Rész,  Fezejet

 1     1,  I   |           jó tettet követhetünk el egyszerre.~- Topp! Ez igaz! - szólt
 2     1,  I   |         vitte oda neki. Arra aztán egyszerre ketté lett vágva minden
 3     1,  I   |            hiú reményt költött fel egyszerre, nem más, mint egy csaló:
 4     1,  I   |             Hanem a mellékszobában egyszerre eloltják a gyertyákat, s
 5     1,  III |          függönyei szétvonattak, s egyszerre világosság hatolt szempilláira.~
 6     1,  III |      hogyan lehet az ember eszének egyszerre két külön úton haladni?
 7     1,  III |          hogy az ajtó becsukódott, egyszerre az egész társaság mind Cambray
 8     1,  III |           férfi elnevette magát, s egyszerre alább eresztette a fejét.~-
 9     1,  III |    lerontassa? - Vagy ha rögtön és egyszerre akar kielégíttetni, szóljon:
10     1,  III |         mintha magasabb lett volna egyszerre, egész arca megnyúlt; -
11     1,  IV  |         elkölthet, a tõkéjét fogja egyszerre megkapni. Ötmillió frank
12     2,  I   |            Minden szemközt jövõvel egyszerre megbarátkozó. Látszott,
13     2,  I   |          inzsellér mosolygó álarca egyszerre a rémülés facies hippocraticájára
14     2,  II  |        veres és egy cirmos; s amik egyszerre odaszaladtak hozzá a háztetõrõl,
15     2,  III |          tekintetes asszony jutott egyszerre eszébe. A haragra kelt férfi
16     3,  I   |        találtak ki valamit, amitõl egyszerre minden ember Rafaellá lehetett.
17     3,  III |          férfi mint õrült, ragadta egyszerre kezébe mind a két evezõt,
18     3,  III |        puszta habot érte. A szörny egyszerre lebukott, s látszott a mélyen
19     3,  III |     meghallgatta fohászát: délután egyszerre megváltozott az idõ; a szép
20     3,  IV  |            ahogy Marie nem tudott. Egyszerre készen lett a kifogással.~-
21     3,  IV  |          jéghideg ujjak érintésére egyszerre felemelkedett fektébõl a
22     3,  IV  |       olyan lett az arca, mint aki egyszerre megõrült. Valami olyan önkénytelen
23     3,  IV  |        maga alá a bölényt: a leány egyszerre odalépett hozzá, s erõteljes,
24     3,  IV  |         dühkitörés alatt, s azután egyszerre elkezdett izzadni a kór,
25     3,  IV  |             Nézze csak, hogy dobog egyszerre a szívem.~S megfogva a kezét,
26     4,  I   |     megpillantotta Vavel hintóját, egyszerre letért az útról, s egy mellékösvényt
27     4,  II  |           kell ennek lenni.~Azután egyszerre felkelt a leány a távcsõ
28     4,  III |        ábrázatnak képzelt, s aztán egyszerre meglátott maga elõtt egy
29     4,  III |           minden ember azt mondaná egyszerre: „Ezeket a Sátán Laci felesége
30     4,  IV  |        halk hangon.~E szóra a gróf egyszerre odaszökött hozzá, s megragadta
31     4,  V   |            mikor az árokhoz érnek, egyszerre beleugranak az árok fenekére,
32     4,  V   |           a furfangos ágyúval, ami egyszerre ötszáz embert seper le a
33     5,  III |          amennyit kellett volna, s egyszerre elhallgatott.~- Ön most
34     5,  III |         nem hárít; két golyó, mely egyszerre röppen el, s lesz utána
35     5,  III |        lefátyolozottan.~Vavel most egyszerre hahotában tört ki. A legnagyobb
36     5,  III |     másikat.~E válságos jelenetnek egyszerre véget vetett Katalin bárónõ
37     5,  III |           jegyesem...~A gúnymosoly egyszerre eltûnt az ezredes arcáról,
38     5,  VI  |         pompás kínai virágnak, ami egyszerre kedvence lett minden üvegháznak: „
39     5,  VI  |           ábráit sorba lapozgatta, egyszerre az a lap állt elõtte, amin
40     5,  VI  |           Vár lakóinak.~A Fertõ tó egyszerre elkezdett szertelenül áradni,
41     5,  VI  |        vezetett munka után a Fertõ egyszerre minden oldalán elhagyta
42     5,  VI  |        egész Hanság ingó lápföldje egyszerre egész tömegével alászállt,
43     7,  II  |           elõrehaladó mozdulatának egyszerre véget vetett amaz apokaliptikus
44     7,  II  |       saját jó vitézeinek lepik el egyszerre az utcákat, kik az égõ házakból
45     7,  II  |            szeressen.~Ah, e szavak egyszerre mily napfényt derítettek
46     7,  III |          aki az anyja képét látta, egyszerre ráismer. - Mikor ez a férfi
47     7,  IV  |            mind a kettõ nevetni, s egyszerre tegezte egymást. Hisz az
48     7,  VIII|          bírt vele lépést tartani. Egyszerre be akarta járni az egész
49     7,  VIII|     Kisfaludy Sándor magyar regéi. Egyszerre mind valamennyit el akarta
50     7,  VIII|            a kivilágított ablakot, egyszerre átadta a helyét Katalinnak.
51     7,  VIII|      találhatta; mert az elkezdett egyszerre kedvesen mosolyogni.~- Nos?
52     8,  I   |            azután a király példája egyszerre föllelkesíté a fõurainkat
53     8,  II  |            is lehetett már az idõ: egyszerre csak azt hallja Lajos, hogy
54     8,  III |        táborhely volt; a nádkúpból egyszerre sátrakat lehetett rögtönözni,
55     8,  III |           menni, a vele jött hölgy egyszerre felvetette a fátyolát -
56     8,  III |      csattanó viheder törjön az ki egyszerre.~Mondták volna azt, hogy
57     9,  III |             amit a szívére kapott. Egyszerre kellett megtudnia azt is,
58    10,  II  |      fenyegeti, a vész nagyságától egyszerre férfiúi bátorságot kapott;
59    10,  III | vigasztalhatatlan is volt miattuk. Egyszerre haltak meg, mint hûséges
60    10,  IV  |          Valla helységen túl aztán egyszerre elveszett az a valami, ami
61    10,  IV  |        elõre húsz lépésnyit, amint egyszerre elbukott a lova, hogy csak
62    10,  IV  |          vive?” szava hangzott fel egyszerre élesen, amire valami fél
63    10,  IV  |         nem bírtam eltalálni, mert egyszerre hasra feküdt, s aztán elfutott
64    10,  V   |     Cavalieri ladri! Avanti!”~Most egyszerre füstoszlop emelkedett a
65    10,  V   |       tudta Vavel az ellenfogását. Egyszerre csatárrajjá bontotta fel
66    10,  V   |         azt mondta nekik: „piano!”~Egyszerre oly kettõs sortüzelés fogadta
67    10,  V   |           tüzelését vélve hallani, egyszerre támadót fúvatott, s erre
68    10,  V   |       néhol a két összecsapó lovag egyszerre szakadt bele nyeregkápáig
69    10,  V   |           kíséretébõl odavágtatott egyszerre, hogy a kornétást elfogja.~
70    10,  V   |           annak a védelmezésére, s egyszerre három támadó ellen fogadta
71    10,  VI  |    emberfölötti bosszú rendíté meg egyszerre minden idegeit.~- Fervlans! -
72    10,  VI  |           lett?~E szóra a sebesült egyszerre felkapta a fejét; s mintha
73    11,  I   |             Ah, milyen boldog lett egyszerre! Hogy rettegett nagyságától
74    11,  IV  |      gyalogság volt elrejtve, mely egyszerre sortüzeléssel fogadta a
75    11,  IV  |         haragjuk elõl. Hanem ekkor egyszerre egy osztály lovas chasseur
76    11,  V   |     mulatság.~Hajh, hogy vége lett egyszerre! Hogy kijózanodott minden
77    11,  V   |         lármahangtól visszhangzott egyszerre az erdõ!~- Szétverték a
78    11,  V   |        minden rendbõl kiforgatott, egyszerre az ittas ember rémületével
79    11,  VI  |           alkirály fõhadiszállása.~Egyszerre, mint a saskeselyû az égbõl,
80    11,  VII |        lovak, vágómarhák ezreitõl, egyszerre kemény cseréppé száradt
81    11,  VII |      lovasok az erdõ szélét, amint egyszerre egy egész szemközt jövõ
82    11,  VII |           helyrõl kapott parancsot egyszerre. Bianchi azt kívánja tõle,
83    12,  I   |   tűzkakasok kezdtek el szólni, ha egyszerre elkezdtek az ostromágyúk
84    12,  I   |           volt az.~De Vavel Lajost egyszerre egész emberré tette ez a
85    13,  I   |      asszony, férfi, gyermek, mind egyszerre elõveszi a zokogás. Csak