Rész, Fezejet
1 1, I | viseltek, mint a nagymamáik.~- Ah, szegény gyermek - szólt
2 1, I | Ne féljen ön semmit! Ah, hogy át van fázva!~- No
3 1, I | magunkhoz vinni is bajos.~- Ah, csak nem tartunk talán
4 1, I | kapott a játékszer után; „ah be kedves szép buba! Jaj,
5 1, III | jól kialhatták magukat.~- Ah, uram, az nagyon szép öntõl,
6 1, III | adni, ha úgy megtetszett.~- Ah! Köszönöm. Ez bizonyosan
7 1, III | szólt az öregúr szomorúan.~- Ah, akkor nem fogok vele játszani.
8 1, III | hogy el ne unja magát?~- Ah, haha! - nevetett a kisleány,
9 1, III | Antoinette neve volt.~- Ah, be gyönyörû szép virág! -
10 1, III | helyébõl örömre gyúlt arccal.~- Ah! Nézze ön! Errõl a szóról
11 1, III | Én Cambray Alfréd.~- Ah, legyen olyan jó, mondja
12 1, III | gyöngéd szemrehányásokkal:~- Ah, már el akar bennünket hagyni?
13 1, IV | újra, s utána küldöm.~- Ah, de ez az arcképe még hároméves
14 2, I | alispán, hogy: „Kisztihand.”~- Ah, ön beszél németül?~- Beszélek -
15 2, I | azzal vigasztalta meg, hogy „ah, Euer Majestät haben noch
16 2, I | immer sehr schönes Leder”.~- Ah haha! - nevetett a baronesse. -
17 2, I | pletyka és hírharang.~- Ah! Hisz ez nagyon szeretetreméltó
18 2, II | Sauterne-i borok voltak.~- Ah, tehát a remeték ilyen jó
19 2, II | jobban ért a doktor úr!~- Ah, igaz, igaz! - szólt általános
20 2, II | fátyolozatlanul nem mutathatja soha.~- Ah, ez nagyon rémségesen regényes,
21 2, II | a jóltevõjét eszi meg.~- Ah, ah, ne szóljon úgy, Bernát
22 2, II | jóltevõjét eszi meg.~- Ah, ah, ne szóljon úgy, Bernát
23 2, II | festve se láttam soha.~- Ah! ah! - szólt a bárónõ. -
24 2, II | festve se láttam soha.~- Ah! ah! - szólt a bárónõ. - Mondja
25 2, II | nekik, hogy: „pusz, pusz!”~- Ah! - szólt meglepetve a bárónõ. -
26 3, II | a szegény kis porontyot. Ah, milyen kedves kis állat!
27 3, II | Mert még nem próbáltam.~- Ah, haha! - kacagott a leány. -
28 3, II | az emberek, s elárulnak. Ah, de ha ott a zöld hullám
29 3, II | kezét nyújtá a leánynak.~- Ah, te teljesíted óhajtásomat?
30 3, II | Úrnõ került a házhoz.~- Ah! Egy hölgy? Szép-e?~- Fiatal.~-
31 3, IV | itt maradunk az öbölben.~Ah, mint megörvendezteté e
32 4, II | kíváncsisággal kérdezé:~- Ah, mit néz ön itt ezzel a
33 4, III | tüzes serpenyõre mutatva.~- Ah, ez csak ijesztgetés volt
34 4, III | érvágáshoz - monda Vavel.~- Ah. Ön uram?~- Valamikor tanultam
35 4, III | Itt a sebészi eszközeim.~- Ah, ön arra is gondolt, hogy
36 4, III | Nem tehetem-e én meg?~- Ah! Ön akarna segédkezni? Nem
37 4, III | törnek be az erkélyajtón.~- Ah, ön ezt távcsõvel látta
38 4, IV | tanította harisnyát kötni.~- Ah, hát a szép szomszédnõt
39 4, IV | könyörögni kezdett neki:~- Ah, ne tegyen úgy, Marie!~-
40 4, V | kiálta a künn maradottnak:~- Ah, én most be vagyok zárva?~-
41 5, III | kard- és tõrvívásban.~- Ah, ugyan mire való volna az
42 5, III | nõcsábításról szóló legenda.~- Ah! Ez rám nézve nagyon hízelgõ.
43 7, I | szerezték vállrózsáikat! - Ah, uram! Ez egy rettentõ merényletnek
44 7, II | a te képmásod e földön! Ah, Marie! Te tégy eleget a
45 7, II | szeress, aki szeressen.~Ah, e szavak egyszerre mily
46 7, II | jókedvvel eléje lépett:~- Ah, aki leányt kérni megy,
47 7, II | édes világba beletekinteni! Ah, ez oly észvesztõ gyönyör
48 7, III | helyt állni a kezében:~- Ah! Mit? Majd az vezet bandériumot
49 7, III | fátyol mai nap lehullt.~- Ah! Ön látta a Névtelen Vár
50 7, III | mint nekem a királyném.~- Ah!~A szép hölgy szemei milyet
51 7, IV | Hollandiában és Franciaországban. Ah, hogy D’Avoncourt nem szabad
52 7, IV | szép tündérasszonyod.~- Ah, ne beszélj ily képtelenséget?~-
53 7, IV | találkozás rémséges történetét.~Ah, milyen figyelmes hallgatója
54 7, IV | különbséget egymás mellett lássa.~Ah csók és csók nagy különbség!~
55 7, V | bezárt miatta büntetésül.~- Ah, hiszen ha egy évvel hamarább
56 7, VIII| a távcsövön keresztül.~- Ah, tehát te is leskelõdtél
57 7, VIII| hatalmasan.~- Pipáznak? Ah, Lajos nem pipázik soha.~-
58 8, I | hogy csordultig van.~- Ah, dehogy van. Nincsen az
59 8, II | alatt, porosan és délcegen.~Ah, milyen szép volt ilyenkor
60 8, III | kezdve meg volt fogva”...~...Ah, hogy forrott Vavel ereiben
61 9, I | Hát baj ez valakinek?~Ah, de mikor oly nehéz megválni
62 9, I | most pedig Soeur Agnès.”~Ah, ez a korbácsütés meg volt
63 9, III | aztán futott Vavel felé.~Ah, ezek a földet alig érõ
64 10, III | örömteljes hangon kiált fel:~- Ah, La Barbe Hector! Vén cimbora.
65 10, III | Megdöglött mind a kettõ.~- Ah, be kár értük. Pompás két
66 10, III | aminek nem voltak ujjai. Ah!~- Tehát nagy szerencséje
67 10, III | Zingarelli Rómeójában! Ah, Grassini istenien énekel!
68 10, III | iszákjába, s Rómeó végáriáját „ah ombra chiara” dalolva, eltávozott.
69 10, IV | farkas, tehát mégis állat.~- Ah, az bizonyosan az én megszökött
70 10, VI | megszólító magyarul beszélt.~- Ah, jó asszony, az Isten irgalmára...
71 10, VI | arcáról a vért és iszapot. Ah, milyen rút arc volt! Az
72 10, VI | Aztán megmosta sebeit. Ah, mily rettenetes vágások
73 11, I | kacagott fel nagy örömmel. - Ah, milyen boldog lett egyszerre!
74 11, V | bizonyos „akadályozónak”.~Ah, milyen sietséggel iparkodott
75 12, II | rémülten sikolta fel.~- Ah, mon Dieu! Ne tuez pas Arthur!~
76 12, II | megint visszaesnek bele.~- Ah! És hogy vadkanagyaraik
77 12, II | gyalog vezette a lovat.~- Ah! Ah! - kiálta fel a tábornokné,
78 12, II | gyalog vezette a lovat.~- Ah! Ah! - kiálta fel a tábornokné,
79 12, II | nem is bánta azt meg.~- Ah, hisz ez bor! - mondá meglepetten
80 12, III | játssza a catzique a pikétet! Ah, önök letörülték az ügyetlen
81 13, I | ágy fejénél ül Katalin.~- Ah! Uram Isten! - ordít fel
|