Rész, Fezejet
1 1, II | magában a kétszerkettõt mondani: én is mindig úgy teszek,
2 1, III| velem a mamához? El fogja mondani, hogyan talált rám? De azt
3 1, III| fennhangon kezdé el a dajkamesét mondani a képzelt hallgatónak. Egyedül
4 1, III| megköszönni, uram. Engedje mondani: „barátom”. Hálát fogok
5 1, III| akármit fogunk egymásnak mondani, semmiért indulatba nem
6 1, IV | udvarolni és calembourg-okat mondani, megbírálták a divathölgyek
7 2, I | statutio alkalmával ki kell mondani a domina nevét.~- Már az
8 2, I | szokása volt, hogy mikor mondani akart valamit, sebesen összedörzsölte
9 2, I | aki mindenre tud adomát mondani? Már hallottam hírét. Kérem,
10 2, I | akinek nem szükség azt mondani, amit Klobusiczky püspök
11 2, II | a nyelve bezzeg ki tudja mondani az õ nevét, még olyan predikátumokat
12 2, II | vagy pedig fel akarja azt mondani?~- És ha fel akarnám azt
13 2, II | És ha fel akarnám azt mondani?~- Akkor tetemes vinculumot
14 2, II | az egész világról le fog mondani; ezért zárkózik el vele
15 2, II | Hogy mer, audiát, ilyet mondani? - rivallt rá Bernát bácsi.~-
16 2, II | tudhat az ilyen fiatalember mondani? egy pillanatnyi látás után?
17 2, III| most mindjárt meg kell mondani, hogy micsoda név az, amit
18 3, III| hát lehet egy leánynak azt mondani, hogy „ne menj oda!”~A tilalom
19 3, IV | rajta, hogy valamit kellene mondani, ami eltér az igazságtól.
20 3, IV | az esetet rögtön el kell mondani a bárónõnek. Õ nagyon szereti
21 3, IV | s ha megéhezik, ki tudja mondani ezt a szót: „hám-hám”. Már
22 4, II | nem tudott a leánynak mit mondani. Az nem is várta azt, hogy
23 4, II | feljár. A hûtelen!~Lajos mondani akart neki valamit, de Marie
24 4, III| kívánság ugyan; de el fogom mondani az okát. - S azzal kivette
25 4, IV | valaki el nem fogja neki mondani az érthetetlen mese indokait,
26 4, V | hogy én azt ki nem tudom mondani! Valamit érzek, ami végtelen
27 5, III| bokrok se hallják meg, amit mondani fog, oly közel kellett hajolnia
28 5, III| még sohase hagyta magának mondani férfi: kerüld ezt a helyet,
29 5, III| hanem végre is azt fogja rá mondani, hogy „uram, ez a tréfa
30 5, III| ahogy mi bécsiek szoktuk mondani, s amit nem szoktunk magunktól
31 5, III| hogy rólam mi meséket fog mondani? Hisz anélkül is fog mondani. -
32 5, III| mondani? Hisz anélkül is fog mondani. - Nos. Adjon rá kezet.
33 5, VI | bárónõnek sem tudott rá mit is mondani. A vármegyegyûlésen az igaz,
34 6, I | csendességszerzõ angyal azt találja mondani: „úgy? ha én tinektek olyan
35 6, II | ütközet hevében szemébe merte mondani: „Te azt hiszed, hogy nagy
36 7, I | kell a tekintetes úrnak mondani.~Elszánta rá magát.~Jövetelét
37 7, I | Mit tetszett csak az elébb mondani?”~Vavel ezúttal mosolygásra
38 7, I | Nem is azt akartam mondani, hanem az a másik hölgy,
39 7, II | szólni.~Nem tudott erre mit mondani, csak a falon függõ kardjához
40 7, II | Még annak sem tudott mit mondani: csak karjára emelte az
41 7, V | adomát tudnék én erre most mondani! De csak nem mondom el.
42 7, V | ellenségeire lehet aztán azt mondani, hogy „vesszenek el!” azok
43 7, VII| még nem tud, csak igazat mondani; feleljen meg rá: nem én
44 8, I | Talán kopjákat akar ön mondani? Dzsidákat?~- Nem. Bajonettek
45 8, III| kezes bárány, s azt fogja mondani: mit kívánsz? Akkor megmutatod
46 9, II | én az arcába fogom neki mondani, hogy hazudik.~...A nõ nem
47 12, I | hatalmasan ellátva; csak azt kell mondani a királynak: „elõre!” -
48 12, III| bandériumot vezet! El fogom mondani Guillaume úrnak, hogy ön
|