Rész, Fezejet
1 1, III| méltóság kifejezésével kelt föl a harmónion mellõl, s bámulva
2 1, IV | elrejtett csónakjaikat keresték föl, amiknek jó búvóhelyük volt
3 1, IV | melyet az inkák fedeztek föl Chiliben, s õk terjesztettek
4 2, II | elzüllött gyermeket kerestessem föl, s adjam oda gondviselés
5 3, I | odaállnak a rúd mellé, föl hagyják magukat kantároztatni;
6 3, I | hogy nem lebbentheti-e föl a szél. Azután odanyújtja
7 3, II | Óh Istenem! - kiálta föl erre a leány, s engesztelésül
8 3, II | Lajos meglepetve emelte föl kezét.~- Nos? Meg akarsz
9 3, III| levõ hold jó késõn kelt föl, a szokott vízi sétáján
10 4, III| planétáinak elsötétüléseért föl nem áldozott.~- Akkor jó
11 4, III| Legelébb is Henryt verte föl az álmából.~- A szomszéd
12 4, III| monda -, ne harangozza föl cselédeimet. A rablók elfutottak
13 4, III| elájul, holmi illatszerektõl föl nem ébred. Ennek érvágás
14 5, III| egyszer meg még nem keltem föl, mikor ön keresett. Én pedig
15 6, I | keserves zokogása riasztá föl.~A leány úgy jött be hozzá,
16 6, II | Még a szakácsnõ se nyitja föl a száját soha, s az ember
17 7, II | tetemeibõl, hogy õt arra ültessék föl bálványnak, akitõl mindenki
18 7, IV | nagy eszmék elevenedtek föl körülötte, mint a napvilág
19 7, IV | tüzében mással válthassák föl. Én szabadcsapatot idomítanék
20 8, I | egy darab papirost, melyre föl legyen írva, hogy ők a becsület
21 8, II | csókolni, úgy szárítanak föl?~- Õrizzen meg az Isten! -
22 8, II | rendelt célra használja föl, s aztán bezárta ismét a
23 8, II | mulatság, új foglalkozás váltá föl egymást rá nézve, és õ arra
24 8, III| álcázott rablók másztak föl a szomszéd kastély erkélyén. - (
25 9, III| vagyok!” - „Meghaltam.”~- Föl ne támadjon soha!~- Köszönöm. -
26 10, V | füzes közepén álló nádkúp föl lett gyújtva.~Ez volt a
27 11, IV | visszavonulásnál használták föl. Egyetlen ágyút, egyetlen
28 12, I | volna, hogy azt a zárt is föl tudná nyitni, ami az én
29 12, II | fogom kérni, hogy üljön föl a lovára. Derék paripa.
30 13, I | csak a csodákat jegyzi föl, amik között maga és háza
31 13, II | letérdeltek, s könyörögve néztek föl rá; egy jelvényt, amit a
|