Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |             Az a Diána valaki, aki önt öltözteti, nemde?~- Ellenkezõleg.
 2     1,  I  |            Diána, mért vetkõztette önt így le? - kérdezé tovább
 3     1,  I  |       szólt az öreg. - Megértettem önt. Tökéletes igaza van. Engedjen
 4     1,  I  |          jó ötletet adott.~- Értem önt.~- Mi ketten ki szoktuk
 5     1,  I  | ragaszkodik önhöz: akkor meg fogja önt szeretni; lehetetlen, hogy
 6     1,  II |        tejhordónõ; az majd kimenti önt e kényszerhelyzetbõl, s
 7     1,  III|           öltözet volna az, amitõl önt megfosztották?~- Óh! Abukir-szín
 8     1,  III|           melléklépcsõ, amelyen én önt egyenesen a mama budoárjába
 9     1,  III|         kenyeret.~- Figyelmeztetem önt, polgár - monda egykedvûen
10     1,  III|           Ez a múlt éjjel elhagyta önt.~- A háládatlan! - szólt
11     1,  III|           volna, most nem kínálnám önt spanyol rapé-val, hanem
12     1,  III|         cédulát kapott, melyben az önt a kitört veszélyre figyelmezteti.
13     1,  III|          gúnnyal.~- Figyelmeztetem önt a szerzõdésünkre, uram -
14     1,  III|          benne van. - S most kérem önt, hogy hagyjon magamra.~-
15     1,  III|            nyúlva. - Mi itt fogjuk önt felejteni, mindaddig, amíg
16     1,  IV |        ujja hegyével -, ha untatja önt ez a szerep, amit ily fényes
17     1,  IV |            a pénztáramat. Csókolja önt ezerszer, öreg barátnéja
18     2,  II |         Névtelen Várba.~- De hátha önt sem ereszti be?~- Engem?
19     3,  III|            mit akar? A gróf küldte önt?~- Óh, dehogy az küldött.
20     3,  IV |         agg nõ szava-e az. - Kérem önt, siessen velem rögtön a
21     3,  IV |          pénzem sok. Megjutalmazom önt, ha kérésem teljesíti.~A
22     3,  IV |        Henry erõs ember, fel fogja önt venni a vállára, s a kastélyból
23     3,  IV |         Mit keres ön itt? Ki hítta önt ide?~- Csak legyen csendesen,
24     3,  IV |           az az egy, hogy ki hozta önt ide.~- Kérem! - szólt a
25     3,  IV |            Mindent megteszek, hogy önt meg ne haragítsam.~- Elhagyni
26     3,  IV |       Marie-t.~- Ugye nem bántotta önt nagyon?~- Megérdemeltem
27     3,  IV |         kimagyarázhatlan eset, ami önt megrémítette.~- Igaz. El
28     3,  IV |   úrnõjének, s az utánajáratott az önt megfélemlítõ rémnek, s elfogatta
29     4,  I  |            ami ebbõl a történetbõl önt érdekli, ez a következõ:
30     4,  III|        segélyemre.~- Nem bántották önt, bárónõ?~- A megkötözésen
31     4,  III|         megszabadítójától.~- Kérem önt: ne üssön zajt. Hanem menjen
32     4,  III|            olyan nagyon, mint hogy önt egy cselédem meglássa itt,
33     4,  III|          Most egész komolyan kérem önt még egy nemes tettre, ami
34     4,  IV |        mesterséget; én kész vagyok önt az elsõ berendezésnél megsegíteni.
35     5,  III|       Engem fenyeget valami baj?~- Önt és még valaki mást. Jerünk
36     5,  III|             Ez volt az oka, amiért önt három nap egymás után kereste.~-
37     5,  III|               Akkor felkérte volna önt, hogy vezesse õt be a családjánál.~-
38     5,  III|           ön mindene, s akinek, ha önt elveszíti, nem lesz senkije
39     5,  III|      nevessen hát ki.~- Hiszen nem önt nevetem, hanem a magam bolond
40     5,  III|  szabadítani egy súlyos veszélytõl önt és még valakit, akirõl nem
41     5,  III|      voltam rá. Ilyennek képzeltem önt. Mármost nézzen ide. Olvassa
42     5,  III|          hogy kétszer nem találtam önt honn, egyszer pedig olyankor
43     5,  III|    megmondom én, hogy ne fárasszam önt a találgatással. - Teljes
44     5,  III|          távozom.~- Akkor sajnálom önt, de kénytelen leszek önt
45     5,  III|           önt, de kénytelen leszek önt kétségei között hátrahagyni.~
46     5,  III|             Én azonban kérni fogom önt az ittmaradásra.~- Mi célból?~-
47     5,  III|           urak itt tanúim, hogy én önt minden lovagias forma és
48     5,  III|            Büszkeség. Én nem fogom önt elszakítani egy hölgytõl,
49     5,  V  |     Ezentúl kétszerte jobban fogom önt õrizni!~- Szükségtelen -
50     5,  V  |        hozzon bele boldogságot. Ha önt boldognak fogom látni, én
51     5,  V  |           ki szeretne engem?~- Aki önt ismeri.~- Honnan ismerne
52     5,  V  |         lelke? képmása? Õneki kell önt szeretnie. És önnek is kell
53     6,  I  |     alkalmatlankodtam vele: amióta önt szolgálom, és még valakit.~-
54     7,  II |             rebegé. - Én nem értem önt.~Vavel gróf erre szótlanul
55     7,  V  |         Lajos elbámulva. - Hisz én önt mindig a protestáns templomba
56     7,  VII|            azért jöttünk ide, hogy önt innen elragadjuk.~- Nagyon
57     8,  III|       önnek, tábornok, hogy miután önt neje és leánya kísérik,
58     8,  III|             Erre még egyszer kérem Önt.~Egyébként maradok, stb.~
59     9,  I  |      szököm, megmondtam neki, hogy önt keresem, és lássa, nem fogtak
60     9,  I  |      magamat. - Azért nagyon kérem önt, hogy Marie-nak meg ne mondja,
61     9,  III|            a tartalmát igen. Kérem önt, tegye ön e szekrényt a
62     9,  III|            arcát.~- Én magam fogom önt oda elvezetni! Közel találjuk.~-
63    10,  II |          szépen.~- Még egyre kérem önt. Ön ismeri azt a mestert,
64    12,  II |       Azután harmadszor arra kérem önt, hogy vágtasson azonnal
65    12,  II |        abban a kerek sáncban fogom önt várni, ahonnan az a templomtorony
66    12,  II |     kedveseit, nem hallgatta volna önt meg; ha hadsereggel jött
67    12,  III|       önnek kötelezve.~- Óh, kérem önt igen szépen - szólt a kapitány
68    13,  I  |            con desden.” Megfosztom önt diadala gyümölcseitõl. Én
69    13,  I  |           delnõ kezét. - Áldja meg önt az ég azért, hogy szegényeknek