Rész, Fezejet
1 1, I | az ágyba, mely felvetve állt az alkovenban, beárnyékozva
2 1, II | felhágóval nemsokára a kapu elõtt állt.~- Köszönöm önnek a szívességét,
3 1, II | titkosrendõrség szolgálatában állt. Tudta ezt az a fiatalember
4 1, III| ajtót, és azután meglepetve állt meg.~Egy pompás nagy termet
5 1, III| ruhás svájci bérhuszárja állt a többi inas urak csoportja
6 2, III| álló ovál asztal mellett állt a Névtelen Vár rejtélyes
7 3, II | végezte el a toalettjét. Ott állt a ruhatára. Mikor elõjött,
8 3, II | selyem japonikát, s ott állt az elbûvölt ifjú elõtt egy
9 3, III| mondta, hogy õ boldog! Ebbõl állt az egész boldogsága.~És
10 3, IV | fel elébb a tükörbõl.~Ott állt elõtte a titokteljes nõalak.
11 3, IV | sálba burkolva. Háta mögött állt a komornyik, akit már ismert
12 3, IV | szokott hat pohár vizet. Ebbõl állt a rendes reggelije. Az elmúlt
13 4, I | míg a tisztelkedõ odább állt.~A télen át látta õt néha
14 4, I | szóltak még.) A levélben ez állt: „Uram! Ön jól tudja, hogy
15 4, I | fogadja, annyira magasan állt, hogy nem lehetett föléje
16 4, II | csak mikor már mellette állt a leány, s fülébe súgta
17 4, IV | Döbereiner-féle gyújtója állt, annak a platina-taplójánál
18 4, IV | égett, s háttal ez asztalnak állt elõtte egy egészen ismeretlen
19 4, IV | melyben az acélszekrényke állt, egészen fel volt tárva,
20 4, IV | Ezzel aztán egy újabb talány állt Vavel gróf elé.~Hát akkor
21 5, I | veszély, úgy látszik, abból állt, hogy még utóbb Katalin
22 5, I | dragonyosokra nézve abból állt, hogy a káplár levette a
23 5, III| ajtót kinyitni.~A bárónõ állt elõtte.~A termetérõl ismert
24 5, III| kapja vissza.~A levélben ez állt: ~„Ezredes úr!~Ne keresse
25 5, III| Vavel Lajos sokáig ott állt a kapuban, és bámult a semmibe -
26 5, IV | jól mulatott rajta.~Azzal állt bosszút, hogy a doktort,
27 5, V | fal között, akkor eléje állt a leánynak, s a szemébe
28 5, VI | lapozgatta, egyszerre az a lap állt elõtte, amin a keblére tûzött
29 6, I | hogy néhány nap múlva ott állt a kis sírkõ a halom elõtt,
30 6, II | kettõvel folytonos levelezésben állt; személyesen azonban a lelkésszel
31 7, I | Az áldozat pedig abbul állt, hogy arra az idõre, amit
32 7, II | Vavel Lajosnak, aki ott állt a háta mögött, magának is
33 7, IV | átalakító izgalmai alatt állt. Egész vére más pezsgésnek
34 7, IV | Marie-hoz siessen.~A lányka ott állt mögöttük, ölébe leeresztve
35 7, IV | Lajos gyönyörtõl eltelve állt elõttük, s két kezével hálateljesen
36 7, V | soha utasítás. Ha vendég állt a házhoz, az õ gondja volt
37 7, VII| félre: tovább keverte; nem állt fel: az neki terhére esett.~-
38 8, I | hadba menni. A kerék nem állt meg. El lett határozva a
39 8, II | otthon maradni; ezekbõl állt „Fertõszegi” Vavel gróf
40 8, II | valami huszonnégy emberbõl állt, s az merész küldetésekkel
41 8, III| tervem szétmállott. Ez abbul állt, hogy egy hírhedett rablóját
42 9, III| menyecske!~A nap még jó magasan állt, s a holdvilágra is lehetett
43 9, III| fogják teríteni, s már készen állt a zárt hintó, mely Vavel
44 9, III| szekere rúdjával lefelé állt az égen. Vavel Lajos az
45 10, IV | Tíz perc alatt lángban állt a Rókadomb körüli bozót,
46 10, VI | fûzfát, mely oly magányosan állt ott a dsindsás közepén,
47 11, II | az elsõ vitéz ápril 24-én állt be; május 11-én az ezred
48 11, III| szembefordult, és mozdulatlanul állt, mint a fal: úgy várta a
49 11, III| lépésnyire. A veszprémi had csak állt, kardját a csípõjéhez nyomva.
50 11, IV | összetalálkozott, János fõherceg serege állt tizenhatezer fõnyi sorgyalogságból,
51 11, IV | volt.~Tehát minden csapat állt, és feküdt ott, ahova a
52 11, IV | intézkedést kell tenni. Abdánál állt még egy inszurgens hadtest
53 11, IV | szaggatva a golyóktól.~Ez állt a harcvonal legszélsõ pontján,
54 11, IV | egyszer a kapitánya eléje állt, s azt kérdezte tõle, hogy
55 11, V | csupa hõsökbõl és vitézekbõl állt az inszurrekció, honnan
56 11, V | escadronja a Csallóközben állt összpontosítva, az ellenséget
57 11, VII| abdai elsáncolt táborban állt Meskó, inszurgens tábornok
58 11, VII| egyenes összeköttetésben állt Bianchival, a generalissimus
59 11, VII| könnyekkel.~S aztán maga a nádor állt a dandár élére, s õ vezette
60 12, II | lelkészénél. A tisztelendõ úr künn állt a kapujában, ahol Vavel
61 13, I | doktor pedig azon a ponton állt, hogy megfutamodjék, mint
|