Rész,  Fezejet

 1     1,  I   |       hozzá, hogyan kell egy kicsi leányt jól ellátni.~Azalatt lehúzta
 2     1,  III |  visszahoztam.~Azzal kézen fogta a leányt, s odavezette.~A szép úrhölgy
 3     2,  II  |         hogy ezt vagy amazt a szép leányt jó lesz meginteni, mert
 4     2,  II  |          estéjén minden kisfiút és leányt felhívat a Névtelen Várba,
 5     3,  I   |        maga hozta be az ételt, s a leányt kínálta meg elébb, azután
 6     3,  I   |       nevezte, a férfi pedig, ha a leányt megszólítá, Marie-nak mondta.~
 7     3,  II  |           Akkor megölik egymást.~A leányt bántotta a veszedelmes kíváncsiság.
 8     3,  III |           A méreg forrt ereiben.~A leányt betakargatta a bõ fürdõköpenybe,
 9     3,  III |              Madame”. (Így hítta a leányt.)~- Ön az, Henry? Hát mit
10     3,  IV  |      tulipánjai. Lajos megszánta a leányt, amint látta, mily keservesen
11     3,  IV  |         megörvendezteté e szóval a leányt! Az táncolt, szökellt örömében.
12     3,  IV  |      átadott füzetkét, otthagyta a leányt, s a brochure-t rögtön visszaküldte
13     4,  I   |      magával együtt még egy fiatal leányt is eltemessen a selyemmel
14     4,  I   |            Aggódva látta a serdülõ leányt hajadonná fejlõdni szemei
15     4,  II  |       karjára ölté a lefátyolozott leányt, s a parkon keresztül, megkerülve
16     4,  II  |           És aztán körülhordozta a leányt a kert virágágyai közt.
17     4,  IV  |        mindent elvihettek volna: a leányt az acélszekrénnyel együtt.~
18     4,  V   |          meg fogja majd rémíteni a leányt. Azt fogja kérdezni: hát
19     5,  V   |        sétakocsikázásra felkérni a leányt.~- Köszönöm. Nem megyek -
20     5,  V   |      nagyon jól nem õrizte volna a leányt, hajlandó lett volna azt
21     5,  V   |       hevesen elhurcolta magával a leányt.~(Az a jámbor kertészlegény
22     5,  V   |          vitte magával egyenesen a leányt a tanulóterembe. Egy szót
23     5,  VI  |          széket maga alul, mikor a leányt e virággal keblén szobájába
24     5,  VI  |           elhagyta a szobáját, s a leányt is a szobában.~Marie szokva
25     5,  VI  |           haragosan, s otthagyta a leányt szótlanul.~Most már az üvegház
26     6,  I   |           hozzá, s keblére vonva a leányt.~- Nézze ön! Nézze csak: -
27     6,  I   |            mikor meglátta a belépõ leányt.~Mint egy tünemény, mint
28     7,  II  |       gyöngéden odavonta keblére a leányt. - Azt mondtad nekem egy
29     7,  II  |            eléje lépett:~- Ah, aki leányt kérni megy, annak bokréta
30     7,  V   |           keblére ölelte az ifjabb leányt. S senki sem tudta kitalálni,
31     7,  VIII| rendelkezik; aztán karjára vette a leányt, és vitte magával. Az meg
32     7,  VIII|            Katalin vitte magával a leányt.~- Ez itt az én hálószobám:
33     8,  III |           a Névtelen Várbul vagy a leányt vagy a reá vonatkozó okiratokat,
34     8,  III |          kastélyból.~- Melyiket? A leányt vagy a ládikót?~- Ha lehet,
35     8,  III |         lehet, mind a kettõt; de a leányt mindenesetre.~- Nehéz lesz.
36     9,  II  |       fogáshoz folyamodott, hogy a leányt visszatartsa.~- Marie! Azért
37    10,  III |          férfiért. S még nemcsak a leányt, de az ötmilliót is azonfölül.
38    10,  III |         képesnek hiszem õt, hogy a leányt elszöktette elõlem. Nekem
39    10,  V   |               kiálta Vavel gróf. - Leányt vártál, legényt hoztam!~-
40    10,  VI  |            szerelme soha. Ha ezt a leányt veszedelem érte, akkor ez
41    10,  VI  |          felé. Nem találta-e meg a leányt? Nem akart-e az vele jönni?
42    10,  VI  |          Fertõszegnek, s elrablá a leányt?~S ez a holt ember itt oly
43    13,  I   |           engem: hanem azt a rossz leányt, aki annyi bajt okozott