1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2289
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 1, I | különben sem igen járt hely, s maga a St. Martin fõút is
2 1, I | közelébe ér, megfordul, s visszamegy. Azután megint
3 1, I | negyedben lakik, otthon van már s olvassa a „Moniteur”-bõl
4 1, I | hangzanak a friss hóban, s közeledtüket csak a kezünkben
5 1, I | elején nem szokott kimenni, s ha a kávéházból hazatért,
6 1, I | meggyújtotta benne a viaszgyertyát, s ezáltal igazolta, hogy nem
7 1, I | tartja egyúttal a rézlámpást, s a másik kezében egy hatalmas
8 1, I | versenyfutása véget ért, s kezdõdtek az elõintézkedések
9 1, I | hordozta a kapukulcsot, s maga nyitotta ki a kaput.~
10 1, I | van; de hogy kinek hívják, s melyik utcában lakik, azt
11 1, I | meg ez a csúnya nagykendõ.~S azzal széttárva a veres
12 1, I | öltözõszoba küszöbén átlépni, s aminek a nevét, eddigelé
13 1, I | elérzékenyülve az ifjabb férfi, s meglátva, hogy a kisleány
14 1, I | didergõ teremtést a karjára, s beburkolva azt a nagy veres
15 1, I | mama elment az operába, s a Diánának azt parancsolta,
16 1, I | felöltöztessen az új selyemruhámba, s aranyfüggõmet, karperecemet
17 1, I | nyakláncomat, függõimet, s én nem tudom miért hagyott
18 1, I | comtesse-e - mondá az öregebb úr, s aztán társához fordult,
19 1, I | a kaput, én elõresietek, s rendbe hozok mindent. Hozza
20 1, I | öregúr már jött reá szemközt, s azt mondta, hogy minden
21 1, I | lábait egy flaneldarabbal, s lefekteté az ágyba, mely
22 1, I | puncsot, mit a fiatalúr fõzött s a pástétomot, cukorsüteményt,
23 1, I | elkényeztetett gyermekek szoktak. S hogy nem tették meg a kívánságát,
24 1, I | összehúzva az ágyfüggönyöket, s aztán lábhegyen visszatért
25 1, I | kandallót szítá fel ezalatt, s a tüzet turkálta a vas szénvonóval.~-
26 1, I | csizmadiainas Simon mesternél, s mint a magas kiküldött bizottság
27 1, I | konstatálta, természetes halállal, s hogy ne is kutathasson utána
28 1, I | nyugtalanul járkálva alá s fel a szobában. - Most kaptam
29 1, I | Ellenségeink keze mindenüvé elér, s ahol a szemeik meglátják,
30 1, I | azután rendõrség is van, s ahol rendõrség van, ott
31 1, I | rávezetem erre a helyre, s azután kicsináljuk az útvonalat
32 1, I | európai térképet az asztalra, s azután belekönyökölve, elkezdtek
33 1, I | megint összehajtogatták, s azt a fiatalabb tette zsebébe.~-
34 1, I | eltüntettek a világról. S ami legiszonyúbb: a saját
35 1, I | becsukta a kandalló vasajtaját, s azzal mind a ketten átmentek
36 1, I | hallgatózott az ágyfüggönyök mögül, s a másik kezével a viaszfejû
37 1, I | gyermek felugrott az ágyból, s odafutott az ajtóhoz, vigyázva,
38 1, I | hogy zörejt ne keltsen, s bekémlelt a kulcslyukon.~
39 1, I | lélekgyorsan visszasuhant az ágyba, s magára rántotta a takarót.~
40 1, I | Széthúzta a függönyöket, s azt nézte, hogy alszik-e „
41 1, I | skót szövésû gyapjúsált, s azt teszi le az ágy melletti
42 1, I | egyszerre eloltják a gyertyákat, s arra azután egészen sötét
43 1, I | hangosan, keservesen zokogni; s hallik, amint a homlokát
44 1, I | támad: rövid ideig tart, s aztán csendesen tovavonul.
45 1, I | Felváltja egy közeledõ, s megint eltávozó kocsi zörgése.~
46 1, I | gyertyákat meggyújtják, s kijön onnan - az öreg férfi -
47 1, I | a kandallórul az ajtót, s újra tüzet szít benne.~És
48 1, I | járkálni a szobában alá s fel, az ajtótól a befüggönyzött
49 1, I | barázdáin végigcsorognak, s aztán - azt is a tûzbe hajítja.~
50 1, I | feje az ölébe hanyatlik, s úgy marad mozdulatlanul.~ ~
51 1, II | látszott rajta, ami az imént, s a karján emelve egy leánykát
52 1, II | gyapot kendõbe burkolva, s biztató dédelgetéssel beszélt
53 1, II | a falhoz tartotta magát, s beléje kötött részeg módra.~-
54 1, II | hideg van - szólt az ifjú -, s a szegény gyermeknek sietõs
55 1, II | szívességet a szerencsétlennel, s szaladjon el a legközelebbi
56 1, II | legközelebbi utcaszegletig, s hívja el onnan azt a bérkocsist,
57 1, II | sajátszerû füttyentést hallatott, s arra nemsokára hallható
58 1, II | asszony nagyon veszekedõ. S én szeretem a házi békét.
59 1, II | azonban élével esett a hóba, s nem volt se fej, se írás.
60 1, II | házzal szemben egy kapu alá, s onnan figyelt arra a mozgó
61 1, II | függönyén meg-megjelent, s újra eltûnt.~- Hát tulajdonképpen
62 1, II | comtesse eltévedt a mamájától, s nem tudja sem az utcát,
63 1, II | többet, felült a bakra, s elkezdett hajtani.~Igazi
64 1, II | az egész álla a fültövéig s az alsó ajkáig el van takarva.
65 1, II | következõ gallérja van, s hosszú ujjai, amik felölteni
66 1, II | bérkocsis karjára volt kötve, s azt mondta, hogy itt egy
67 1, II | ajtaja rögtön felnyílt, s azon egy hórihorgas, csontos,
68 1, II | szökéssel a bérkocsis mellé s annak egy tapasszal beragasztotta
69 1, II | lerántották az ülésbõl, s oly hirtelen bevitték a
70 1, II | reszketõ leánykát a hintóból, s a férfiak után vitte.~A
71 1, II | leoldozták a nyakravalóját, s aztán farkasgúzsba illesztették,
72 1, II | farkasgúzsba illesztették, s úgy ültették fel az ágyra.~
73 1, II | ifjú úr odaült a tükör elé, s a saját két pofaszakállát
74 1, II | önt e kényszerhelyzetbõl, s annak majd elmondhatja ön,
75 1, II | szépen bekötjük a szemeit, s ha mégsem tudna ön elaludni,
76 1, II | én is mindig úgy teszek, s mire a hétszerhéthez érek,
77 1, II | mellékszoba ajtaja kinyílt, s azon az említett köpcös
78 1, II | felhajtóját ha lehúzzák, s az áll alatt keresztülkötik,
79 1, II | a két férfi fel a bakra, s a hintó tovább gördült.
80 1, II | szobrának az alapját képezték, s amelynek helyén most egy
81 1, II | játszó-gyermektársak kacagása? - S mikor az elõtt a kis templom
82 1, II | merte hívni az embereket! S megbüntették magát a templomot
83 1, II | Ottovairi nevû kereskedõ, s csinált a templomból salétrom-raktárt.
84 1, II | Hanem az, aki ébren volt, s a lovakat hajtotta: az talán
85 1, III | ezúttal már valósággal aludt, s csak arra ébredt fel, mikor
86 1, III | függönyei szétvonattak, s egyszerre világosság hatolt
87 1, III | Azzal felugrott az ágyból, s egy nyolcéves gyermek ártatlan
88 1, III | betakarva a meztelen lábait, s megkínálta magát az otthagyott
89 1, III | márkinõhöz ment gyermekbálba, s igen természetesnek találja,
90 1, III | hanem lefektetik szépen, s azután a nagyok folytatják
91 1, III | haragudni fog, magánkívül lesz, s olyankor olyan rút. Máskor
92 1, III | hívom, hogy „mama Thémire”: s azt hittem, hogy az minden
93 1, III | most tanulom az alfabetet, s sehogy sem tudok kibékülni
94 1, III | leszakított egy virágot, s azt gyermek kacérkodással
95 1, III | drága, kedves virágom!~S azzal megcsókolta a gyermek
96 1, III | be ön belülrõl az ajtót; s csak akkor nyissa ki, ha
97 1, III | gyermek felugrott helyébõl, s elkezdett kutatni a szobában.
98 1, III | elszórva. Azokat összeszedte, s azután megkísérté összerakni
99 1, III | asztalról a papírdarabkákat, s elébb, mint az zörgetett
100 1, III | eléje kinyitni az ajtót; s mikor az megmutatta neki
101 1, III | szõnyegen, azokat összeseperte, s beledobta a kandalló tüzébe.~
102 1, III | volna fogva a szekerébe, s az egyik erre, a másik arra
103 1, III | megmenekültek-e szerencsésen, s ha a párizsi banlieu-n túl
104 1, III | département-jának a nevét, s csak a nagy elbámulására
105 1, III | e palotát is elfoglalta, s az is a kalapács alá került:
106 1, III | szokatlan lármaütéssel; s azonkívül az arisztokrata
107 1, III | megszégyenítõ bántalom érte, s hogy a megmenekülését mily
108 1, III | senki, egy rikácsoló kakadun s egy orrfintorgató kapucinus
109 1, III | le retour” szimfóniáját, s egy percre megállt azt hallgatni.~-
110 1, III | ingelõben ragyogó melltûk, s a széles fehér nyakravaló
111 1, III | fénytelen, csatos cipõkben, s fekete kesztyûkben, s még
112 1, III | cipõkben, s fekete kesztyûkben, s még hozzá a budoár felõli
113 1, III | föl a harmónion mellõl, s bámulva szólítá meg az idegent: -
114 1, III | valamennyi vendégen keresztül, s minden tekintetet félretéve
115 1, III | önnek a leányát, grófnõ, s íme visszahoztam.~Azzal
116 1, III | Azzal kézen fogta a leányt, s odavezette.~A szép úrhölgy
117 1, III | sírásgörcsöket kapott, s utoljára elájult. Felemelték,
118 1, III | már túl van a válságon, s azzal odament Cambray úrhoz.~-
119 1, III | óhajt önnel szót váltani.~S azzal kezét karja alá dugva,
120 1, III | odaomolva a dagadó kerevetre, s ölében tartotta a kis Amélie
121 1, III | fejét tartá úgy az ölében, s annak hízelkedett hasonlóul.
122 1, III | erõsen elõre pittyeszté, s a szemeivel a saját szemöldökeit
123 1, III | bûbájjal tekinte Cambray úrra, s azzal mindkét kezét feléje
124 1, III | az orvos diagnózisától, s a leánya selyemhajának érintésétõl,
125 1, III | ha megszabadulhattak-e, s a szép grófnõ hálálkodásai
126 1, III | comtesse-rõl lehúzták a ruhát, s kinn hagyták az utcán; pedig
127 1, III | emléke: fogadja el ezt tõlem, s gondoljon kis védencére -
128 1, III | eléje: - meghajtá magát, s eltávozott.~A terembe érve
129 1, III | kezét, háromszor felemelte s háromszor lenyomta azokat;
130 1, III | üdvözletet vetett felé, s addig be nem ment az elõterem
131 1, III | grófnõ budoárjából a terembe, s az inas, Jocrisse úr, becsukta
132 1, III | felugrott a kerevetrõl, s csipkezsebkendõjét arca
133 1, III | szobaleány a markába vihogott, s Jocrisse úr, az inas, két
134 1, III | mosolyra vonta szét az ajkait, s burnótszelencéje tetejére
135 1, III | mindenkit kiküldött a szobából, s egyedül maradt a grófnõvel
136 1, III | kinyitni a hintó ajtaját, s a lelépõ Cambray úr egy
137 1, III | miután zsebeit kimotozták, s azokból minden gyanús és
138 1, III | második emeleti szobába, s oda bezárták.~Volt ideje
139 1, III | sietett egyenesen a fogolyhoz, s azt mondá rideg, megriasztó
140 1, III | a gyémántjait lopták el, s hogy kerülök én a bûnrészesség
141 1, III | tekintetû férfi elnevette magát, s egyszerre alább eresztette
142 1, III | belecsippentve a burnótba, s csendesen szippantva belõle. -
143 1, III | kedélyes beszélgetésnek, s akármit fogunk egymásnak
144 1, III | leánykát szedtek fel az utcán, s azt felvitték a szállásukra,
145 1, III | takart eltévedt leánykát, s egy óra múlva visszahozott
146 1, III | jutott az anyja lakása, s most viszi hozzá haza.~-
147 1, III | felvitt nyolcesztendõs leány, s a tizenegykor lehozott tizenkét
148 1, III | felkutatták azóta a lakásomat, s találtak ottan adatokat?~-
149 1, III | felgerjedésének ura lenni, s ököllel ütve az asztalra. -
150 1, III | hogy õt a cseléd kirabolta s itthagyta; aki nem tudta
151 1, III | csalni ki azoknak titkait; s ezeket együtt a „Cythere
152 1, III | volt a Cythere dandára.~- S az a házi úrnõ, azzal az
153 1, III | elefántcsont medaliont, s azon volt, hogy azt a sarkával
154 1, III | szörnyeteggé nevelik. - S azzal visszacsúsztatá zsebébe
155 1, III | lecsendesültem - szólt Cambray - s úgy hiszem, hogy ön sem
156 1, III | rend megdöntésére készült, s aminek fõfonalai éppen ma
157 1, III | hogy hova lett az az ember, s ezt csak ön által tudhatjuk
158 1, III | hallotta az ön szájából, s ön megmutatta a helyet a
159 1, III | Hoingerlot bankártól elvegyék, s önnek adják által? Akarja
160 1, III | úr leendõ lakhelyérõl.~- S ha azt mondom önnek, Cambray
161 1, III | vágott, kezeit dörzsölte, s a rangegyenlõség bizalmasságával
162 1, III | karját de Fervlans-éból, s nyugodt szarkazmussal felelt.~-
163 1, III | titkot, ha benne van. - S most kérem önt, hogy hagyjon
164 1, IV | elõ a kényes napi kérdést, s sietnek rögtön besúgni,
165 1, IV | fordulatot adni a beszédnek. S ha az ügyetlen idegen nyílt
166 1, IV | magát a Casino Paganiniban, s künn felejtve hazafias elkeseredését,
167 1, IV | Café Procop élcjátékain, s együtt járja Musard „õrült
168 1, IV | a finom emberszólásnak, s a szellemes társalgásnak
169 1, IV | melyet gõz hoz mozgásba, s azt állítja, hogy ezzel
170 1, IV | felajánlotta a császárnak, s vállalkozott rá, hogy minden
171 1, IV | megmagyarázta neki Fulton úr, s õ azt egy legyezõ, egy kereplõ
172 1, IV | Antin-i panorámán kezdte, s állig-sarkig benne van az
173 1, IV | angolországi invázióban, s afölött vitatkozik, hogy
174 1, IV | Fervlans odahajolt hozzá, s ezt súgta fülébe:~- Hagyja
175 1, IV | incroyable-ocskák jöttek volna össze. S ezzel együtt járt az a szokás,
176 1, IV | fagylaltot, vagy Riche-éban? S hogy lehet-e Sándor cár
177 1, IV | odaülteté a saját helyére, s azt mondta neki, hogy távolléte
178 1, IV | mint akármelyik señorita, s ha felkérték rá, még a zongorához
179 1, IV | a zongorához is odaült, s el tudta játszani pici kezeivel
180 1, IV | jázminbokrozat lugasában, s nem talált volna ezen semmi
181 1, IV | mentek ki a barrière-en, s azután a legelsõ állomásról
182 1, IV | jövet-menet feljegyeztek, s aztán magára hagyta azt
183 1, IV | emberük volt a szökevényeknek, s elõre elkészítve, hogy mit
184 1, IV | elkészítve, hogy mit valljon; s míg mi a nyomukra akadhatunk,
185 1, IV | vagy a svájci határon, s ott azután nyomukat veszítettük.
186 1, IV | Ön magára ölti a világot, s utazik városról városra,
187 1, IV | van a férfira, a lányra s arra a kis acél ládikára.
188 1, IV | legszélsõ szegletébe is elérnek; s ha kell, mi készek vagyunk
189 1, IV | már ismeri az az ember, s azzal rögtön elárulná önmagát.~-
190 1, IV | minden vagyonát eltékozolta, s akkor egy kötéltáncosnõ
191 1, IV | gyermekemet beadjam a lelencházba, s magam beálljak a gobelingyárba
192 1, IV | gobelingyárba munkásnõnek; - s tán jobban tettem volna.~-
193 1, IV | szegény bukott nõk kórháza, s végül azután a lelencház.
194 1, IV | Mouffetard-negyed egyesíti valamennyit, s még jó, ha az örök körutazók
195 1, IV | feleséget, gyermeket, anyát, s megy rongyosan, mezítláb,
196 1, IV | belopózni az ország szívébe s itt forralni összeesküvést: -
197 1, IV | jelszóra köddé oszoljon szét, s diadalíveink átalakuljanak
198 1, IV | az õ szép asszonyaikkal; s a mi kisleányaink harcolnak
199 1, IV | Amélie-ja históriai alak, s emlékszobrot érdemel!~A
200 1, IV | kezébe véve a grófnõ kezét, s annak a rózsaszín tenyerébe
201 1, IV | fényes birtokot szerezhet, s leányának senki sem fogja
202 1, IV | eltávoznám?~- Adja át nekem, s majd én elviszem neki.~-
203 1, IV | halljak hát a leányom felõl? s azt ne tudathassam vele,
204 1, IV | Thémire átment a budoárjába, s ezt írta egy virágkoszorús
205 1, IV | a háziasszonyi tisztet, s rábízom a pénztáramat. Csókolja
206 1, IV | ezerszer, öreg barátnéja s kicsi mamája, Thémire.”~
207 1, IV | lezárta vizahólyag-pecséttel, s címezte.~- Gondoskodni fogok
208 1, IV | Mindenütt németül beszéljen, s franciául ne értsen. De
209 1, IV | ez neki talizmánja lesz, s elvenni a foglyok ékszereit
210 1, IV | lefestetem Amélie-t önnek újra, s utána küldöm.~- Ah, de ez
211 1, IV | rosszul végzi el a misszióját, s még belészeret abba az emberbe,
212 1, IV | akit el kellene csábítania, s még majd minket árul el
213 1, IV | frankig az elsõ félévre, s azzal szerencsés utat kívánt
214 1, IV | szerencsés utat kívánt neki, s visszatért a terembe.~A
215 1, IV | inkák fedeztek föl Chiliben, s õk terjesztettek tovább
216 1, IV | fejedelmi üvegházakban ápolták, s olasz nevérõl tartuffolinak
217 1, IV | sèvres-i porcelán tálakban, s kínálták vele az úri vendégeket.~
218 1, IV | a szájába dugott egyet, s aztán odaadta Jocrisse úrnak
219 1, IV | ezüst tálcára tette azt, s úgy hozta vissza, odaprezentálva
220 1, IV | foglalványú szemüvegét, s úgy olvasta el a levelet.
221 1, IV | összecsücsörítette a száját, s nagyot nyitott azokon a
222 1, IV | pénztárát is rám hagyta. - S rögtön hozzátevé naiv szarkazmussal:
223 2, I | felállítva zöld lombokbúl, s azon sárga kassai rózsákból
224 2, I | érett dinnyék, szőlőfürtök s csoda formájú ostyepkasajtok
225 2, I | járás fizikusa, a tiszttartó s a hozzájuk tartozó mellékszemélyzet,
226 2, I | időben sértő cím volt), s azok kinn csoportosultak
227 2, I | van húzva a kövér tulok, s az alája rakott máglya csak
228 2, I | báránybőr süvegeik mellett, s dugaszban tartott pisztolyaikkal
229 2, I | hízott arca sem cáfol meg, s a keményen kifent hatalmas
230 2, I | a század elejéből való, s hogy alulról kezdjük: sárga
231 2, I | patyolatkendő, hátul csomóra kötve, s abba beleszorítva a hátulsó
232 2, I | apáiktól öröklött kincsüket, s inkább belekötötték a nyakravalóba,
233 2, I | van csavarítva a huncutka, s takarja a főt egy hatalmas
234 2, I | feljebb húzódik, mint a másik, s mikor beszél, a szájának
235 2, I | elő-előhúzogat egy bőrkötésű könyvet, s nagyokat sóhajtva, ismét
236 2, I | beneventatio nehéz feladata, s ámbár a derék úr úgy tudja
237 2, I | könyvét egy szakácskönyvvel, s csak akkor vette észre,
238 2, I | pedig mondá: elvégeztetett!” S errõl a textusról stante
239 2, I | szanaszét kuszált sárga hajjal s veres karikájú szürke szemekkel.~-
240 2, I | aki Markóczy leány volt, s Mária Terézia idejében ment
241 2, I | ott ült az orvos mellett, s mint elõrenyújtott nyakáról
242 2, I | egy stimmelõ meisterrel; s a szobákat mind kitapecéroztatta,
243 2, I | hallotta meg, hogy lutherana, s minthogy Bécsben és Bajorországban
244 2, I | valét mondott a világnak, s örökös pártában maradásra
245 2, I | maradásra határozta magát, s azért kereste ki e félreesõ
246 2, I | volt a háromszögeléstan, s minden tollatlan kétlábú
247 2, I | postakürt szava hangzik elõ, s nemsokára jön nyargalva
248 2, I | könnyû kutyakocogásban; s utána egy nehéz négylovas
249 2, I | négylovas hintó megáll, s akkor látják, hogy nem ül
250 2, I | együtt kiszállt a hintóból, s onnan kedve tartotta az
251 2, I | homokban csak lépést jöhettek.~S ezzel az egész nagy parádé
252 2, I | hogy le ne essék róla, s jelenté, hogy már a baronesse
253 2, I | baronesse ott van a kastélyban, s várja az urakat.~Ez már
254 2, I | árnyékos erdõn keresztül, s nem tette meg a tisztelgõk
255 2, I | kalapját levette fejérõl, s azt mindenféle útszélen
256 2, I | termõ virággal teleszedte, s mikor a majorudvaron keresztülment,
257 2, I | komondort is megcirógatá, s a kis béresgyerekeknek elsimította
258 2, I | elsimította a hajukat a szemükbõl, s társalkodónéját, ki nem
259 2, I | cseresznyepiros ajkakkal; s arcának hódító bûbáját még
260 2, I | halántékaikhoz lapítsák, s a füleiket kereken betakarják
261 2, I | kereken betakarják vele, s semmiféle fejdíszt nem tûrt
262 2, I | hogy a lakást rendezze el, s a beiktatási lakoma vendégeirõl
263 2, I | éléskamrát beszaladgálni, s a szakácsot és szakácsnékat
264 2, I | meghatalmazott ágens úrral: s aztán tegyünk úgy, mintha
265 2, I | régi ismerõsök volnánk, s tekintse magát mindenki
266 2, I | ködöt szel, vizet szab, s ha valakinek az órája elromlik,
267 2, I | ágaskodott a többiek mögött, s igyekezett a fejét elõretolni
268 2, I | lehúzta a fejét a válla közé, s iparkodott magát eccliptizálni.~-
269 2, I | neveinkkel, legyünk per tu, s híjuk egymást a keresztnevén.~-
270 2, I | nevetett a baronesse, s minden mórikálás nélkül
271 2, I | úrnak a ceremonialis csókot, s aztán kezet szorított vele. -
272 2, I | én pedig „te Katinka!” S miután ezen szépen átestünk,
273 2, II | fekete selyemruha volt rajta, s a nyakán négy sor igazgyöngy;
274 2, II | más ékszert nem viselt; s a fekete ruha gyászt, a
275 2, II | nincsenek az armálisban, s mikor azt nekiereszti, rettenetesebb
276 2, II | penitencia volt rá nézve az evés, s amíg azzal el nem készült,
277 2, II | megtetszett ez a magányos épület, s kivette azt bérbe az akkori
278 2, II | ami az õ adresszén van, s az õ keze alól kikerül.~-
279 2, II | magam, meg a pandúrjaim, s ha rakoncátlankodnak: kihirdetem
280 2, II | kihirdetem a statáriumot; s akkor vagy kézre kerülnek,
281 2, II | mindennap délelõtt tíz órakor, s elkocsiznak a szomszéd városig:
282 2, II | kötélen felvontatja valaki, s megint kiadja nekik a rendeletet.
283 2, II | mindennel õ rendelkezik”.~- S nem fogadnak el látogatásokat?~-
284 2, II | látogatót maga az úr fogadja, s olyankor, ha idegen érkezik,
285 2, II | ételbõl szed ki egy tányérra, s azt saját maga viszi be
286 2, II | az üvegházi virágokból, s azt elküldte a szolgálója
287 2, II | cseléd felment a grófhoz, s elmondta, hogy köszönteti
288 2, II | egy húszast adott neki, s ugrált, mint a bolond, örömében. „
289 2, II | pisztollyal kergetett volna ki.” S amint kilépett a leány a
290 2, II | széttépett bukét virágja, s a gróf káromkodott odafenn
291 2, II | Az asszony apprehendált, s rá se nézett. Délután a
292 2, II | amit a szakácsné ád neki, s azok fejedelmi konyhárul
293 2, II | Templomba azonban nem járnak, s pap nem jár hozzájuk.~-
294 2, II | pap nem jár hozzájuk.~- S minõ viseletben jelennek
295 2, II | divat szerint van öltözve, s ruháit a postán hozzák külföldrõl.~-
296 2, II | postán hozzák külföldrõl.~- S mi okuk lehet nekik e rejtélyes
297 2, II | ha olyan kegyes a bárónõ, s meg akarja hallani, én megmondhatom,
298 2, II | hurokra került, elítéltetett, s az ítélet következtében
299 2, II | áttérjen a protestáns hitre, s akkor feleségül mehet a
300 2, II | Míg a fátyolnak híre megy, s elõbb-utóbb nyomukra vezeti
301 2, II | szoktak szállni a hintóból, s egy kis sétát tesznek a
302 2, II | a leány pedig felnõtt, s a bûnös ember elcsábította
303 2, II | azonban már csakugyan el volt, s visszavenni nem lehetett:
304 2, II | elkészült a rossz fogaival, s most már õ is hozzászólhatott
305 2, II | kapum alá bedugva találok; s azonkívül a Schmidtné által
306 2, II | Azokat nem ismerem.~- S mi iránt folytatnak önök
307 2, II | felijednek az õr kiáltásától”. - S aztán pénzt küldött annak
308 2, II | szabadon az elfogott madarakat, s az éji õrnek, hogy a falu
309 2, II | mulassanak az õ rovására, s azóta minden Szilveszter
310 2, II | véleménycserét ide-oda hordva, s ugyanaznap elmentünk egymás
311 2, II | odainté a komornyikját, s azt az utasítást adta neki,
312 2, II | keresztelõ vagy temetés; s ha rongyos a ház, ahol ily
313 2, II | parasztlegények egymással, s nekem megírja, hogy ezt
314 2, II | kezében legszorgalmasabban, s annak ösztöndíjt küldött.
315 2, II | annak ösztöndíjt küldött. S karácsony estéjén minden
316 2, II | felállítva, égõ viaszgyertyákkal, s azon minden gyermek számára
317 2, II | végére, lement a tópartra, s mivelhogy nem adott neki
318 2, II | gyermeket kerestessem föl, s adjam oda gondviselés végett
319 2, II | süteményekbõl egy jó csomót, s vigye el majd a Schmidtnének
320 2, II | szárnya fel van nyílva, s azon félig kihajolva tekint
321 2, II | Jöjjön közelebb hozzám! - S aztán, hogy a patvarista
322 2, II | õ ugrott fel helyérõl, s odafutott az asztal végére,
323 2, II | homloka tiszta és magas, s bizony semmi bélyeg rajta;
324 2, II | fõkötõt soha le nem tették, s a leányok viszont semmi
325 2, II | kacagott Bernát bácsi. - S ez a tündér bizonyosan audiát
326 2, II | nyitotta ki az ablakot, s mutatta meg a szépségeit,
327 2, II | egy veres és egy cirmos; s amik egyszerre odaszaladtak
328 2, II | ablak ismét becsukódott, s a tündér eltûnt elõlem.~*~
329 2, II | létrát tettek az ablakához, s ott mentek be hozzá a repraesentatióval.
330 2, II | párolgó findzsák asztalkáihoz, s ott a bárónõ és az alispán
331 2, II | most is ott ül a tornyában, s onnan a telescopiumával
332 2, II | ki-ki halkabban beszélni, s nem mutogatni a Névtelen
333 2, II | ágens úr adta a bankot, s utasítása volt a bárónõtõl
334 2, II | hogy mindig õ veszítsen, s a vendég urak nyerjenek.
335 2, II | neki csak pipát tölteni s fidibusszal szolgálni szabad,
336 2, III | vettek a háziasszonytól, s akik helybeli lakosok voltak,
337 2, III | búcsút, mert még visszatérek, s akkor aztán majd elmondok
338 2, III | hüvelybe dugott duplapuska, s a szarvasbõr iszákba hurkolt
339 2, III | megye alispánja vagyok, s kívánom tenni hivatalos
340 2, III | úr uraságtok jövetelérõl, s szívesen látja magánál.~
341 2, III | ez igen simán kezdõdik.~S a szíves fogadtatásnak legbiztosabb
342 2, III | kocsiról az útikészleteket, s azokat a tornácba behordani,
343 2, III | tájon „mamusz”-nak neveznek, s kérte egész tisztelettel
344 2, III | kellett benne nyugodni, s csak felhúzták mind a hárman
345 2, III | hegyén a nagy mamuszokat, s úgy mentek fel a lépcsõkön
346 2, III | fényes, fehér mázzal festve, s minden kilincs ragyogott
347 2, III | volt a padló, mint a tükör, s a bútorokon egy porszem
348 2, III | forduljon meg a konyhában, s tudja meg, hogy mit fõznek.~
349 2, III | teremben - mondá a komornyik, s erre Bernát úrnak csakugyan
350 2, III | hagynia a pipanyomozással s átballagni a terembe.~Ott
351 2, III | hivatalosan felmondani, s tekintetes alispán úr a
352 2, III | ha a beszédébe vágnak, s mindent elõre tudni akarnak,
353 2, III | marad az eddigi összeg, s nagyságod itt tanyázhat,
354 2, III | én mindjárt hitelesítem, s rendben lesz az egész dolog.~-
355 2, III | a kandalló párkányához, s nyugodt hangon mondá:~-
356 2, III | akar repeszteni valakit, s vetett egy oly tekintetet
357 2, III | magasabbá látszott nõni, s a melle, vállai viadori
358 2, III | után megfordult a sarkán, s egy szót sem szólva többet,
359 2, III | is a szobájába vonulni, s ott várni be a további fejleményeket.
360 2, III | úr megint egyedül maradt, s várta, hogy mi lesz már.~
361 2, III | vendégnek elszedik a pipáját, s elzárják.~- Ez bolond beszéd!~-
362 2, III | nem parancsol. Megmutatom.~S azzal lehúzta lábairól a
363 2, III | lábairól a fatális mamuszokat, s vágta õket oly erõvel a
364 2, III | puskáját, a másikba a kardját, s úgy vonult ki az elátkozott
365 2, III | a puskát a posztószélbõl s a fringiát a szarvasbõr
366 2, III | pedig szaladt a pipákért, s a principálisa háta mögött
367 2, III | félrefintorított pofákkal s az orra hegyéhez illesztett
368 2, III | Az aranyat megadom önnek. S aztán ha ügyvéd lesz ön,
369 2, III | lehetett abban az idõben.)~- S miután tudom, hogy magyar
370 2, III | szerezni ebben az országban.~- S hogy függ össze az indigenatus
371 2, III | üdvözlé a fiatal jogtudóst, s azt sem kérdezte tõle, hogy
372 3, I | háztetőrül, az ereszrül, s ugrálnak be egymás után
373 3, I | kaukázusiak, kondor selyemszőrű s lecsüngő fülű kínaiak. Perc
374 3, I | táguló rózsaszín orrcimpák s az a sajátszerű, gömbölyű
375 3, I | fonadékok, előre-hátra csavarva, s összevissza tűzködve bogláros
376 3, I | le van szakadva válláról, s az elefántcsont fehér bőrt
377 3, I | valószínűleg elvesztette, s restelli keresni, vagy valakinek
378 3, I | készült virágcsokrokkal, s a szögletekben mindenféle
379 3, I | Robinson Crusoe regéje, s a párizsi legrégibb divatlap,
380 3, I | porcelán mosdótálacskát, s orcáikat és talpacskáikat
381 3, I | szivaccsal megtörülgeti, s csak úgy engedi azután a
382 3, I | mindvalamennyinek meg van tiltva, s az ez ellen vétõk rögtön
383 3, I | odarepül közéjük az asztalra, s orcátlan merészséggel egyik
384 3, I | kalácsdarabkákat elorozza, s aztán még rászáll Phryxus
385 3, I | rászáll Phryxus fejére, s a lopott morzsával a szájában
386 3, I | vége van a reggelizésnek, s azt a vendégek a háziasszonynak
387 3, I | háziasszonynak szépen megköszönték, s egymásnak kedves egészségére
388 3, I | a parancsszóra megjelen, s mint igazi divatos postillon,
389 3, I | repülve, a nyeregbõl hajt, s trombitálja hozzá a postaindulót,
390 3, I | a csavar-orgonához siet, s különb-különbféle nótákat
391 3, I | magától zenézõ mûszeren, s a zenére a befogott kutyák
392 3, I | fölébred a muzsikáló óra, s elzenézi a maga pásztordalát,
393 3, I | elzenézi a maga pásztordalát, s a rajta álló rézküklopszok
394 3, I | az órát; a kakuk huhukol, s a réz alabárdos tiszteleg.
395 3, I | Akkor fölteszi a kalapját, s arcát lefátyolozza azzal
396 3, I | fehér glaszékesztyûs kezét, s levezeti a lánykát a lépcsõkön
397 3, I | most már kocsisjelmezben, s féken tartja a két hatalmas
398 3, I | maga melléje ül szótlanul, s aztán megindul a két fekete
399 3, I | ácsorgók visszahúzódnak elõlük, s az ablakon nem kandikál
400 3, I | hatalmas vasszorítóval, s még azonfölül hosszú háromélû
401 3, I | visszatér a Névtelen Várhoz, s annak a kapuja ismét bezáródik.~
402 3, I | szobájába vezeti a férfi, s most már következik a komoly
403 3, I | annálfogva a leány sem tudhat, s hogy mégis gyönyörködjék
404 3, I | vettek neki egy kintornát, s abba minden negyedévben
405 3, I | virág- és gyümölcsmintákat, s a szobafestés elmélete szerint
406 3, I | l’hombre-t és tarokkot, s gyönyörködhetett benne,
407 3, I | kesztyûs kéz feléje nyúlt, s átvezette az ebédlõbe. Egy
408 3, I | fölkelt, kiment a benyílóba, s maga hozta be az ételt,
409 3, I | maga hozta be az ételt, s a leányt kínálta meg elébb,
410 3, I | leány, azt is elmondta, s az úr meghallgatta. Ha a
411 3, I | után elhagyták a termet, s átmentek az olvasóba. Ott
412 3, I | Lajos maga fõzte a kávét, s míg az elkészült, azalatt
413 3, I | betûkben, hollótollal leírta, s az ilyen levélkét azután
414 3, I | azután Lajos lepecsételte, s kihordója által elküldte
415 3, I | visszament a szobájába, s játszhatta a kintornát a
416 3, I | nyelvû szövegét értette már, s olvasta egyedüli kedvencét,
417 3, I | Ez még nem volt regény.~S ez így folyt nap nap után,
418 3, I | selyem pokrócot terített, s az ajtaját félig nyitva
419 3, I | fiatal leány mélyen alszik, s a mopszok nem ugatják meg
420 3, I | többet naponkint négy óránál, s akkor is oly ébren szendereg,
421 3, I | akkor íziben porozták fel, s aztán az asztalra letették.~ ~
422 3, II | örül már ennek a napnak, s terveket készítget magában,
423 3, II | odarepül az ágya fejére, s azt a nótát énekli, hogy „
424 3, II | elalélt parányi állatot, s rálehelgetett, hogy fölmelegedjék;
425 3, II | helyet. „Legjobb lesz ide”, s bedugta a saját ágyába.~
426 3, II | Orbis pictusban lapozgatott, s úgy várta be az idõt, amikor
427 3, II | félredobta a könyvet az ölébõl, s odafutott a belépõhöz, és
428 3, II | történik, amit én akarok, s én azt akarom, hogy itthon
429 3, II | hogy itthon maradjunk, s te azt az idõt, amit velem
430 3, II | itt a szobámban töltöd el, s nekem felelgetsz mindenféle
431 3, II | a fél térdét és a fejét, s nem szólt hozzá semmit.
432 3, II | pedig odaült a lábaihoz, s felvette az eldobott könyvet;
433 3, II | azok orvostani könyvek.~- S miért olvasod te azokat?~-
434 3, II | a vége a betegségnek.~- S rossz az a halál?~- Nem
435 3, II | ami egészen a miénk lesz, s azt te átalakítod majd virágoskertté.
436 3, II | vagy, a kert szép lesz, s akkor ez nekünk itthonunk
437 3, II | pedig nem érintkezem.~- S mit csinálnak azok, akik
438 3, II | egymásra?~- Kerülik egymást.~- S ha nagyon haragusznak?~-
439 3, II | verekednek egymással.~- S ha igen nagyon haragusznak?~-
440 3, II | egy gombostût a ruhájából, s annak a hegyével alattomban
441 3, II | kiálta föl erre a leány, s engesztelésül odavonta magához
442 3, II | odavonta magához az ifjú fejét, s forrón megcsókolta annak
443 3, II | kívánságomat elmondanom, s azt teljesítették? Így szoktatott
444 3, II | valaki. Talán tudod is, ki?~- S ez mindig megtörtént.~-
445 3, II | már módodban van megtenni, s azzal bolonddá nem tehetsz.~-
446 3, II | leány felszökött a helyébõl, s feloldva a selyemzsinórt,
447 3, II | magáról a selyem japonikát, s ott állt az elbûvölt ifjú
448 3, II | felöltönyödet - szólt Lajos, s reszketett mind a két keze,
449 3, II | japonikát felvette a pamlagról, s betakarta vele a najádok
450 3, II | Régóta fõzöm ezt magamban. S ezt a kívánságomat meg kell
451 3, II | utunk (nem tudom miért?) s egy folyónál nem találtunk
452 3, II | magad úsztál a túlpartra, s onnan hoztál el egyet, amin
453 3, II | Szárnyat csinálni a kezeinkbõl, s repülni, mint a madár! Amióta
454 3, II | fák, a falak, az emberek, s elárulnak. Ah, de ha ott
455 3, II | vagy, te kedves vagy! - S a férfi hasztalan akarta
456 3, II | együtt még jobban félnénk, s ketten együtt egymást ijesztgetnõk:
457 3, II | ujjával a bõrkerevetre, s megint visszavitte ajkához
458 3, II | ajkához az ujja hegyét.~- S honnan gondolod te, hogy
459 3, II | te közel hozzám alszol; s az nekem valami olyan álomra
460 3, II | mert nagyon késõn jössz be, s nagyon korán eltávozol mindig.~
461 3, II | végigsimítá homlokát kezével, s nagyot sóhajtott, magában
462 3, II | készítenem a számodra a tóparton, s padot és mellvédet ütnöm
463 3, II | távcsõvel felismerni az arcot, s aztán másnak is lehet olyan
464 3, II | házainak látogatásából áll, s elsõ útja a templomba visz.~-
465 3, II | gyermeteg bölcs angyalfejecskét, s nevetve monda:~- Lelkem,
466 3, II | olyan szép pengésük van, s Szûz Mária-kép van rajtuk;
467 3, III | van, mind tófenék volt, s ez is igaz lehet. A Fertõ
468 3, III | visszafoglalva elébbeni méltóságát, s vetések, tanyák megint eltûntek
469 3, III | széplaki toronyban van most is; s a halászok gyakran húznak
470 3, III | együtt emelkednek a földdel, s úsznak a föld alatti elementum
471 3, III | domb oldalába volt építve, s homlokzatával az is a tó
472 3, III | mikor a nap már leszállt, s az alkonyég olyan csodálatos
473 3, III | a part közelében jártak, s míg napvilágos volt az ég.~
474 3, III | beljebb haladtak a tóban, s az alkonyárny a fényes tükrön
475 3, III | lénye megváltozott: élt! - S ha kísérõje szólítá, akkor
476 3, III | belefogózott a csónak szélébe, s hosszú haját kiteríté annak
477 3, III | rákászok fáklyafénye vereslett.~S mikor a keleti part mögül,
478 3, III | kiemelkedett a hold izzó tányéra, s lassanként bearanyozta az
479 3, III | korallkertek között van, s csak az emberaltató éjszakán
480 3, III | tanulékonyabbá lett; jobban figyelt, s némi önbizalom kezdett támadni
481 3, III | nagyobb úr lesz a zöld bozót, s ott már az apróbb tavak
482 3, III | vizével a többit táplálja, s lefolyása van a Rábcába;
483 3, III | nincs mit enni: krokodilust s más vízi szörnyet ez égalj
484 3, III | szörnyet ez égalj nem tenyészt, s a Fertõ tó legnagyobb cápája:
485 3, III | vidrával is találkozik, s az meg fogja ijeszteni.~
486 3, III | hanyatt feküdt csónakjában, s míg azt szabadon ringatta
487 3, III | csillagos ég mélyébe bámult s hallgatta az éjszaka rejtélyes
488 3, III | kezébe mind a két evezõt, s a csónak hasította a hullámokat
489 3, III | leány alakja vont rajta, s mi órákig ott csillámlik
490 3, III | végén a vonal visszahajlott, s kezdett egy nagy V betûvé
491 3, III | kétszer-háromszor rémületesen sikoltott, s aztán fél kezével görcsösen
492 3, III | kiáltá a férfi megrémülve, s fél kezével megkapva a leánynak
493 3, III | kirántotta õt a hullám közül, s az ölébe vette. - Mi lelt?
494 3, III | arcot rõt, kurta szõr fedi, s a koponyát a haj helyett
495 3, III | szörny egyszerre lebukott, s látszott a mélyen áttetszõ
496 3, III | csoda, lökve magát odább, s eltûnve a vízmélység homályában,
497 3, III | betakargatta a bõ fürdõköpenybe, s aztán hozzáfogott az evezéshez.~-
498 3, III | felkeresem ezt a fenevadat, s agyonlövöm, ha ember, ha
499 3, III | reszketve a csónak fenekén, s nem szólt többet, még a
500 3, III | mondta, hogy éppen nem fázik, s hogy szépen le fog fekünni.~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2289 |