1-500 | 501-990
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 1, 0(1) | Frigyes „Titokteljes emberek” és I. D. A. Temme „Magasból
2 1, I | Ilyenkor minden hazafi és becsületes honpolgár, aki
3 1, I | igazolta, hogy nem bolt-feltörõ és nem összeesküvõ.~Az egyik
4 1, I | gödröcske. Szemöldei igen sûrûk és egyenesek; arcába kétfelõl
5 1, I | tudja, hogy anyja grófné és palotája van; de hogy kinek
6 1, I | testhez simuló szoknyákat és ingeket viseltek, mint a
7 1, I | aranyfüggõmet, karperecemet és nyakláncomat is feltegye.
8 1, I | lehúzta a kisleánynak a cipõit és átázott harisnyáit, megdörzsölgeté
9 1, I | minek viszik át a puncs és csemege egy részét a másik
10 1, I | kincsünket, ahol jó rend és biztosított társadalmi élet
11 1, I | Európában, ahol jó rend van és nincs semmi rendõrség, ahol
12 1, I | sem háborgat a hatóság; és ami legfõbb, egy olyan hely,
13 1, I | hajadon lesz, elragadó szép és tele szívjósággal: mi történik
14 1, I | lehetetlen, hogy ezt kikerülje. És önnek nem lesz szabad e
15 1, I | van.~- Jerünk be hozzá, és értesítsük.~Az egyik férfi
16 1, I | átviszi a másik szobába.~És azután visszahoz ugyanonnan
17 1, I | innen.~A kapuajtó nyílik és csukódik; bármily óvatosan,
18 1, I | s újra tüzet szít benne.~És azután sajátszerû foglalatosságot
19 1, II | rég elment már az égbe! És milyen úton ment el!~Azonban
20 1, II | Részegnek tette magát, és dülöngélt.~Az ifjú úr a
21 1, II | feladata, hogy õrá vigyázzon, és belécsimpajkozzék, mint
22 1, II | francia tiszteli a gyermeket és a szerencsétlenséget. Igaz-e?
23 1, II | önnek ideje velünk jönni és segíteni a házkeresésben -
24 1, II | polgár, legyen nyugodt, és ne féljen semmitõl - biztatá
25 1, II | köpenyét, nyakravalóját és minden egyéb jogos tulajdonát;
26 1, II | helyzetéhez méltó nyugalommal és hidegvérrel. Hogy jól tudjon
27 1, II | annak csak az orra hegye és szemei látszottak elõ.~-
28 1, II | nyakába csatolt. Azzal a hölgy és a kis úrfi felültek a hintóba,
29 1, II | Saint-Leu-ben, ahol kocsit és négyes fogatot váltottak
30 1, III | ébredt fel, mikor az ablak és ágy függönyei szétvonattak,
31 1, III | elöl csipke trompeuse-zel és rövid ujjakkal.~- Nem felejtem
32 1, III | egyedül lakott benne: maga és hozzátartozói.~A forradalom
33 1, III | salon, antichambre, boudoir és vestibule. A palota a divaturacsok
34 1, III | melyben egy asztalon hímzések és képes albumok voltak kiterítve.
35 1, III | el neki, hogy elhozott, és nincs bajom. Vigyázzon,
36 1, III | csendesen benyitá az ajtót, és azután meglepetve állt meg.~
37 1, III | A hölgyek mind fiatalok és szépek; azon kor erényes
38 1, III | öltönyökön drága hímzet és brüsszeli csipke, a hajfürtökben
39 1, III | csengõ-bengõ hiábavalóságokkal.~És az egész társaság közt,
40 1, III | szemöldei vonaglottak, és álla remegett.~- Köszönet!
41 1, III | tekintetû márki. - Ez a jog és kötelesség engemet illet.
42 1, III | egyedül maradt a grófnõvel és kisleányával.~... Cambray
43 1, III | s azokból minden gyanús és életveszélyes tárgyat elkoboztak,
44 1, III | porkoláb, aki valami levesfélét és kenyeret hozott a számára.~-
45 1, III | letette az asztalára a levest és a nyolc lat kenyeret.~-
46 1, III | tûröm, Cambray úr! Tanúk és adatok vannak rá, hogy ön
47 1, III | mulasztjuk el bocsánatot kérni), és semmi terhelõ iratot vagy
48 1, III | rongyait összeillesztette és elolvasta.~- Ki ez a tanú?~-
49 1, III | Mondja ön inkább: bámulatos és lesújtó tudat minden ellenségére
50 1, III | hölgyekbõl, deli ifjakból és ártatlan gyermekekbõl; akiknek
51 1, III | folytassunk a nevelésügy és az államérdekek teóriái
52 1, III | aminek fõfonalai éppen ma és tegnap tépettek szét Enghien
53 1, III | herceg, Cadoudal, Pichegru és mások életfonalával együtt.~-
54 1, III | lerontassa? - Vagy ha rögtön és egyszerre akar kielégíttetni,
55 1, III | alá, hízelgõn suttogva.~- És mi módon tudhatnók azt meg
56 1, IV | mielõtt a hatalmas kõpartok és diadalmas nevû hidak építésére
57 1, IV | éjszakán is az incroyables-ek és merveilleuses-ök.~Cythere
58 1, IV | háziasszony mindenféle, a Véry és Legacque gyönyörházakból
59 1, IV | titkaiba, meg Madame Tallien és Madame Récamier toalettversenyére,
60 1, IV | amerikai ember találta fel és hozta ide; valami Fulton.~
61 1, IV | liliputi merveilleuse-öcskék és incroyable-ocskák jöttek
62 1, IV | tanultak egymásnak udvarolni és calembourg-okat mondani,
63 1, IV | divathölgyek toalettjeit és Talma játékát; véleményt
64 1, IV | mondtak aziránt, hogy Barry és Desfontaines legújabb vaudeville-je
65 1, IV | persziflált egyéniségek modorát, és aközben azzal a legyezõvel,
66 1, IV | csodagyermek volt.~- Uraim és hölgyeim - monda a gyermek,
67 1, IV | Minthogy pedig „vapeur” a gõzön és a túlfinom úrhölgyek idegbántalmain
68 1, IV | grófnõ vállait vonogatta, és fejét rázta szeszélyesen.~-
69 1, IV | szökni?~- Rendõrségünk van, és elég ügyes; hanem az üldözöttek
70 1, IV | igazolta, hogy hol járt, és kit vitt magával. A hamis
71 1, IV | szökevényeket önnek kell fölkeresni és visszahozni.~- Fölkeresni?
72 1, IV | visszahozni.~- Fölkeresni? És visszahozni? - rezzent fel
73 1, IV | letelepedni, ahol „rend van, és rendõrség még sincs”. A
74 1, IV | szilárdulhasson meg soha a béke és hatalom idebenn? Hogy mindaz
75 1, IV | fényes sikerrel folytat ön és a leánykája: éppen a legjobb
76 1, IV | Fervlans, átvéve a levélkét. - És most küldje el ön Jocrisse-t,
77 1, IV | lesz. Most a titkos lépcsõn és a kertkapun át észrevétlen
78 1, IV | holott ön miniszter lehetne és akadémiai tag az ilyen tudományokban.
79 1, IV | orvosságokat inni, jeges rebarbarát és keserû mandulafejetet, mely
80 1, IV | háziasszonynak.~- Megengedik uraim és hölgyeim! - szólt a kis
81 1, IV | levelet. Megrázta a fejét és a vállait; összecsücsörítette
82 1, IV | nagy kék szemein.~- Uraim és hölgyeim! - monda. - Egy
83 1, IV | elbánni.~- Nos hát, uraim és hölgyeim, folytassuk a médisance-t.~*~
84 2, I | mellékszemélyzet, megyei és tiszttartói hajdú, sáfár
85 2, I | tiszttartói hajdú, sáfár és írnok; az alispán patvaristájának
86 2, I | jelenlevő uraknak feleségeik és leányasszonyaik is vannak („
87 2, I | szabású, de körülprémes és sújtásos. Nyakán feszesre
88 2, I | tudománytól összegörnyedt és megaszalt alázatos férfiú,
89 2, I | térképét rejté. Igen tudós és a maga szakmáját értõ férfiú
90 2, I | baronesse, minden regaléval és úrbériséggel együtt - mondá
91 2, I | szobákat mind kitapecéroztatta, és lusztereket akasztatott
92 2, I | lutherana, s minthogy Bécsben és Bajorországban a mixta matrimonia
93 2, I | négylovas hintó, jágerrel és postillonnal a bakon. Az
94 2, I | Csak a levetett wiklerek és schlüpferek bizonyítják,
95 2, I | általános megjegyzés, nyíltan és elhallgatottan.~- Ez a második
96 2, I | Tökéletes bécsi nõ. Jókedvû és nyílt szívû. Minden szemközt
97 2, I | kívül, mely lehetõ sok ágba és mentül keményebbre fonottan
98 2, I | beszaladgálni, s a szakácsot és szakácsnékat bámulatra ragadni
99 2, I | akarok színi falun: tömjén és lõporfüst nélkül. Legfeljebb
100 2, I | maga is fertõszegi lakos és compossessor, orvos, sebész,
101 2, I | compossessor, orvos, sebész, és nemcsak e vármegyében, de
102 2, I | vármegyében, de Gyõr, Komárom, Vas és Sopron vármegyékben is elismert
103 2, I | elismert legnagyobb pletyka és hírharang.~- Ah! Hisz ez
104 2, I | lesz panaszuk ellenem.~- És most magamat kell bemutatnom,
105 2, I | azt igyekezett a sinusok és cosinusok segélyével kikalkulálni,
106 2, II | mind a kettõt. Víg volt és kedélyes. Hanem hiszen a
107 2, II | volt hivatalos. A baronesse és társalkodónõje egyedül képviselték
108 2, II | Hozzá tehetjük, hogy „húgom” és „bácsi”.~- Hát a feleségét
109 2, II | mondja, hogy „lelkem maga!”~- És a gyermekek sem tegezik
110 2, II | talált a bárónõ az alispánban és a doktorban.~- Tehát a hivatalos
111 2, II | senkinek se legyen szabad rajta és a hozzátartozókon kívül
112 2, II | fel akarja azt mondani?~- És ha fel akarnám azt mondani?~-
113 2, II | városig: ott visszafordulnak, és hazatérnek; de a dáma oly
114 2, II | lehet tudni, hogy gazdájuk és asszonyuk között micsoda
115 2, II | jár ki a faluba is néha, és németül beszél. Rajta kívül
116 2, II | azért, mert sohase látták.~- És a komornyik?~- Azt úgy híják,
117 2, II | fehér glaszé kesztyût hord és ezüstzsinóros bérruhát.
118 2, II | belsõ szobákba zárkózik, és onnan ki nem jön. Ha valaki
119 2, II | isznak.~- Valóban, valóban. És kitûnõ konyhát tartanak.
120 2, II | megmondhatom, hogy ki ez az úr és ez az asszonyság. Én háromféle
121 2, II | napirenden levõ tárgyhoz.~- Uraim és hölgyeim - kezdé - engedjék
122 2, II | Csupán levelezés által. És az is egész sajátszerûen
123 2, II | a futár, a Névtelen Vár és parókia között a véleménycserét
124 2, II | világon történtek iránt, és szereti tudni az apró emberek
125 2, II | tervezett üdvlövöldözést és rakétázást hagyjanak el.
126 2, II | karácsony estéjén minden kisfiút és leányt felhívat a Névtelen
127 2, II | nyílt meg, hogy ily vakmerõ és minden okoskodást szerteszét
128 2, II | ember, akinek nincs neve.~És amellett ez az ember egész
129 2, II | fehérebb volt a liliomnál és piros mint a rózsa; homloka
130 2, II | a rózsa; homloka tiszta és magas, s bizony semmi bélyeg
131 2, II | bélyeg rajta; a szája vékony és finom és mosolygós. Az egész
132 2, II | a szája vékony és finom és mosolygós. Az egész alak
133 2, II | fehér, egy fekete, egy veres és egy cirmos; s amik egyszerre
134 2, II | bizonyítá a tiszttartó.~- És ami legkülönösebb - mondá
135 2, II | megtudom, hogy ki ez a dominus és az õ dominája.~Ez az „én”
136 2, II | asztalkáihoz, s ott a bárónõ és az alispán egymás mellé
137 2, III | hosszú szárú selmeci pipákkal és a kurta szárú tajtékpipával
138 2, III | kurta szárú tajtékpipával és dohányzacskóval; a posztószél
139 2, III | hurkolt ezüstös fringia és a borotválkozó eszköz. Erre
140 2, III | komornyik, aki egyúttal kocsis és mindenes: egy öles termetû,
141 2, III | lábain fehér harisnyák és sarkatlan cipõk.~- Itthon
142 2, III | vendégszobába.~- Audiát, menjen, és nézzen utána, hogy bejöjjenek
143 2, III | minden bútor fehér mázos volt és aranyozott. A rokokó rámákba
144 2, III | melyet a mesterkéletlen üstök és hajcsigák szabadon hagytak:
145 2, III | tengerszürke szemei, rövid bajuszt és à la IV. Henrik álszakállt
146 2, III | elõde által kötött bérletet és servitust hivatalosan felmondani,
147 2, III | feléért ajánlja a várkastélyt és parkot a gróf úrnak átengedni.~
148 2, III | megelégedve a kivívott sikerrel. - És azután ha szabad kérnem
149 2, III | mitõl annak a királyi biztos és a tekintetes asszony jutott
150 2, III | faképeinél.~Bernát úr bámult és ámult: nem tudta mire vélni
151 2, III | ajtajában; a patvarista és hajdú hangjait ismerte fel.~-
152 3, I | ismernek.~Öltönye hímzetekkel és csipkefodrokkal gazdag:
153 3, I | hanem azért elhanyagolt és szeszélyes, mint akinek
154 3, I | miknek gombjai smaragdok és rubinok; de a haj maga zilált
155 3, I | rubinok; de a haj maga zilált és összekócolt. A drága brüsszeli
156 3, I | filigránmunka, apró papucskái arany és ezüst gyöngyökkel vannak
157 3, I | amik táncolnak, gitároznak és a fejeiket negédesen hajtogatják.
158 3, I | mozaikasztalkán kártya hever és három rakás pénz, az egyik
159 3, I | látszik, hosszú sor érc- és fasípokkal. Az ablakhoz
160 3, I | festőasztal; azon papírdarabok és sorba rakott üvegek porfestékekkel.
161 3, I | szögletekben mindenféle ágyacskák és almocskák vannak megvetve,
162 3, I | neve van: „Hic, Mitz, Panni és Miura”. Mindannyian bemutattatnak
163 3, I | akiknek neve: „Phryxus és Helle”, két mopsz. A kis
164 3, I | mosdótálacskát, s orcáikat és talpacskáikat finom szivaccsal
165 3, I | hintó elõgördül: Phryxus és Helle már ismerik a kötelességüket,
166 3, I | rangfokozat szerint az elsõ és hátsó üléseket a phaëtonban;
167 3, I | léptei néha oly könnyûk és ruganyosak, mintha tündér
168 3, I | papírból vágtak ki virág- és gyümölcsmintákat, s a szobafestés
169 3, I | játszhatott l’hombre-t és tarokkot, s gyönyörködhetett
170 3, I | az úr Haute Sauterne-it és burgundit ivott. Mikor évadja
171 3, I | megérinté az ajkaival a kezét és a homlokát a leánynak.~A
172 3, I | mindig oly késõn jön be, és oly korán távozik, hogy
173 3, I | álomnyöszörgésére felébred. És aztán, mint a katona a táborban,
174 3, II | Elkészíté a reggelijét magának és a társaságának. Mind a nyolcan
175 3, II | s odafutott a belépõhöz, és pajzánul a nyakába kapaszkodott.~-
176 3, II | amit a fejemben kifõztem. És aztán nem feleded el, hogy
177 3, II | meghajtotta a fél térdét és a fejét, s nem szólt hozzá
178 3, II | Az emberfaj egyeteme, és annak a lakhelye, a kerek
179 3, II | egyik tündéralakja: ártatlan és csábító; gyermek és szirén.~
180 3, II | ártatlan és csábító; gyermek és szirén.~Lajos meglepetve
181 3, II | oly szívbõl eredõ volt. És Lajos maga is ismerte azt
182 3, II | regélt Máriának Cleliáról és társnõirõl, kik a Tiberen
183 3, II | az nekem is az - monda, és kezét nyújtá a leánynak.~-
184 3, II | számodra a tóparton, s padot és mellvédet ütnöm össze, ahonnan
185 3, II | szeretni, mert nagyon szép és nagyon jámbor.~- Honnan
186 3, II | Minden járása a szegények és betegek házainak látogatásából
187 3, II | kísértettek azután susztertallér és kétgarasos név alatt. Még
188 3, II | Még akkor újak voltak, és ragyogott rajta a 30-as
189 3, III | maradványai voltak. (Livius és Justin szerint a mai Narbonne-ból
190 3, III | hely, ahol most kastély és park van, mind tófenék volt,
191 3, III | árnyképeket engedett a csónakból és az úszó fõbõl kivenni, ott
192 3, III | összetette kezeit a víz fölött, és úgy imádkozott, csak a lábai
193 3, III | állt az egész boldogsága.~És ezt is maga találta ki magának.~
194 3, III | kajmánok, nagy teknõsbékák és tengeri kígyók?~Lajos iparkodott
195 3, III | iszonyatra.~Lajos körülbámult, és nem látott semmit.~De néhány
196 3, III | lát többé, csak a halé. És aztán nem látta õt Lajos
197 3, III | megzsibbasztá a rémület és a düh.~Mi volt ez? Ki küldte
198 3, III | egyébre, mint az ármányra és incselkedésre.~A méreg forrt
199 3, III | menjen el az öltözõ kunyhóba, és öltözzék fel.~Türelmetlen
200 3, III | Aztán a karjára vette, és sietve haladt vele a kastélyba
201 3, III | ragyognak, mint a parázs. És félrebeszél. Sohase láttam
202 3, III | világon következik. Én megyek, és ön kísérni fog.~- Szent
203 3, III | megöl, ha azt megteszem.~- És ha nem teszi, ön öli meg
204 3, III | addig én beburkolom magamat, és sárcipõt húzok. - No menjen,
205 3, III | fog, én ott leszek majd, és kiengesztelem. Csak a jó
206 3, III | oly messze. Menjen csak, és hozza a lámpát!~S néhány
207 3, IV | hézagot támasztott az ajtó és küszöb között, amekkora
208 3, IV | volna a szõnyegen.~Marie és Henry azután egyenesen Lajos
209 3, IV | az asztalra az érvágóját és csodatevõ cseppjeit, s azzal
210 3, IV | elkezdett izzadni a kór, és azzal lassanként eszméletéhez
211 3, IV | vesse le nedves öltönyeit, és feküdjék le. Aztán ígérje
212 3, IV | átlopózott Lajos szobájáig, és besuttogott az ajtón:~-
213 3, IV | nagyon?~- Megérdemeltem azt, és nem fájt.~A leány megszorítá
214 3, IV | keskeny tóöböl már közte és a Névtelen Vár közt volt.
215 3, IV | bejelenteni, az csak kocogtat, és belép.~Nemsokára visszajött
216 3, IV | beszéljen. Menjen csak be Georg, és mondja meg a bárónõnek,
217 3, IV | Várból, beszéltem az úrral és asszonysággal, rendkívüli
218 3, IV | felhangzott a Névtelen Várig. És Lajos értette Marie arcán
219 3, IV | hírhedett mûvészek feltûnnek és letûnnek, õ nem gyönyörködött
220 3, IV | akiket szépsége elkábított, és akit pompás toalettjével
221 3, IV | lehajtá arcát a hullámhoz, és megcsókolta azt. - Az volt
222 3, IV | tudok úszni többé. - Félek.~És ezzel vége volt a régi gyönyörnek.~
223 3, IV | hagyta el kedvenc elemét, és sírt belé. Hogyne? Mikor
224 3, IV | mást, mint honn maradni és társalogni Dantéval, Shakespeare-rel,
225 3, IV | élvezetét találta a bölcsészeti és természettudományi iratokban.
226 3, IV | folyt a levelezés közte és a tudós lelkipásztor között.
227 3, IV | halászoknak, hogy álljanak lesbe, és fogják el; ami egy mesterséges
228 4, I | az emberek civakodásain és mulatságain. Beült közéjük
229 4, I | Maga volt az „oroszlánfej” és a tízek tanácsa egy személyben.
230 4, I | megmondta, hogy a nő fiatal és igen szép. Azt is hírül
231 4, I | Magyarországon, operaszínházzal és karusszellel; e vidéken
232 4, I | arcát, kipirulva a hevélytõl és a csípõs hidegtõl.~Ami legjobban
233 4, I | épületet már ajándékba adta és felszerelte; de egyúttal
234 4, I | segítsenek. Azoknak az élelmen és hajlékon kívül tanító és
235 4, I | és hajlékon kívül tanító és felügyelõ is kell, s ezt
236 4, I | bennük, csak udvariasság és meleg érzelem. Hanem a levél
237 4, I | nem gyõzve, s munícióból és tartalékokból soha ki nem
238 4, I | nézetpontjait. Teoretikus és empirikus adatokat: elismert
239 4, I | éjszaka bebocsátja õket, és kiraboltat. Én pedig meg
240 4, I | hogy az az asszony ártatlan és becsületes. Valamennyi emberem
241 4, I | maguktól, ily ifjú korukban.~És Vavel grófnak kötelessége
242 4, I | év a másik után múlik - és az az ígért partja az új
243 4, I | sírba, akinek õ a mindene, és kinek nem szabad arra gondolni,
244 4, I | gyermekbül hajadon lesz: szép és tele szívjósággal. Lehetetlen,
245 4, II | szomszédnõ elzárkózottan él és férfigyûlölõ. Hanem azért
246 4, II | mert egy pár istennõi lábat és bokát elárulni egy leskelõdõ
247 4, II | legközönségesebb udvariasság és a társadalmi élet rendes
248 4, II | földje, ami önhöz tartozik.~És aztán körülhordozta a leányt
249 4, II | kezébõl kihullott a térkép és a históriás könyv. A leány
250 4, II | tündértanyájába a macskáival játszani.~És attól fogva nem akart többé
251 4, II | elõjött Schmidtné, a mindenes és kijáró posta, s háttal az
252 4, II | szivárványnimbusszal dicsõíti meg az arc és alak körvonalait. Mostan
253 4, II | felugrott helyérõl, a bámulat és meglepetés zavarával, s
254 4, II | pajkos, dacoló nevetéssel.~És aztán lassanként elmúlt,
255 4, II | még többet is akart látni.~És azután lassanként megint
256 4, II | annak a kezét ragadta meg, és megszorítá, hálasóhajra
257 4, II | hívsz: tudod, csak úgy. - És aztán holnap megint hozzáfogunk
258 4, II | jelenetet. Egy úrhölgy, fiatal és szép, hogy veszõdik azzal
259 4, II | makrancos, mint egy ördög, és csúf, mint egy majom.~Aztán
260 4, III | tettek. Ez legalább érdekes és ártatlan olvasmány. „Vajon
261 4, III | fenn csillagot vizsgálni: õ és a gróf. Õ nézte a holdat,
262 4, III | kettõt.~Erre a hölgy fölkelt, és visszavonult az erkélyrõl
263 4, III | megszûnt; hanem az angaria és a szolgalom csak megmaradt.~
264 4, III | elõ; az körültekintett, és jelt adott a háta mögé,
265 4, III | csavarszegekkel a közepeiken és a végeiken egymáshoz vannak
266 4, III | Manteaux utcai tréfára, és nevess ezen a mostanin.~
267 4, III | etuis-kbõl kihányt ékszerekkel és ezüstnemûvel. A padlaton
268 4, III | jön egy rablóbanda ellen és gyõz!~- Én Vavel gróf vagyok -
269 4, III | fecskendezett hideg víz és a repülõsó rögtön életre
270 4, III | nyugodtan fekve maradni és betakarózni. Ha csak láz
271 4, III | jaj Istenem!”~A bárónõ és a gróf visszatértek az alkovenes
272 4, III | cselédjeit felfegyverzi, és a közelben hálatja.~- Óh,
273 4, III | jelenetrõl”.~A báróné nevetett, és aközben kezét nyújtva, bocsánatot
274 4, III | Ahelyett, hogy bámulnám és megköszönném önnek a nemes,
275 4, III | mondhatom önnek, hogy az. És én nem fogom õt elbocsátani
276 4, III | hanem itt tartom tovább is, és itt fog hálni a hálószobám
277 4, III | hálni a hálószobám mellett, és rá lesznek bízva a szekrényeim
278 4, IV | bizonyosan nem szereti õt senki.~És aztán csak nem tudott megválni
279 4, IV | megy a csúf Marinka, ni!” és nem kellene fátyolt viselnem
280 4, IV | fátyolt viselnem az arcomon.~És aztán csinált nagy erõltetve
281 4, IV | kastélyából nem vitt el semmit, és neki semmi oka sincs õt
282 4, IV | vitatkozás támadt a gróf és a tiszteletes között: a
283 4, IV | egész ütege a puskáknak és pisztolyoknak volt sorba
284 4, IV | saskeselyûnek a combjai: csupa ín és csont. A gróf fiatal erõben
285 4, IV | Lacit fognák elöl-hátul és körös-körül, õ azok közül
286 4, IV | csak belülrõl lehet nyitni és zárni, kívülrõl pedig nincs
287 4, IV | hogy az ember okos ember és nem fecsegõ.~- Ez pedig
288 4, IV | minden embernek pokolgépekrõl és fortificatiókrul fog beszélni.~-
289 4, IV | ha még olyan erõs zárakat és lakatokat csináltat is a
290 4, IV | védelmezi azt meg igazán és bizonyosan, ha éjszakára
291 4, IV | gróf úr, hogy nem én voltam és nem az én cimboráim, akik
292 4, IV | egy szalmába font üveget és egy kis poharat, s ezt teletöltötte. -
293 4, IV | Tudom: az akasztófához és a pokolba vezet.~- Kezdjen
294 4, IV | Köszönöm a jó tanácsot és a jó alamáziát. (A pálinka
295 4, IV | azt jól, hogy a zsiványok és becsületes emberek között
296 4, IV | lehetett járni, zárva volt, és a keresztvasrúd is fel volt
297 4, IV | az ablakok is mind betéve és a redõnyök lecsukva. - Csak
298 4, IV | kívülrõl felcsavarva az ablak és redõny reteszeit. Az ablakot
299 4, IV | tagjai azonban Istendicséret és a pogányok leküzdése helyett
300 4, IV | elmondja azt, hogy nem õ és nem az õ cimborái követték
301 4, V | kiméregette a tudni való hosszakat és széleket, s miután jól megértett
302 4, V | Henry kezdett már bámulni, és nem nevetett.~- Megnyugszom
303 4, V | világosságot eleget kapjon, és maga mégis hozzájárulhatlan
304 4, V | maga mégis hozzájárulhatlan és láthatatlan legyen.~Mátyás
305 4, V | zsebkendõjével, hogy veres és kék lett az arca az elfojtott
306 4, V | mindenekelõtt (ha már plajbászra és papirosra került a dolog)
307 4, V | tegezés maradt meg.~Ebédnél és ebéd után hosszabb idõt
308 4, V | kapcsolva, hogy világosság és szabad lég átszûrõdhetett
309 4, V | elé, s körtáncot járnak, és dalolnak, s virágokat hajigálnak
310 4, V | Úgy örültem a sötétségnek. És nem jutott eszembe, hogy
311 4, V | takarómat, hogy ne lássak és ne halljak semmit, s ha
312 4, V | Valamit érzek, ami végtelen és elszédítõ.~Lajos kezébe
313 4, V | kétségben.~- Jöjj át szobádba, és lásd meg.~A leány odatette
314 4, V | be vagyok zárva?~- Igen. És kívülrõl senki az ércredõnyt
315 4, V | leány elbámult rajta.~- És aztán még egy fortélya van
316 4, V | én felszedem a könyveimet és írásaimat, átköltözöm ide
317 4, V | kalamárist, a hóna alatt könyvet és papírt, a szájában pedig
318 4, V | metszésû orr, ez achillesi ajk és áll mind bronzból volnának
319 4, V | emberi indulatokkal harcol. És gyõz.~És a leány e naptól
320 4, V | indulatokkal harcol. És gyõz.~És a leány e naptól fogva megtalálta,
321 4, V | Fél tízre is eljött. - És aztán a leány (ilyenek az
322 5, I | voltak a highwaymanek, - és rablólovagok, minõk voltak
323 5, I | az erdõkben tenyésznek, és azoknak ártalmatlanná tételére
324 5, I | sohase vitte, mint Olasz- és Göröghonban. - Ami azonban
325 5, I | katonák ütöttek tanyát.~És ezzel egyúttal más egyéb
326 5, I | napestig otthon fog maradni, és bevárja a viszontlátogatást,
327 5, I | viszontlátogatást, amit szomszédok és utasok között huszonnégy
328 5, I | s amellett vidám cimbora és bõkezû úr. Az ezrede zenekarát
329 5, I | szolgál, sok mindenféle kis és nagy városban feküdt s mindenütt
330 5, I | húszast számítva egy forintra, és így feljebb. Ahol tehát
331 5, I | aggódnunk. Õ nagyon elõvigyázó, és igen szilárd elvei vannak.
332 5, I | nem volt a bárónõ idegen.~És ez is megérthetõ.~A környékbeli
333 5, I | emberek. A gazda lovairól és agarairól beszél; a tudós
334 5, I | valamennyien félrehúzódnak inni és pipázni, a cigánnyal csak
335 5, I | francia négyest, a mazurkát és a radovacskát (akkoriban
336 5, I | zsonglõrök, bûvészek, kik Boscót és Philapdelphiát produkálják,
337 5, I | nevetéstõl megrengenek. És ezt mind csak távolból nézni,
338 5, I | gyûlnek össze a dragonyosok és parasztlegények, meg a leányok.
339 5, I | ütközet folyik a kocsmában és annak az udvarán, katonák
340 5, I | annak az udvarán, katonák és parasztok felváltva foglalják
341 5, I | barátságban vannak: dragonyosok és legények. Kivéve a barátságtalan
342 5, I | a barátságtalan káplárt és kisbírót, akik a tegnapi
343 5, I | bombardonok, klarinétok és piccolák zenéjét, s eltöprengett
344 5, I | mellette, s ha arca oly rideg és komoly volt is, de nem találta
345 5, II | csónakregatta színes lampionokkal és pompás tûzijáték a Fertõ
346 5, II | programja változatos volt és érdekes. Barthelmy Léonnak
347 5, II | Már megtanult táncolni és bort inni. De még többet
348 5, II | tud. Figyeljenek, uraim és hölgyeim!~Azzal ismét kettõt
349 5, II | dohányzacskóból a tûzkövet, taplót és acélt, s formaszerûen kicsiholt;
350 5, II | már ki is tud csiholni, és pipára gyújt! - monda Barthelmy.~
351 5, II | gyújt! - monda Barthelmy.~És abban a percben megmozdultak
352 5, II | helyeikbõl.~Elkezdett röhögni.~És az valami rettenetes volt.
353 5, II | összehúzta a felduzzadt pofa és a lezárolt szemöldök közé,
354 5, II | Az egész társaság tombolt és tapsolt elragadtatásában.
355 5, II | s ez itt majd kazlakat és házakat fog felpörkölni.~-
356 5, II | elfogdosni a lehulló kék és piros csillagokat; a ruháit
357 5, II | nekiindult, hogy elfogja.~És aztán nem is jött vissza
358 5, II | ügyelni, idegen bõrt viselni és szót fogadni, s visszafoglalta
359 5, II | egyedüli király a halak és vidrák között.~A bárónõ
360 5, III | konyhaszükségletet, hírlapokat és leveleket; a kosarat felhúzták,
361 5, III | nõlátogató be nem lépett? És aztán mi fontos beszéde
362 5, III | Senki sem.~Marie ablakai és a konyhaablakok a másik
363 5, III | fenyeget valami baj?~- Önt és még valaki mást. Jerünk
364 5, III | jutva, megállt a hölgy, és elkezdé:~- Ön tud valamit
365 5, III | császárság alatt mellõzték. Ez és még egy másik eset kényszeríté,
366 5, III | szólt Lajos elbámulva, és elkezdett nevetni.~- Igen,
367 5, III | egymás után kereste.~- No, és ha megtalált volna?~- Akkor
368 5, III | viselni?~- Ami a lovagiasság és bátorság rovatait illeti,
369 5, III | lehetett valamikor jó lövõ és vívó; de amióta a Névtelen
370 5, III | gyakorolja magát, játékból és komolyan. Mikor a rangját
371 5, III | gyakorlom magamat a kard- és tõrvívásban.~- Ah, ugyan
372 5, III | társaságát. Õk igen mulatságos és finom vendégek. S ez a helyzet
373 5, III | amelynek a kapujáig ön és még valaki mindennap el
374 5, III | fog önre ott lesni. Maga és több barátja eléje fognak
375 5, III | válaszolni, hogy lovagi és nemesi szavamra mondom önnek:
376 5, III | ellenfél azt mondá: megölöm õt. És mind a kettõ bátor volt,
377 5, III | kettõ bátor volt, vitéz és gyakorlott: meg is tudta
378 5, III | mögött a halál: megfordul, és elõrelép. - Hanem önnek
379 5, III | hátrált tõle, s a fejét rázta, és a kezeivel tiltakozott.~-
380 5, III | megtámadóim négyen vannak, és jól fölfegyverezve. Azt
381 5, III | durva, erõszakoskodó lesz, és szemeivel akar látni, mi
382 5, III | látni, mi történik akkor?~- És ön gondolt-e arra, hogy
383 5, III | irányában csupa etikett és formalitás volt, míg ugyanazalatt
384 5, III | egy súlyos veszélytõl önt és még valakit, akirõl nem
385 5, III | asszony szabadítson meg. És micsoda áron! A legdrágább
386 5, III | Mire ön a két nehéz lovával és batárjával odaér, nem fog
387 5, III | teszem azt, amit én akarok. - És akkor azután rám nézve annál
388 5, III | maguktól meglassíták a lépést, és aztán megint ügettek sebesebben.
389 5, III | elõkandikáló kék harangvirágok és nefelejcsek. Ez is szeretne
390 5, III | barátomat: Kriegeisen kapitányt és Zagodics fõhadnagyot a Sándor
391 5, III | Engem a feleségem megcsalt, és megszökött tõlem valakivel,
392 5, III | is muskétással. Harcban és asszonyok dolgában nincsen
393 5, III | önt minden lovagias forma és szabály szerint megkövettem.~
394 5, III | színdarabot játszottak, és puncsot ittak. - Barthelmy
395 5, III | önfeledten áldozza fel magát, és annak a pokoli keserûségnek,
396 5, III | szenvedélytõl rekedt hangon:~- És én követelem öntõl, hogy
397 5, III | kövesse meg ezt a hölgyet! - és kérjen õtõle bocsánatot!~- „
398 5, III | lovagias készséggel megkövetést és bocsánatkérést teljesítettem.
399 5, III | válnak el.~Mikor Katalin és Lajos ismét fenn ültek a
400 5, III | asszony szerethetett. - És amit Vavel tett, kötelessége
401 5, III | kell, míg észre nem veszik. És most arra kérem, ne kísértse
402 5, III | elköltözöm errõl a tájról. És még egyet. Ne mondja ön
403 5, III | sokáig ott állt a kapuban, és bámult a semmibe - és még
404 5, III | kapuban, és bámult a semmibe - és még mindig ott látta õt.~ ~
405 5, IV | volna azt titokban tartani?~És aki legjobban tudta azt
406 5, IV | Vavel gróffal kikocsizni, és hazatérni a Névtelen Várba,
407 5, IV | belsõ szobából kijönni? És meg azután, kinek volt valaha
408 5, IV | Várban tölté. Az odamenés és visszatérés igen könnyen
409 5, IV | csak kirukkoltak vele, és jól elmulattatták - a saját
410 5, V | Azonkívül egész nap tanult és írt.~Ha kiment a kertbe,
411 5, V | kertben sétál, õ a park útjain és pázsitjain gereblyézze össze
412 5, V | földre. Azt a gróf felkapta és a zsebébe dugá, s azzal
413 5, V | dugá, s azzal szótlanul és hevesen elhurcolta magával
414 5, V | Arca sápadt volt a dühtõl és ijedtségtõl, hogy félelem
415 5, V | nem vagyok rá nézve senki és semmi.~Marie.” ~Amint elolvasta,
416 5, V | a két öklével a fejéhez és a szívéhez csapott Lajos,
417 5, V | tekintettel nézett le rá, és nagyot sóhajtott.~- Hogy
418 5, V | sóhajtott.~- Hogy õ nekem senkim és semmim! - fuldoklá a férfi.~-
419 5, V | fuldoklá a férfi.~- Senki és semmi - suttogá utána a
420 5, V | erõvel, lélekkel gazdagon; és soha egy mosolyt; soha egy
421 5, V | megölve, megsemmisítve. És aztán tudnom kell, hogy
422 5, V | Õneki kell önt szeretnie. És önnek is kell õt szeretni!
423 5, V | hogyha õ most tettetne és tagadna, a legméltatlanabb
424 5, V | megmondá utolsó gondolatját.~- És ha lehetõ volna az, hogy
425 5, V | magára váratni?~- Hiszem, - és tudom, - hogy nem sokáig!
426 5, V | Feltámadásunk közelít. Addig tûrjünk és várjunk.~A leány magához
427 5, V | utánasóhajtá:~- Tûrjünk és várjunk. - De most hát adja
428 5, V | bûnös ördögöket.~- Amen. - És aztán adasson ön egy pohár
429 5, VI | abba meghozatta Erfurtból és Harlembõl a legdrágább divatvirágokat,
430 5, VI | veszi el az Isten csapása, és mégsem szállnak perbe az
431 5, VI | puhatolni, az egész Fertõ tó és Hanság vidékét újból fel
432 5, VI | évvel készített e tórul és környékérõl, az már nem
433 5, VI | dolgozóasztalánál, éppolyan atrobilosus és rusticus ember társaságban)
434 5, VI | elkészíté az egész Fertõ és Hanság térképét. Valódi
435 6, I | reggelenként, mikor öltözködtem; és ma nem gondoltam rá, nem
436 6, I | az, aki népeket tapos el! És nem siratja meg lábának
437 6, I | fölvette a holt madarat, és megcsókolgatá.~- Jó lesz
438 6, I | azzal ismét helyreállt az úr és szolga közötti viszony.~
439 6, I | feküdt az ágyán, s a szája és a fél szeme erõsen félre
440 6, I | vele: amióta önt szolgálom, és még valakit.~- Mi az?~-
441 6, I | fejem fölé szaporodott. És én már tizenhat esztendõ
442 6, I | Lehetetlent kérsz!~- Az Istenre és minden szenteire könyörgök
443 6, I | tüzet látom magam elõtt és annak vigyorgó ördögeit.
444 6, I | mondtam magamat; hanem ez és ez: én nem vagyok csendes,
445 6, I | egy napon, mikor az uramat és családját elfogták a forradalmiak,
446 6, I | úgy vadásztak a királyokra és az õ ünõikre, s a királyleányból
447 6, I | ismernéd õt kegyelmességének és szeretetének kimondhatatlan
448 6, I | õ, aki forgatja a napok és világok százezreit egymás
449 6, I | embernek a sorsát, aki a napok és férgek között áll: nem rettegnél
450 6, I | a másvilágon emberi szó és emberi gondolat, s ha van
451 6, I | gyertyától, mikor lobog, - és öntõl, mikor hallgat...~...
452 6, I | éhséget elverni van kenyér és gyümölcs.~A szakácsnõnek
453 6, I | ami neki jutott.~Marie és Lajos bementek a beteghez.~
454 6, II | jótétemény lehetett, favágás és koldulás helyett jó fizetésbõl,
455 6, II | jóindulatú, okos fiú volt és nagyon hallgatag.~Vavel
456 6, II | körülhomályló ködbõl. Csak Fertõszeg és vidéke számára volt õ érthetetlen
457 6, II | egyetlen leányát, királynõjét és védszentjét, õnála ez egyetlen
458 6, II | rögtön megfõzette keményre, és aztán feltörögeté. S az
459 6, II | nevezetes tagokat, tábornokokat és közlegényeket. Tudomása
460 6, II | Várban hallgatott, figyelt, és várt a maga jelszavára.~
461 6, II | elkiáltani: „Itt vagyok!”~És amellett azt is tanulmányoznia
462 6, II | õsapánk is magyar volt, és csupán e nyelven beszélt;
463 6, II | böjti napokon is (szerdán és pénteken), mint eddig, s
464 6, II | század óriását csak hõsökkel és hazafiakkal lehet leküzdeni:
465 6, II | megmenti a sebesültet. És azok, akik elvérzenek: franciák,
466 6, II | egyedül, perlekedve a sorssal és az istenekkel, akik azt
467 6, II | Legyetek hát emberek, és ne vadállatok!”~S minõ sértõ
468 6, II | a nemzetet, akit õ imád. És mindezt „egy” ember nagyravágyása
469 6, II | És eközben ama másik foglya
470 7, I | Törvénycikkelye I. §-ának és az azt követő §-oknak személyes
471 7, I | saját becses személyeik és illetõleg lovaik helyett
472 7, I | fatális labodafõzeléket és a békacombokat sem.~Szokás
473 7, I | felkelõknek bármely arany és ezüst ékszert viselni öltönyeiken.
474 7, I | nem szabad arany gombokat és mentekötõt felraknom a dolmányomra
475 7, I | felraknom a dolmányomra és kacagányomra?~- Egyéb okot
476 7, I | lustratióra, mert tréfának és gyermekjátéknak tartom a
477 7, I | minden ember. Törvényhozók és hadvezérek. - A lustratiót,
478 7, I | bemutatni, hogy van kardja és puskája, vagy hogy tud lovon
479 7, I | szó, akkor higgye uram, és tartsa meg adott szavamat,
480 7, I | kvaterkázunk, adomázunk, és fumigáljuk a világot.~-
481 7, I | arra rendeltetett helyen és nem a szokott öltözetemben.~-
482 7, I | iszik, titokban dohányzik, és titokban szerelmeskedik.
483 7, I | Hát még mikor a boraival és a konyhájával megismerkedett
484 7, I | Szó sem volt hüllõkrõl és nyáladék kagylókról: becsületes,
485 7, I | pátosszal mondá, szemeit és fenyegetõ ujjait az ég,
486 7, I | különbséget az anglusok és az irlandusok között - idehaza.
487 7, I | csigalevesét, murokfõzelékét, és tejhab tésztáit. S még csak
488 7, II | számított. - Ha golyózáporral és szuronyerdõvel ellenálló
489 7, II | mely nem harcol, csak ordít és átkoz? Lesz-e bátorsága
490 7, II | jajgat, sír, Istent hív és poklokat kiált, megfogja
491 7, II | alól, hideg márványarcával, és látja az égõ város valamennyi
492 7, II | látta maga elõtt mindezt.~És aztán, mint a lesben álló
493 7, II | földhöz, a maga jelszavát.~És aztán hallott ahelyett a
494 7, II | ez adatokból a lélektani és logikai következtetések
495 7, II | megtagadták, melyet szegénnyé és butává akartak tenni; melynek
496 7, II | lószerszámmal, kardokkal és lõfegyverekkel egész a boltívig.~-
497 7, II | áll. Van-e hozzávaló ember és ló?~- Azt felelhetném rá
498 7, II | legitimáljam magamat, kitõl kaptam, és mi célra adták. Azt csak
499 7, II | világnak semmi dicsõségét, és nem engedi meg Isten, hogy
500 7, II | mindent, amit nálam látott és hallott. Titkomat küldöm
1-500 | 501-990 |