Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |            felsóhajtással. - Az, aki annyi hiú reményt költött fel
 2     2,  I  |            nak nevezni.)~- Csak lesz annyi becsületérzés doktor úrban,
 3     2,  II |           részleteirõl senki sem bír annyi ismerettel, mint én, aki
 4     3,  II |         Hanem a felnõtteknek meg van annyi eszük, hogy a gyermekeket
 5     3,  IV |               A doktor elhüledezett. Annyi arany gurigált az asztalán,
 6     3,  IV |           ezt a szót: „hám-hám”. Már annyi szófogadásra is megtanították,
 7     4,  IV |         összes bölcsészeti tudománya annyi hatalommal, hogy õt a nem
 8     4,  V  |   Gvozdanovics generálisnak nem volt annyi talentuma, hogy mikor Napóleon
 9     4,  V  |               Itt ez alkovenben csak annyi világosság szûrõdik a redõnyön
10     5,  I  |               A parasztlegénynek van annyi logikája, hogy nem megy
11     5,  III|            felfedezni nem szabad. De annyi bizonyos, hogy van önnek
12     5,  VI |         reflektálna. - Tehát mármost annyi praeambulum után »ad rem«! -
13     5,  VI |            hogy mit adott elõ; hanem annyi bizonyos, hogy az általa
14     6,  I  |             tudós, a nagy bölcs, aki annyi könyvet kitanult, hogy mondaná
15     6,  II |         átszállítani a halott embert annyi volna, mint minden jövõ
16     6,  II |          huszár fejére vándorolt, az annyi volt már, hogy „felcsapott”,
17     7,  III|          nekem azt a hölgyet, akirõl annyi monda kering vidékünkön.
18     7,  IV |         legboldogabb: az bizonyos. - Annyi év után elõször ölelhetett
19     7,  IX |      küzdöttek lelkében. A nõszívben annyi jó van, amennyi rossz. Gyõzhet
20     8,  I  | Hofkriegsrath azt írta le arra, hogy annyi világoskék posztó nincs
21     8,  I  |         akadályozó”, hogy neki nincs annyi szabója, hogy azt a sok
22     8,  II |               hogy alig bírt magának annyi pihenõt elszakítani, hogy
23     8,  II |              megkapta, mégis kellett annyi idõ szakítania magának,
24     8,  III|              történt-e vele, ami már annyi nõvel megesett, hogy egy
25     8,  III|     végigolvasta. Azt hitte, azalatt annyi idõ múlt el, hogy ráért
26     9,  III|        lefeküdtem a sánc fenekére, s annyi földet hányattam magamra,
27     9,  III|             mégis maradt meg számára annyi vigasztalás, hogy Napóleon
28    10,  V  |        elõvezette tartalékcsapatját.~Annyi katonai ismeretet õ is feltett
29    11,  III|                                   És annyi összecsapás közt az inszurgens
30    11,  III|         pedig, hanem lóháton, s volt annyi esze, hogy a legjobbik lovát
31    11,  IV |       zalaiaknál jellemzõ volt, hogy annyi egytestvér volt közöttük
32    12,  I  |              de hát ki tudhatja ezt? Annyi bizonyos, hogy én egyet
33    13,  I  |              azt a rossz leányt, aki annyi bajt okozott a világban;
34    13,  I  |        okozott a világban; aki miatt annyi jó ember szenvedett, s akinek