Rész, Fezejet
1 1, I | Hanem azért mi is értünk hozzá, hogyan kell egy kicsi leányt
2 1, I | serpenyõvel.~- De hol vette ön hozzá az égõ parazsat?~- Ejh,
3 1, I | odabenn ébren van.~- Jerünk be hozzá, és értesítsük.~Az egyik
4 1, II | biztató dédelgetéssel beszélt hozzá: eléggé fennhangon, hogy
5 1, II | talapzata terpeszkedik, amihez a hozzá való rézburkolatot még ellenséges
6 1, II | beépítve, nem kiáltott-e fel hozzá a Szajnából egy kardal: „
7 1, III | fekete kesztyûkben, s még hozzá a budoár felõli ajtón, ami
8 1, III | tekintetû férfi lépett be hozzá: a kedves de Fervlans márki.
9 1, III | anyja lakása, s most viszi hozzá haza.~- Elfogták õket? -
10 1, IV | amidõn de Fervlans odahajolt hozzá, s ezt súgta fülébe:~- Hagyja
11 1, IV | lábaik vannak. Facipõ kell hozzá. A gobelingyár ott van a
12 1, IV | most mindjárt megírhatja ön hozzá búcsú fejében.~Thémire átment
13 1, IV | ezt megint úgy gondolta hozzá), engemet bízott meg a háziasszonyi
14 2, I | emberek, akik szokva voltak hozzá, azért csak megőrizték apáiktól
15 2, II | olyan predikátumokat is told hozzá, amik nincsenek az armálisban,
16 2, II | azt mondjuk, hogy „maga”. Hozzá tehetjük, hogy „húgom” és „
17 2, II | Mindenki odafordult hozzá.~Ki volt az? A patvarista.
18 2, II | amik egyszerre odaszaladtak hozzá a háztetõrõl, az ablakpárkányzaton,
19 2, II | ablakához, s ott mentek be hozzá a repraesentatióval. Egyébiránt
20 3, I | nyeregbõl hajt, s trombitálja hozzá a postaindulót, míg az úrnõ
21 3, II | és a fejét, s nem szólt hozzá semmit. Vannak köszöntõk,
22 3, II | mondhatod, hogy nem tudsz hozzá; mert egyszer, mikor nagyon
23 3, III | szólítá, akkor odaúszott hozzá, belefogózott a csónak szélébe,
24 3, IV | leány egyszerre odalépett hozzá, s erõteljes, csengõ hangon
25 3, IV | salláriumául; de egy betû se hozzá. Erre aztán õ is hazaküldte
26 3, IV | a szeretõje hûtlen lett hozzá? Hogyne, mikor megtudta,
27 4, I | pedig néha igen közel járt hozzá.~Egyszer véletlenül, mikor
28 4, II | mutatott, hogy szenvedélye van hozzá.~S nem látszott semmit tudni
29 4, II | S aztán majd kedvet kap hozzá, hogy felakasztott ruhával
30 4, II | jobban tünedezett arcáról.~Hozzá se nyúlt már a festékekhez;
31 4, II | látni, mért nem megy oda hozzá? Mért nem beszél vele élõszóval?
32 4, II | távcsövön keresztül, mért beszél hozzá csak írott szavakban? Õt
33 4, IV | gróf egyszerre odaszökött hozzá, s megragadta a férfi karjait.~
34 4, IV | készíti úgy, de soha ahhoz hozzá nem szól, amirõl vele beszélnek.
35 4, IV | dolgozni, volt is ügyességem hozzá. De hát senki sem szenvedett
36 4, IV | ült. Egypárszor bevittek hozzá. Olyankor nagyon megvigasztalt
37 4, V | csodagépével. Nem kezdett hozzá az egyedül kártyázáshoz;
38 5, I | De valami köze mégis volt hozzá; mert a lovas vitézeket
39 5, I | ablakaiból átrévedezett hozzá. Õ is szeretett valaha tréfálni,
40 5, III | egy hölgytõl, akihez ön hozzá van láncolva. Mi ebben az
41 5, IV | napra újabb verzióit hordta hozzá a pletykáknak, amik a bárónõ
42 5, V | délelõtti órában eljött hozzá Lajos, a sétakocsikázásra
43 5, V | Egy szót sem szólt addig hozzá. Arca sápadt volt a dühtõl
44 5, V | leány most nem ment oda hozzá, hogy megkérlelje. Szánakozó
45 5, V | az egész világ: joga van hozzá; egyedül önnek nincs. Ha
46 6, I | föl.~A leány úgy jött be hozzá, hogy az arca egészen nedves
47 6, I | kiálta Lajos, odaugorva hozzá, s keblére vonva a leányt.~-
48 6, I | könnytõl ragyogó szemeit hozzá emelve.~- Mi történt vele? -
49 6, I | ha kitömetjük? Henry ért hozzá - mondá Lajos.~- Oh, azt
50 6, I | kiálta Vavel, odasietve hozzá. - Te rosszul vagy!~- De
51 6, I | Ön maga is odatalál már hozzá. De mit tegyek én, az én
52 6, I | megfordult, visszatért hozzá, s aztán kezébe fogta azt
53 6, I | kizárták, nem kell! megyek le hozzá én is a pokolba, s egy társaságban
54 6, II | nélkül maradt, rögtön átküldé hozzá egykori védencét, a Sánta
55 6, II | földöntúli szerelmet csatolta hozzá. Mindaz az érzés, amivel
56 6, II | kakas, diadalt kukorikul hozzá!”~Mikor ezeket olvasta Vavel,
57 7, II | alispán dehogy nyúlt volna hozzá.~Akkor aztán Lajos maga
58 7, II | egypár sor commissiót adjon hozzá, gróf úr.~- Azt szívesen-szólt
59 7, III | is magával viszen.~- Ön hozzá akar jönni?~- Még ma, még
60 7, IV | így.~Egyszer csak repül be hozzá, mint szárnycsattogtató
61 7, IV | gyönyörrel, s aztán így szólt hozzá:~- Nem õérte jöttem ide
62 7, V | Lajos, Marie odaugrottak hozzá. „Látod, megijesztetted
63 7, VII | két ifjú hölgy belépett hozzá a konyhába, összeseperte
64 7, VII | Kedves Lizett - szólt hozzá Katalin nyájasan - ön nem
65 7, VII | csináltam vele? Kinek mi köze hozzá? Az enyém volt. Azt tehettem
66 7, VIII| megmutatja, hogy õ is ért hozzá: „óh, én egész nap szeretnék
67 7, VIII| Marie-nak visszatalálni hozzá.~Amíg csak a nap lemegy,
68 7, VIII| Katalin.~- Én nem értek hozzá: én csak zöldet, meg kéket
69 7, VIII| aztán megmutatta, hogy tud hozzá.~A Névtelen Várnak két errefelé
70 7, IX | fölébreszté.~Valaki oda feküdt hozzá, lábtul.~„Te vagy itt, leánykám?” -
71 8, I | hogy kovát nem adhatnak hozzá, mert a tûzkõraktárt a lázadó
72 8, II | olvashatták, ha ugyan volt kedvük hozzá. Dalra csak az egy induló
73 8, II | Lajos eltávozik. Átvitte hozzá azt a kis acél ládikát,
74 8, II | teleírták neki, s mellékeltek hozzá egy arcképet (vajon ráismer-e:
75 8, III | hogy ha olyan közel jön hozzá a francia, hogy a kardjával
76 8, III | kicsiholsz, meglátod. Azután láss hozzá, hogy aludd ki magadat;
77 8, III | fellobogjon. Csak azután ülhetett hozzá, hogy megtudja, mi van még
78 8, III | hüvelykedre) s így szólsz hozzá: „Az, aki ezt a gyûrût viseli,
79 9, I | hogy senkit se vezessen hozzá, aki keresi; se ismerõst,
80 9, I | akarom felkeresni, nem küld-e hozzá levelet? Azt is megmondtam
81 9, I | gondviselõje, odarohant hozzá õrjöngve, s megragadva annak
82 9, II | rebegé a leány, odasietve hozzá, hogy felemelje õt a földrõl.~-
83 9, II | Hát mit akarsz? Küldök hozzá más ápolónõt.~- Mit akarok?
84 9, II | földrõl? - Én oda fogok hozzá menni: - igen, Katalin. -
85 9, II | szavakra a leány odalépett hozzá, és kezét nyújtá neki, és
86 9, III | tudni.~Szívós jellem kell hozzá, hogy ily keserû csalódások
87 9, III | rebegé a hölgy, odafutva hozzá fenyegetõ tekintete dacára.~-
88 10, II | Lefeküdt. - Nem lehet hozzá menni.~- Én fel fogom õt
89 10, II | szóra!~Marie visszatért hozzá.~- Ha csakugyan nem hagyja
90 10, II | bálványkáját, hogy mikor az ide tör hozzá, meg ne tudja az õ dögvészes
91 10, II | azt úgy magára zárta, hogy hozzá sem lehet jutni tõle. El
92 10, II | bontják a falat kívülrõl, hozzá nem férhetnek. Amíg Lajos
93 10, II | késõbb aztán Lackó fogott hozzá, sikeresebb módszert alkalmazva:
94 10, II | ahol találom, vigyem el hozzá, egy acélszekrény elragadását
95 10, II | bízta.~- Azt már elvitte hozzá az, akire annak a megõrzése
96 10, IV | annak még kalauz sem kell hozzá, hogy kitaláljon e tömkelegbõl.
97 10, V | öszvérre, és csatlakozni készül hozzá, megfogta a kezét, s megkísérté
98 10, V | szerencsétlenség kellett hozzá, hogy valaki egy kósza puskagolyóba
99 10, V | majom-paródiájával; - hanem majd eljõnek hozzá azok a sötétkék ércfényû
100 10, VI | lapjaira lerajzolva. Odahajolt hozzá, hogy a vízzel telt sisakot
101 10, VI | meg lehet menteni.~Odament hozzá, s a sisakban hozott vízzel
102 10, VI | meg, aki biztatóan int le hozzá: „Úgy úgy, anyám! Én is
103 10, VI | Laci bácsi! - beszélt hozzá szépen Katalin. - Nézzen
104 11, II | utóhada. A dobszó felhangzott hozzá a völgybõl. Ha õt e dombtetõrõl
105 11, III | kisebbik fiát felnyújtá hozzá, s az átölelte a nyakát,
106 11, III | após elkeseredetten szólt hozzá:~- Ha már a rendes hadsereg
107 11, V | tekergõznének egymáson.~- Vágj hozzá!~A századosnak meg kellett
108 11, VII | Nagyon jó volt a terv; csak a hozzá való anyagtól függött, hogy
109 12, I | utoljára hagyom.~- Kezdjen hozzá.~- Hát biz a szegény Sátán
110 12, I | teszek, az az én titkom. Kell hozzá erõszak és furfang. Vitézség
111 12, II | vérkiontó masinájuk van hozzá.~- Csitt. Hazaáruló! Az
112 12, III | egymásnak sok szerencsét hozzá.~Kezet szorítottak.~Ezalatt
113 12, III | Vavel nagy pátosszal fogott hozzá, hogy most megköszönje a
114 13, I | Õrangyalom vagy! - suttogá hozzá. (Hangosan nem szólhatott,
|