Rész, Fezejet
1 1, I | visszamegy. Azután megint elõjön. Ugyan különös idõt választott
2 1, III| az eleven alaknak átadtam ugyan az igazi kedvenc jó meleg
3 1, III| magába befelé nevetett.~- Ezt ugyan jól adtuk!~A hintó gördülésére
4 1, III| meggazdagodásra; de kalmár vagyok ugyan, hanem szédelgõ nem vagyok.
5 1, III| belõlük, mert egyéb úton ugyan nem kaphatott felõlük tudósítást.~ ~
6 1, IV | mozaikot. - Az elfogott márki ugyan nem vallott semmit; de a
7 1, IV | Üdvözli önöket általam. (Ez ugyan nem volt a levélben; de
8 2, I | egészen renováltatta.~- De ugyan mi történhetett a baronesse-szel,
9 2, I | én, hogy mit is mondok?~- Ugyan mondja ki már egyszer! -
10 2, I | segélyével kikalkulálni, hogy ugyan kitõl tudhatta meg ezt a
11 2, II | is tudott mulattatni, ami ugyan a jobb oldali szomszédjánál,
12 2, II | az ajtón kiereszté, hogy ugyan örült a gróf a grófnénak
13 2, II | alakjában jelennek meg, ugyan ki fog rájuk ismerni itt
14 2, II | hogy mit is mondok...~- Ugyan, az Isten áldja meg, mondja
15 2, III| az a komornyik volt.~- Ugyan, a pipámat! - monda neki
16 2, III| fõnökével (aki kormányzó ugyan, de nem rendõr), hogy arra
17 3, II | távcsöve, mint nekem.~- Ugyan kinek volna a faluban?~-
18 3, IV | volt, mert sáros lábaik ugyan szép nyomokat hagytak volna
19 3, IV | Névtelen Vár közt volt. Ugyan örült, hogy a lõtávolon
20 4, I | E leveleket nem kérette ugyan vissza, mint a paphoz küldötteket,
21 4, I | igen nehézfejû volt.~Ez ugyan, õszintén megvallva, egy
22 4, II | az övszalagjába: ami még ugyan nem bizonyít semmit, mert
23 4, III| hogy még erre is gondol!~- Ugyan, jó Henry, hát illik nekünk
24 4, III| elmulasztott bevezetést.~- Ugyan sajnálom, bárónõ, hogy önnel
25 4, III| tettre, ami különös kívánság ugyan; de el fogom mondani az
26 4, IV | meg akarok fizetni. - Hát ugyan mivel tud egy zsivány fizetni? -
27 5, I | összevissza szabdalt pofákkal ugyan, de mindig a maguk lábán
28 5, III| kard- és tõrvívásban.~- Ah, ugyan mire való volna az önnek?~-
29 5, III| Barthelmy ezredes, még ugyan folyvást a legudvariasabb
30 5, VI | valahol, mohón kap utána, hogy ugyan mi lehet még abban: kivált
31 5, VI | semlyékessé vált. Lajos ugyan sietett azt nagy költséggel
32 5, VI | ilyen telescopiuma. Ezért ugyan az inzsellérnek magának
33 6, I | szóra.~- Óh, édes, jó uram. Ugyan hogy tenné ön azt már? A
34 6, II | dolog nélkül élni. Mert ott ugyan egyéb dolga nem volt, mint
35 6, II | országgyûlés megszavazta ugyan az újoncilletményt (õt ott
36 6, II | rózsám, az lettél,~Nekem ugyan nagy bút szereztél.”...~- „
37 7, I | vendégem az alispán úr.~- Ugyan kemény idõnk van már novemberben.~-
38 7, I | bizonyos úrhölgyet ismerem, az ugyan meg nem ijed a dohányfüsttõl:
39 7, I | gróf úr donnája. Aki felõl ugyan õrizkedni fogok többé kérdezõsködést
40 7, I | egy mellette álló urat: „Ugyan ki az az énekesnõ, aki olyan
41 7, I | tévedtem: a zenemû hibás; ugyan ki csinálhatta azt az ostobaságot?” - „
42 7, III| leánya?~- Az sem.~- Hát ugyan mije akkor? Csak nem szolgálója?~-
43 7, IV | lépést, ami egyszer megteendõ ugyan, de meg kell választani
44 8, I | esik meg a háború.~- De ugyan mondja meg, spektábilis -
45 8, I | generalcommando azt tudatja, hogy õ ugyan nem fogja élelmezni az inszurgens
46 8, II | seregek olvashatták, ha ugyan volt kedvük hozzá. Dalra
47 8, II | hallotta most már ezt a nótát, ugyan megtanulhatta könyv nélkül.
48 9, III| lehetett hasznát venni, nem ugyan a verekedésnél, mert azt
49 10, II | hát csak keresse. - De azt ugyan megmondom, hogy nem fogja
50 10, II | Tudom, mi a dolgom. - Nekem ugyan az én uram azt parancsolta,
51 10, III| Joséphine nem lesz császárnõ.~- Ugyan ne mondd. Te is azt hiszed?~-
52 10, III| Ellenkezõleg. Hortense ugyan szerette õt, hanem Pauline
53 10, III| elszöktette elõlem. Nekem ugyan sietnem kell most. De nem
54 10, VI | szájával; az elsõ szívásra ugyan telejött a szája mindenféle
55 10, VI | jegygyûrûnek ezt az acélgyûrõt.~Az ugyan Katalinnak minden ujjára
56 11, III| õrnek, aki azt mutogatja. De ugyan mit tehetett gyalog lovassági
57 11, III| lehetett gondolni. Tábori orvos ugyan nem volt az inszurgenseknél;
58 11, IV | inszurrekció történetében, nem ugyan a mai napon, hanem a rákövetkezõn,
59 11, IV | gondolata kerekedett, hogy ugyan mit pihennek azok az öreg
60 11, IV | Kisfaludy Sándor által, hogy ugyan az Isten szerelméért ne
61 11, V | ágyúdörgést hallott volna, s annak ugyan nem volt miért panaszt emelni
62 11, V | cenzúra irala eltemette ugyan, de ami azért „kitör a koporsóból,
63 11, VII| vaságyú. A rendelet szerint ugyan harmincnak kellett lenni;
64 11, VII| lerontotta a hidakat. Ezzel ugyan a lovasság üldözését fel
65 12, II | Vezérük, a fiatal százados ugyan egész lovagi elszántsággal
|