Rész, Fezejet
1 1, I | Micsoda grófné?~- Azt nem tudom.~- De hát hol lakik?~- A
2 1, I | micsoda utcában?~- Azt nem tudom.~- Igazi párizsi leány -
3 1, I | nyakláncomat, függõimet, s én nem tudom miért hagyott itt a kapu
4 1, I | mi történt a herceggel?~- Tudom: halálra ítélték. Holnap
5 1, I | vele menekülnie innen.~- Tudom. A terv napok óta kész a
6 1, III | vagyok! Csak a keresztnevemet tudom: „Amélie”. - Lássa: a polgárleányoknak
7 1, III | meg.~- Azt én magam sem tudom.~- Azt ön jól tudja. „Tanúnk”
8 1, III | amit nem tudok, azt nem tudom.~- No, hát mármost azt mondom
9 1, III | a megszólító szemeibe.~- Tudom.....~Erre a szóra csupa
10 1, IV | eszményhez Svájc. Ámbár ott, úgy tudom, hogy van rendõri intézmény.
11 2, I | Catharina....~- No azt még tudom.~- Catharina de Landsknechtsschild.~
12 2, I | ezt három esztendeig sem tudom összerakni.~- No, éppen
13 2, II | esik. Én csak a dátumokat tudom elõadni: a kombinációkhoz
14 2, II | közelünkben történik.~- Hát hiszen tudom is: csakhogy eddig nem juthattam
15 2, II | lefátyolozott nõ titkának?~- Ezt nem tudom, mert ezt a tárgyat távolról
16 2, III | Idejövetelemnek oka...~- Azt is tudom. A fertõszegi birtok más
17 2, III | abban az idõben.)~- S miután tudom, hogy magyar nemes ingyen
18 3, II | négy kötetét könyv nélkül tudom már. Mért nem adsz nekem
19 3, II | rossz az a halál?~- Nem tudom. Mert még nem próbáltam.~-
20 3, II | sietõs volt az utunk (nem tudom miért?) s egy folyónál nem
21 3, II | én ott vagyok?~- Én nem tudom. De már nagyon kicsiny koromtól
22 3, II | fénymázos asztalon, onnan tudom, hogy reggelenkint apró
23 3, III | sohase megyek többet úszni.~- Tudom. Aki egyszer megijed a vízben,
24 3, III | Hát mit csinál?~- Nem tudom én. Én azt hiszem, hogy
25 3, III | tegyünk? Én Istenem!~- Én nem tudom. Ha máskor miközülünk lett
26 3, IV | dolgokat tapasztaltam. Ettõl, tudom, hogy elmúlik a migrénje.~
27 3, IV | érezze az.~- Miért?~- Hát én tudom?~Mire Lajos a csónakkal
28 4, II | Azért, hogy én ezt nem tudom önnek megköszönni.~- Hiszen
29 4, III | kötve.~- Hát én akkor nem tudom, mit tegyünk. Bemenjek a
30 4, III | lovagias vakmerõséget, amit nem tudom, hogy ki utánozna még, úgy
31 4, III | Higgye el, hogy én jól tudom, mivel lettem adósa ma,
32 4, IV | is az én cimboráim. Pedig tudom, hogy azt mondták: Sátán
33 4, IV | nagy kincset õriz. - Én nem tudom, nem is keresem, hogy mi
34 4, IV | ezt az utat, amely...~- Tudom: az akasztófához és a pokolba
35 4, IV | nemesember volt. Amióta eszemet tudom, mindig a tömlöcben ült.
36 4, IV | egyszer megállt.~- Gróf úr. Én tudom ám azt jól, hogy a zsiványok
37 4, IV | tudtam. Zsivány vagyok: nem tudom, mi a szokás a derék emberek
38 4, V | szomorú.~- Hát ha azt meg tudom csinálni, hogy mikor még
39 4, V | fáj, hogy én azt ki nem tudom mondani! Valamit érzek,
40 5, III | igen rövid lett volna rá.~- Tudom, mit értenek a férfiak egymással
41 5, III | utána két halott. - Férfiak, tudom, hogy nem szokták azt kérdeni.
42 5, III | mendemondáztak róla. Én tudom, mennyi örök szentség van
43 5, III | még valakit, akirõl nem tudom, hogy ki, de aki önnek drága.
44 5, III | becsületszó.~- Akkor nem tudom kitalálni, hogy mit kíván
45 5, III | nõ önre nézve mi. De azt tudom, hogy ön e nõre nézve minden.
46 5, III | Nem tudok hazudni. Nem tudom a tettetést. Mélyebben a
47 5, V | elvállalta az én sorsomat. Nem tudom, mi lett belõle azután.
48 5, V | váratni?~- Hiszem, - és tudom, - hogy nem sokáig! Az idõk
49 6, I | nem reménylek már semmit. Tudom, hogy mi ért. Guta ütött
50 6, I | Nem hiszek semmi orvosban. Tudom, hogy meg kell halnom.~Vavel
51 6, I | kívánságod van, Henry?~- Tudom, hogy meg fog ön érte haragudni,
52 6, I | ember imáját.~- Óh, azt tudom én könyv nélkül.~- Könyv
53 7, III | szeret engem?~- Azt nem tudom. Mert nekem nem mondta.
54 7, VII | között, ugyebár?~- Azt én nem tudom. Nekem csak a konyhára van
55 7, VII | Miért?~- Azért, mert tudom, hogy akárhol másutt terhére
56 7, VII | természet vagyok; senkinek sem tudom kedvét keresni. Azért nem
57 7, VII | Hová lett?~- Azt nem tudom. Érti ön? Nem tudom. Nem
58 7, VII | nem tudom. Érti ön? Nem tudom. Nem is kérdezem. És akkor
59 7, VIII| elfér. Tudod, hogy minek?~- Tudom: Lajos számára. Meglátod,
60 8, I | lovasok?~- Azt én magam sem tudom.~- De már bocsásson meg
61 8, III | fölötti varázshatalmamat fenn tudom tartani: az, hogy elsõ házasságbeli
62 8, III | uralkodóházzal. S a leány, mint tudom, oly szép, oly igénytelen,
63 9, I | Júdás is megtett. „Én nem tudom kezetekbe adni azt, akit
64 9, I | Franciaországnak?~- Nem tudom.~- No hát én tudom. Az „
65 9, I | Nem tudom.~- No hát én tudom. Az „influenzát”. Ön még
66 9, I | kezdtem magamat megutálni. Nem tudom kitalálni az okát, de azontúl
67 9, I | ebben az országban. Nem tudom, merre van a jó barát, merre
68 9, I | hogy ez a halál. Én már tudom. Nem fogom már messze hurcolni
69 9, II | táborban?~- Igen. S azután nem tudom, mi történik velem.~- Ne
70 9, III | üldözi. - Felnyitni nem tudom e szekrényt; de megsemmisíteni
71 10, II | kérdé tõle a lány.~- Nem tudom; Lizetthez ment be.~- Hát
72 10, II | Hol van Cambray?~- Mit tudom én? - Hol van Cambray? -
73 10, II | õhozzá”. Akkor jól van. Tudom, mi a dolgom. - Nekem ugyan
74 10, II | azt keresik: akkor elõre tudom, hogy holnap az én uram
75 10, II | Beszélhet-e vele?~- Úgy tudom, hogy Vavel gróf szolgálatába
76 10, III | Szerelmeslevelet?~- Azt nem tudom.~- Add ide, majd mindjárt
77 10, III | az udvarnál többé, s nem tudom, mi lett belõle.~- Ezt jó
78 10, III | közötte kapni semmi áron.~- Tudom. De nincs szükségem rá.
79 10, IV | volt az? - kérdezé.~- Nem tudom én. Vadállat vagy ördög
80 10, VI | feleségem becsületes asszony.~- Tudom, tudom! Derék fiú és becsületes
81 10, VI | becsületes asszony.~- Tudom, tudom! Derék fiú és becsületes
82 12, I | Marie!”~- A bizony. Innen tudom a titulát, amit az elébb
83 12, I | kezébe került.~- Azt is tudom. Sajnállak érte.~- De én
84 12, II | emberhúst esznek?~- Úgy tudom, hogy néhány év óta ezt
85 12, III | neki, hogy szóhoz jusson.~- Tudom, mit akar ön. Elismervényt
86 12, III | Guillaume tábornokot. Azt tudom, hogy egy milliárdért ki
87 12, III | szabadon bocsássa; de azt tudom, hogy mikor azt mondták
88 12, III | számadásainkat; s most én nem tudom, hogy melyikünk van tartozásban.
|