | kezébõl az öldöklõ fegyvert.~- Igen. Cambray itt van. S most
125 9, III | megsemmisíteni a tartalmát igen. Kérem önt, tegye ön e szekrényt
126 10, II | lát maga elõtt. S az egy igen becsületes jó asszony: ennek
127 10, II | az nagyon jó lesz: azt én igen szeretni fogom.~- Aztán
128 10, II | Az ördögök nyelve?~- Igen. Puskaropogás és kardcsattogás.~-
129 10, II | megholt embert. Az énnekem igen jó barátom volt. Temettesse
130 10, III | Ange asszony megvolna.~- Igen, de a mellé csatolt ajándék
131 10, III | beszerezte felolvasónõnek.~- Igen irigylett állás.~- Nagyon
132 10, III | csapott öklével, mikor e levél igen rövid tartalmát elolvasta.~-
133 10, III | Hintóval járható az út?~- Odáig igen. Hanem azontúl keserves.~-
134 10, III | De nincs szükségem rá. Igen jó térképem van e vidékrõl,
135 10, V | már kedves barátom, én igen nagy belépti díjat fizettem
136 10, V | agyonlövik.~De Fervlans hátrálása igen szép rendben ment végbe.
137 10, V | csakhogy a töltés volt igen erõs.~- No hát fogadd te
138 11, III | nagyon az ismerõsei, mert igen jó fiú volt, s szerette
139 11, VII | minden másodiknak volt; és az igen célszerűen volt, mert annak
140 11, VII | van!~Chasteler tábornoknak igen széles látköre volt. Õ egyenes
141 11, VII | Zalabéren.~Ez a Zalabér igen kellemes kis mezõváros a
142 12, I | az elhagyott nők sorsa. Igen biztos helyet vélt a számukra
143 12, I | elvitte a másvilágra. No, de igen szép temetése volt. Háromszor
144 12, I | Guillaume biz az. Annak híják. Igen fain, modális ember; nem
145 12, I | tetszik tudni, hogy meghalt.~- Igen. Megírták.~S azzal elõvette
146 12, I | amit az magára zárt?~- Igen egyszerûen. A rostély rugója
147 12, I | elõtt rögtön felgördült.~- Igen egyszerû mesterség. - Hajh,
148 12, I | fülét, hogy súgja hát meg.~Igen rövid közlemény volt az.~
149 12, II | franciák, akiknek a vezére igen kegyetlen hangon parancsolgatott
150 12, II | vizenyõs réten nehéz lovaikkal igen egyenlõtlen harcot fogadtak
151 12, II | vegye ön vissza a kardját. Igen jól forgatta, csak azt tanácsolom
152 12, II | mélyen, mert akkor mindig igen könnyen kiüthetik a fegyvert
153 12, II | vadkanagyaraik vannak?~- Az igen valószínû. Azt takargatják
154 12, II | s abban fürödnek?~- Az igen kellemes lehet - hagyta
155 12, II | megtekinteni, Madame? Van itt egy igen régi templom.~- S van benne
156 12, II | templom.~- S van benne valami igen szép kép?~- Megható szép
157 12, III | messieurs les cannibales” igen udvariasak, s „leur catzique”
158 12, III | kötelezve.~- Óh, kérem önt igen szépen - szólt a kapitány
|